Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. június / 6. szám
Helytörténet 11 A Bakáts tér = Bakócz tér A Belső-Ferencváros főtere a Bakáts tér. Sokunk számára mégis újdonság az, hogy nevét Bakócz Tamás esztergomi érsekről kapta, aki 1513-ban pápajelölt is volt, de nem őt, hanem Giovanni Medicit választották meg X. Leo néven. X. Leo pápa kérte fel az akkori esztergomi érseket, azaz Bakócz Tamást a török elleni keresztes hadjárat megindítására. 1514-ben a déli országhatárt fenyegető török ellen az érsek Budáról hirdette meg keresztes hadjáratát, és Pestről indult az összegyűlt had Dózsa György vezetésével. A Bakáts név egyik változata volt a Bakócz, mely a XIX. század végétől állandósult a magyar történelmi iratokban, mivel a tér 1873-tól viseli ezt a nevet, elnevezését már nem igazították az azóta közismert változathoz. 1872-ig Templom tér volt, majd rövid ideig Nádor és azóta Bakáts tér. Ybl győzött 1822-ben építették az első ideiglenes templomot, és ugyanebben az évben bízta meg Rudnay prímás a ferenceseket e városrész pasztorálásával. Az első épület a tér délnyugati részén, a mai élelmiszer- üzlet helyén állt. A telek kitűzésekor az első ásónyom Boráros Jánostól származott, aki Pest város tanácsosa volt, és több ízben helyettes polgármester. Közreműködött a Szépítő Bizottmány város- rendezési terveinek kidolgozásában, jelentős magánvagyonát pedig jóléti alapítványokra hagyta. A 20 méter hosszú, 7 méter széles ideiglenes épület 1838-ban az árvíz idején erősen megrongálódott. 1859-ben véglegesen bezárták, majd lebontották. Ezek után 1870-ig a Bakáts téri iskola épületében tartották az istentiszteleteket. A telek, ahol a mostani Assisi Szent Ferenc főplébánia áll, eredetileg Fellner János tulajdona volt, aki templom és plébánia építésére adományozta. Az a korszak, amikor a templom épült, a historizmus és az eklektika időszaka. A romantika gondolatvilágában jelentkezett először a régebbi stílusok felelevenítésének igénye. Eleinte neogót, majd neobarokk, neoreneszánsz és végül neoromán épületeket terveztek a XIX. század végén. Az 1870-80-as évekre szinte mindenütt háttérbe szomlt a neogót, de már Kislexikon apszis: A keresztény templomépítészetben a félkör alakú apszis a főhajó, illetve a szentély lezárása. Assisi Szent Ferenc: 1182-1226. A ferences rend megalapítója. Assisi városában született. Halála után két évvel már szentté avatták. Bazilikális elrendezés: A főhajó a mellékhajók fölé emelkedik, így nincsenek közös tető alatt, és a főhajó a megvilágítását önálló ablaksorból kapja. Hosszhajó, kereszthajó: A templomok belsejében oszlopokkal, pillérekkel tagolt tér, a hosszhajó a nyugati bejárattól a szentély irányába fut, a kereszthajó erre merőlegesen helyezkedik el. Neo-stílusok: A neo- előtaggal ellátott stílusok egy korábbi stílus XIX.-XX. századi felelevenítését jelentik. 1866-ban, amikor Ybl Miklóst és Steindl Imrét felkérték a ferencvárosi templom terveinek elkészítésére, Ybl neoromán tervét választották Steindl neogót tervével szemben. Egy kis építészet A jelenlegi templom háromhajós, bazilikális elrendezésű egy kereszthajós épület, melynek szentélye a nyolcszög öt oldalával zárni. A szentély alatt altemplom helyezkedik el. A nyugati főbejárat fölött hatalmas torony látható. Nemcsak maga az épület készült Ybl tervrajza alapján, de az egész belső berendezésének java részét is ő tervezte egy egységes koncepció szerint. A főbejárat későromán faragványok- kal és oszlopokkal díszített bélletes kapuja a főhajóba vezet. A kapu feletti timpanonban Krisztus mint Pantokrator alakja, felette Szent Ferenc szobra kapott helyet. Az északi és a déli mellékhajók is egy-egy oldalsó bejáratot kaptak. Az Ybl féle templom téralakítása logikus. Noha csak felidézi a román korszak építészetét, mégis alkalmas arra, hogy betekintést engedjen a XII.—XIII. század építészetének struktúrájába. A bazilikális, ikerablakokkal megvilágított főhajót a mellékhajók felett karzat veszi körül. Az altemplom A templom ékessége. Megtekinteni csak előzetesen meghirdetett alkalmakkor lehetséges, de minden olvasónknak, aki az építészet iránt érdeklődik, figyelmébe ajánlom. A szentély és a kereszthajó alatt húzódó altemplom 1870-re készült el. Jelenleg csak kívülről, a szentély mögött lévő bejáraton keresztül közelíthető meg. A keleti kapun át az altemplom háromhajós hosszhajójába érkezünk. A többi boltszakasz keresztboltozatos. Külön érdekessége, hogy a kereszthajó maga is háromhajós. A két térrész találkozásánál az építész jkeroszlopokat helyezett el. A huszonkét oszlop egységesen akantuszlevelekkel díszített kosárfejezetet kapott. E leírás csupán olvasva tűnik (kicsit) bonyolultnak, de az altemplom megtekintésekor minden része könnyen azonosítható, mivel az egész térkialakítás világos és jól áttekinthető. Bár a kupolák eredeti festése megkopott és még nem újították fel őket, de jelenlegi állapotukban is szépek. Dobrovits Orsolya Az altemplom Fotó: Somfai
