Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. január / 1. szám

Ferencváros 9 FÓRUM Új gimnázium a Blaha Lujza térnél- Eggyel több? Vagy valami MÁS? Iskolánkban 1998. szeptember elsején indítottuk első gimnáziumi osztályunkat. A VII. kerületi Alsóerdősor utcai Ének­zene Tagozatos Általános Iskola mostantól tehát gimnáziumi érettségit adó 8-h4 évfolyamos iskola. Mi a célunk? Mit tudunk ajánlani a hozzánk beiratkozni szándékozó nyol­cadikosoknak? Ének-zene tagozatos általános iskolaként jó hírnevet szerez­tünk a kerületben, a fővárosban. Tanulóink jól szerepelnek a kerületi, sőt az or­szágos tanulmányi versenyeken is. Az oktatásnak ezt a színvonalát kívánjuk továbbvinni a gimnáziumban is, de olyan módszereket alkalmazva, hogy min­den gyermek a saját fejlődési ütemében jusson el képességei maximumához. Valljuk, hogy a korszerű tudás elsajátításán kívül az is fontos, hogy a diákok életvidám, a közösségi életben eligazodni tudó felnőtté váljanak. VII. kerületi általános iskolaként megtanultuk, hogy a hagyományos oktató mun­kán túl a nevelés is fontos feladata az iskolának. Arz iskolánkba járó diákok megtapasztalhatják tanáraik törődő odafigyelését, részesei lehetnek a tan­órán kívüli sokoldalú, színes iskolai életnek. Az iskola nevelőtestülete nevében: Varga Gábor, igazgató A Független Kisgazda Párt Ferencvárosi Szervezete köszöni a tisztelt választópolgárok szavazatait és ezúton kíván békés, boldog új esztendőt. Zimmermann Tamás, FKgP kerületi elnök (x) KI S ŐSZ — Í 9 4 7 “ OKJ által elismert, önköltséges szakképesítést nyújtó tanfolyamok a KISOSZ-nál KERESKEDŐ-BOLTVEZETŐ VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ BECSÜS (szakirányok szerint) DROGÉRIA KERESKEDŐ TÜZELŐ- és ÉPÍTŐANYAG KERESKEDŐ HULLADÉKGYŰJTŐ ABC-eladó GYORSÉTKEZTETÉSI eladó Munkanélküliek a Munkaügyi Központtól támogatást kérhetnek. Érdeklődni lehet: KISOSZ Budapest VI., Andrássy út 43. III. em. vagy a 322-0464, illetve 322-5641-es telefonszámokon. Hány csecsemő hal meg évente a Ferencvárosban? Nemrégiben meglepő hírt közölt az egyik napilap. A cikk szerint Bu­dapesten a Józsefváros után a Ferencvárosban a második legmaga­sabb a csecsemőhalandóság aránya, amely jelentősen meghaladja a budapesti átlagot. Lapunk megpróbált utánajárni, hogy mi van a riasztó adat mögött. A budapesti és kerületi csecsemőhalandó­sággal kapcsolatos KSH adatok szerint való­ban magas az egyéves kor betöltése előtt meghalt kicsinyek száma az élve születések­hez képest. Igaz, az 1950-es években Buda­pesten 1000 élve született csecsemő közül 58,5 egy éven aluli gyermek halálozott el. Ez a mutató 1991 és 1997 között jelentősen ja­vult (122 248 élve született csecsemő közül 1438 halt meg), így e mu­tató értéke 11,8. A magas csecsemőhalandóság fő oka általában az alacsony színvona­lú egészségügyi ellátás, illetve extrém esetben a magas környezeti árta­lom vagy a nagyon kedvezőtlen szociális háttér. A KSH adatai szerint a védőnői csecsemőlátogatások száma a Ferencvárosban jelentősen elma­rad a fővárosi átlagtól. Ha a statisztikai kimutatások önmagukban alkalmasak lennének arra, hogy ebben a fontos kérdésben következtetéseket vonjunk le, ha­mar megállapíthatnánk, hogy íme, napnál világosabb, hogy a Ferenc­városban a védőnők nem fordítanak elég gondot a csecsemők látogatá­sára, és ez a kedvezőtlen jelenség oka. Csakhogy statisztika többféle van. A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat (FESZ) fővédőnője, Kispéter Lászlóné rendelkezésünkre bocsátotta az általa vezetett ada­tok alapján készült kimutatásokat. A fővédőnő felhívta a figyelmet arra, hogy a védőnők száma szempontjából fontos különbség, hogy az adatok a betöltött állásokra vagy a valóban dolgozó védőnőkre vonat­koznak-e. Körzeti védőnők és csecsemőlátogatások a FESZ adatai alapján Körzeti (dolgozó) Egy körzeti védőnőre védőnő jutó csecsemőlátogatás Budapest 461 439 IX. kér. 14 440 Ebből a táblázatból az derül ki, hogy a csecsemőlátogatások gyakori­sága a fővárosi átlagnak megfelel. A KSH és a kerületi adatok különbözőségének okait nehéz megma­gyarázni, mert az elhunytak név szerinti egyeztetésére adatvédelmi szem­pontok miatt nincs lehetőség. Fontos ok lehet, hogy a statisztikák által vizsgált időszakban 1991. és 1995. között a szülőintézet választása lakó­helyhez kötött volt. Ahhoz, hogy valaki a Schöpf-Merei Kórházban vagy az István Kórházban szüljön, kerületi lakhellyel kelleti rendelkeznie, ezért sokan a szülés idejére jelentkeztek be a Ferencvárosba. Ezekbe a kórházakba nagyobb arányban kerülnek kritikus esetek, így a halálozási kockázat is magasabb volt. Ez magyarázza feltehetően a VIII. kerületi kedvezőtlen statisztikát is, hiszen ott a Nőgyógyászati Klinikáknak orszá­gos vonzása van. A kerületi adatokból tehát kiderül, hogy a Ferencvárosban lakó és itt született csecsemők közül 1997-ben valójában négy halt meg, amely 8 ez­relékes halálozási arányt jelent. Kleer

Next

/
Thumbnails
Contents