Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. június / 6. szám
Egészséj 14 Egészségügyi privatizáció a Ferencvárosban m Az év eleje óta a sajtó, rádió, televízió sokat foglalkozott a háziorvosi rendelések privatizációjával. Időközben megjelent e tárgyban a 2000. évi II. praxistörvény, mely február 26-án lépett hatályba. A háziorvosok akik túlnyomórészt magánorvosként vagy társasági formában működnek, készen állnak a magánosításra. Meg szeretnék vásárolni a használatukban lévő háziorvosi rendelőket és eszközöket, amelyeket néhány éve kaptak ingyenes használatra vagy jelképes összegű bérleményként az önkormányzattól. A magánosítással megszűnne az ingatlan és műszer-eszköz vegyes tulajdon, és jobban tért nyerne a tulajdonosi szemlélet. Megkerestük a kerület első emberét, hogy vázolja fel a ferencvárosi megoldási képletet a háziorvosi privatizációról.- A Ferencvárosi Önkormányzat már 1992-ben, a privatizáció első szakaszában élen járt - mondja dr. Gegesy Ferenc polgármester. A fővárosban a IX. és a II. kerületben szerveztük meg legkorábban a köz- alkalmazott körzeti orvosokból a vállalkozó háziorvosokat, háziorvosi szövetkezeteket. Már akkor felmerült a rendelők tulajdonjogának kérdése. Most viszont, a törvény megjelenése óta, az országos viták kereszttüzében ez a kérdés ismét aktuálissá Fotó: Somfai vált, és a háziorvosok érdeklődését felkeltette. Úgy gondolom, hogy eladható annak az ingatlan, aki meg akarja venni, de semmiképpen sem kötelező.- Milyen konkrét intézkedéseket terveznek a mielőbbi lebonyolítás érdekében?- Nem akarom felgyorsítani ezt a folyamatot. Megbeszélést tartunk a helyi Orvosi Kamara szervezésében az összes háziorvossal, meg kell egyezni a vételárban is; szélsőséges vélemény, hogy piaci áron adjuk el, a másik, hogy ingyen kapják meg. Nyilván valahol a középúton fogunk megegyezni. Valószínűleg felmerül a részletfizetés kérdése is, melyet reális lehetőségnek tartok. Amikor egy-egy vállalkozó háziorvos vagy háziorvos-csoport úgy gondolja, akkor leülünk és megállapodunk. A képviselő-testület addigra kialakítja azokat a feltételeket, amelyek között ezek az ingatlanok eladhatók. Nyilvánvaló, hogy új szerződésekbe bizonyos garanciákat bele kell tenni, ami biztosítja a kerületben a zökkenőmentes egészségügyi ellátást.- Hány háziorvosi rendelő privatizációja jöhet szóba, figyelembe véve az orvosok késztetését?- Feltehetően a közeljövőben hét háziorvosi ingatlant vesznek meg.- Felbecsiiltetik-e az ingatlanokat, és adnak-e ki önkormányzati rendeletet az ingatlanok értékesítéséről?- Természetesen, hivatalos értékbecslővel becsültetjük fel. Önkormányzati rendelet kiadását nem tervezzük.- A meglévő háziorvosi szerződéseket előre, vagy menet közben vizsgálják felül?- A jelenleg hatályos szerződések 2000-2001-ben többnyire lejárnak. A szerződések lejártakor megnézzük, hogy a törvényi környezetben milyen tartalmi változások történtek és azok függvényében újítjuk meg a háziorvosi szerződéseinket.- Milyen célokra tervezi felhasználni az önkormányzat a háziorvosi rendelők értékesítéséből befolyt összegeket?- Az egészségügyi ellátás, így különösen a szakellátás korszerűsítésére használjuk fel a bejövő összegeket. Ezenfelül valószínűleg lesz egy kisebb keretösszeg, ami a rendelőmegvásárlás esetleges zökkenőinek a kiküszöbölésére szolgál.- Mi lesz a helyzet akkor, ha öröklésre kerül az ingatlan, és olyan személy örökli, aki nem jogosult működtetni? Vagy a háziorvos olyan személy részére értékesíti a tulajdonába kerülő ingatlant, aki úgyszintén nem jogosult ilyen tevékenység végzésére?- Erre utaltam, hogy kell az a bizonyos garancia. Hogy ennek mi a legjobb jogi formája, azt majd a jogászok eldöntik. Már csak azért is, mert ezeket a rendelőket 5-6 éve felújítottuk. Nagyon nagy baj lenne, ha oly módon értékesítenék az ingatlant, hogy a vevő az egészségügyi vállalkozási tevékenységet nem folytatja tovább, hiszen ez esetben - a területi ellátási kötelezettség következtében - az önkormányzatnak kellene újból kialakítani egy orvosi rendelőt, és egy új orvossal vagy orvos-csoporttal ellátási szerződést kötni. Ez vonatkozik az öröklésekre is. Ennek elkerülését az adásvételi szerződésekben kell biztosítani.- Melyek a további terveik Ferencvárosban az egészségügyi szakellátás privatizációját illetően?- A szakellátási szolgáltatást csak abban az esetben lehet magánkézbe adni, ha annak a finanszírozása megfelelő, tehát nem szorul önkormányzati támogatásra. Jelenleg az OEP finanszírozáson felül évente 100 millió forintot kell hozzátennünk, hogy biztosítsuk a Mester utcai szakrendelő működését. Amíg az OEP finanszírozása nem változik, addig a szakellátás privatizációja is komolytalannak tűnik. Ha megváltoznának a körülmények, szívesen kezdeményezném a privatizációt itt a kerületben is, de ebbe sokkal több garanciális feltételt kell majd beépíteni, mivel - a háziorvosi rendelőkkel szemben - nagy értékű a szakrendelő műszerparkja és helyiség állománya, így nagy a tét.- Ferencváros lakói számára milyen előny származik a háziorvosi praxisok magánosításából?- A praxisok magánosítása a lakosság számára eddig is előnyt jelentett, hiszen a közalkalmazotti státuszban lévő orvosok lehetőségeihez képest jobb helyzetben lévő magánorvosoknak több eszköz, több, a beteggel való foglalkozásra fordítható idő áll rendelkezésre a jobb ellátás érdekében. Ezt mutatja az a tény is, hogy ügyeletre csak életmentés esetén jelentkeznek a lakosok, mivel az egyéb - nem sürgős - eseteket a háziorvosok rendelési idejükben vagy azon túl ellátják. Ha a háziorvos abból él meg, hogy a betegeket ellátja, és a betegei ragaszkodnak hozzá, ez sokkal jobb viszonyt teremt, mint a közalkalmazotti státusban, amikor az orvos mindenképpen megkapta a fizetését. Természetesen ügyeleti szolgálatot azért szervezünk a jövőben is. dr. Gémesi Brigitta
