Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. február / 2. szám
Fotó: Somfai Ö nkormányzat 1 Életbe lépett a Tempo 30 Jóllehet novemberben már ismertettük a Belső-Ferencváros parkolás-szabályozásával és a 30 kilométeres korlátozott sebességű övezet bevezetésével bekövetkező változásokat, most ismét visszatérünk erre a kérdésre. A rendszer néhány napja életbe lépett. Ismét közöljük a változásokat ábrázoló térképet, ezúttal kísérőszínnel. A szín jelzi a változásokat. A Belső-Ferencváros színesedésének és színeváltozásainak lényegét, a műemlékházak problémáját, és a tetőről lehulló cserepek esetének tanulságait Sersliné Kocsi Margit főépítész asszony foglalta össze a Ferencváros számára. Január 25-én lépett életbe az a három elemből összetevődő rendszer, melynek bevezetésétől az önkormányzat azt reméli, hogy bizonyos türelmi idő és átszo- kások után a mainál jóval rendezettebb közlekedési helyzetet állít elő. A rendszer első eleme sebességkorlátozással lassítja a forgalmat. Ahol be lehet lépni ebbe a belső térségbe, úgynevezett kapuk jelennek meg. A kapu szó inkább szimbolikusan értendő. Olyan épített forgalomcsillapító-korlátozó eszközről van szó, amely jelzi, hogy az autós másik rendszerbe lépett be. Ennek sokféle megoldása lehet, így öltheti útszűkület, vagy megemelt útszint formáját, amely nemcsak szintben, hanem a burkolatban is elválhat az úttól. A Tempo 30 nevű korlátozott sebességű övezet „filozófiájának” lényege, hogy csak a célforgalmat engedi be. Ezen a zónán belül vegyes forgalmúak az utak, ami azt jelenti, hogy a gyalogos elsőbbséget élvez, és elsősorban a célforgalom haladhat át, de a teljes forgalom nincs kitiltva. A Ráday díszbur- kolatos része jelen pillanatban például vegyes forgalmú út. Teljes forgalommentesség csak egy viszonylag rövid szakaszon oldható meg, ezen a sorompóval védett szakaszon csak a 15-ös busz közlekedhet. Ez a szakasz az Erkel és a Mátyás utca közötti rész. A rendszer második eleme a Ráday és a Lónyay utcát érintő forgalom- irány-váltás. Ez egyebek között olyan hurkokat jelent, melyek megszüntetik például a Közraktár utca-Bakáts utca- Lónyay utca átmenő forgalmi útként való használatát. A cél az, hogy a rendszer ne legyen kedvező az átmenő forgalom számára, az átmenő forgalmak visszakerüljenek a főútvonalakra. Ami persze egyet jelent a főútvonalak forgalomterhelésnek megnövekedésével, de ezeknek a kialakítása és a kapacitása lényegesen nagyobb, ott a forgalom nem jelent akkora többletterhelést, mint amekkorát a mellékutcákban megrekedő buszok jelentenek. Az a lényeg tehát, hogy a zónán belül csak az a forgalom jelenjen meg, amelynek itt dolga van. A mellékutcák forgalmát az önkormányzat minimális változtatásokkal igyekezett csökkenteni, hogy minél kevésbé zavarja meg a lakossági szokásokat. A rendszer harmadik eleme a parkolás. A belső városrészek állandósult katasztrófahelyzetén próbál javítani a fizető parkolási rendszer, melyben csak az itt lakóknak nem kell fizetniük. Ezzel egyébként a járda ott is visszakerül a gyalogosok birtokába, ahol most nem kerül sor a közművek és a burkolat cseréjére. A Tompa utca egy része is beleesik ebbe a rendezési tervbe, azért, hogy az tompítsa azt a hullámhatást, amit a belső-ferencvárosi parkolási rendszer bevezetése kivált. Ilyenkor ugyanis a fizető parkolás elől az autósok a még nem fizető utcákba húzódnak. A Ráday utca átépítése a Kálvin tér felé halad. Ez nem korlátozódik csupán a látható változásokra, tehát például a díszburkolatra és a kandeláberekre, hanem a térszín alatti közmű teljes átalakítását is jelenti, ami ugyan láthatatlan, de nagyon jelentős beavatkozást jelent: a nagyon régi bekötések és vezetékek cseréjét. És lényegesen több zöld megjelenését, valamint azt, hogy a parkoló autóktól ne kelljen a falhoz szorulnia a járókelőknek. Később értelemszerűen a Bakáts tér felé folytatódik az átépítés. A Tompa utca a tervek szerint fővárosi pályázat keretében szépül meg. alakul át, egészen a Ferenc térig. Hulló cserepek Az olvadás, vagy az orkánszerű szelek cserepeket sodorhatnak a járdára, ahogy ez a minap a Tompa utca körúti sarkánál történt. Hogyan lehet megelőzni az efféle, korántsem veszélytelen eseteket? Ennek a területnek nincs igazán gazdája, hangsúlyozza a főépítész asszony. Hatályos rendeletek vannak, de hogy ki, hogyan tartja be őket, más kérdés. A megoldás abszolúte tulajdo- nosfiüggő. A társasházaknál attól függ, hogy a lakóközösség mennyire tartja fontosnak a kérdést. A társasházak lakóinak is fel kell nőniük a gazda szerepéhez, ahhoz, hogy a tulajdonosi mivolt felelősséggel jár. Önkormányzati lakásoknál, ha a bérlő szól, az épület kezelője köteles intézkedni, de a helyi önkormányzat inkább közvetve, a társasház-pályázatokon keresztül igyekszik segíteni. Ez a leghatékonyabb módja a megelőzésnek. Elsősorban homlokzat- és tetőfelújításoknál lehet pályázni vissza nem térítendő támogatásokra, ezek összege évente 70- 90 millió forint. A fővárosban is létezik egy hasonló pályázati rendszer, ezért az utóbbi egykét évben nagyon sokat javult a helyzet, már látható eredmények vannak. A társasházi pályázatok mellett Ferencváros önkormányzata az, amely a legtöbb épületet újítja fel Budapesten.
