Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. április / 4. szám

Ferencváros Tisztelt Szerkesztőség! Köszönettel vettem tájékoztatásukat a kábeltelevíziós szolgáltatásunk tervezett változtatását kifogáso­ló előfizetői véleményről. Az elküldött levélre az alábbiakat válaszolom a levélben leírtak sorrendjében: 1. A TELESAT Kft. által kiküldött tájékoztatók és kérdőívek kettős célt szolgálnak: egyrészt infor­máljuk ügyfeleinket a cég tevékenységéről, a legfontosabb eseményekről, másrészt szeretnénk meg­ismerni véleményeiket, javaslataikat egy-egy kérdésről. Ilyen tájékoztatást évenként küldünk előfizetőinknek. A hálózatépítési munkát 1995-ben kezdtük meg és idén tavasszal fejezzük be. Az átépítés célja - a törvényben előírt kötelezettségen túl - a jobb képminőség, az üzembiztosabb működés és a differenciálódó nézői igények kielégítése. Ez utóbbit jelenti a sokak által kritizált műsorcsomagok bevezetése, amelyet két-három éve próbálunk tudatosí­tani ügyfeleinkkel. Az 1998. januári és novemberi tájékoztató is ezt a célt szolgálta. Minden esetben jeleztük, hogy elképzeléseink nem kőbe vésett tények, hanem tervezetek, amelyek még sokat változ­hatnak a megvalósításig. A nézői vélemények döntő hányada a II. és III. műsorcsomag összetételét és árát kifogásolta. Sokan inkább a magyar nyelvű műsorokat részesítik előnyben az idegen nyelvű műholdas progra­mokkal szemben. Mások újabb és értékesebb kikapcsolódást nyújtó műsorokat kérnek és hajlandók megfizetni azokat. Tapasztaljuk, hogy a 34-35 műsor már kevésbé érdekli az embereket. Ennek megfelelően változtatni fogunk eredeti elképzelésünkön és meg fogjuk találni a magyar nyelvű műsorok elhelyezésének lehetőségét a II. műsorcsomagban. Az ügyfeleink elvárásának job­ban megfelelő programösszeállításokról a tapasztalatok összegzése után, várhatóan tavasszal fo­gunk tájékoztatást adni. 2. Nem mindenki előtt ismertek a műsortovábbítás különböző műszaki, jogi feltételei. PL: ilyen elő­írás a műsorkészítővel kötendő szerződés az adott műsor továbbítására. E szerződés pontosan sza­bályozza a műsorkészítők (pl. TV2, RTL klub stb.) és a műsortovábbító (TELESAT Kft.) jogait és köte­lezettségeit. Sajnos, még nem sikerült minden műsorkészítővel maradéktalanul megállapodnunk. 3. Tájékoztatásainkban, sőt a szolgáltatási szerződésben is rögzítjük, hogy a műsorok változta­tásának jogát fenntartjuk. Ettől a jövőben sem áll módunkban eltérni: a műsorcsomagok összeállítá­sán és árán a jövőben is fogunk változtatni, amennyiben az üzleti feltételek megkívánják azt. 4. A három közszolgálati műsor (MTV1, MTV2, DunaTV) programjával kapcsolatos észrevéte­lekkel a műsorkészítőkhöz kell fordulni. Aszociális csomag elnevezése talán valóban nem szerencsés. Ezt a műsorcsomagot hívhatnánk alapcsomagnak vagy I. csomagnak. A levélíróval ellentétben én nem a műsorcsomag elnevezését és tartalmát tartom szégyenletesnek és sajnálatosnak, hanem azokat az életkörülményeket, amely mel­lett gondot okoz havi 11-12 buszjegy árának megfelelő összeg kifizetése szolgáltatásunkért. Tájékoztatásul táblázatba foglaltuk négy, IX. kerületben szolgáltató kábeltelevíziós cég árait, íme: Soros rendszer Csillagpontos hálózaton tervezett 1. II. III. KÁBELTEL Kft. 1250 Ft/hó 300-400 990 1750 TELANT Kft. 990 Ft/hó 350 990 TELESAT Kft. 840 Ft/hó 364 980 1288 HCS INVEST Kft. 690 Ft/hó (márc. 01-től)­­­Látható, hogy cégünk szolgáltatási díjai alkalmazkodnak a területen kialakult árszinthez. Szeretném felhívni az újság olvasóinak figyelmét a május-júniusban látható ismertető műsorra, amelyben a beérkezett véleményekre reagálva bővebben járunk körül néhány közérdeklődésre szá­mot tartó témát. A félórásra tervezett műsor a képújságban lesz látható esténként. Ízelítőül néhány téma:- Miért kell fizetni az üzembentartási díjat és kik részesülnek belőle?- Mit jelent a csillagpontos hálózat?- Hogyan alakulnak ki a műsorcsomagok?- Mik a legfontosabb törvényi előírások a kábeltévére? Remélem a nézők választ kapnak kérdéseikre. Üdvözlettel: Kedves Főszerkesztő Asszony! Engedje meg, hogy először dicsérjem az Ön ál­tal szerkesztett lapot, amely az eddigiekben egy kiegyensúlyozott, politikailag semleges, infor­matív lap volt, és reményeim szerint az is ma­rad. Miért kell ebben reménykedni, és miért nem vagyok biztos benne? Mert a legutóbbi számban, a „Nálunk létesülnek?” című írás szerzője meglehetősen elfogultan jelenítette meg a kormánypártok véleményét, ráadásul a szerző az ügyben tájékozatlan, hacsak nem szándékosan ír valótlant. Az utóbbit nem tar­tom valószínűnek, ezért maradjunk a tájékozat­lanságnál. A tények a következők: 1. Ybl Miklós bizony pályázatok írásával is „bajlódott”, mert az Operaház tervezésének jogát a báró Podmaniczky által kiíratott meghí­vásos pályázaton nyerte el. Ez akkoriban a kor­rupció elkerülése miatt elengedhetetlen volt. Mellesleg a kor nagy középületeinek tervezési jogát, ellentétben a cikkben áhítottakkal (Nagy­csarnok, Iparművészeti Múzeum, Vámház, Kú­ria stb.), pályázat útján nyerték el az építészek. 2. Abban igaza van a szerzőnek, hogy Ká­rolyi István gróf nem pályáztatta kastélyának terveztetését, de hát ő a saját pénzével gazdál­kodott. Azt ma sem teszi szóvá senki, ha valaki a saját pénzéből megbíz egy tervezőt, hogy sa­ját házát megépíttesse vele. 3. A cikk írója azt sugallja, hogy felesleges a demokratikus vacakolással húzni az időt, ha­nem egyszerűen meg kell bízni egy tehetséges magyar építészt (nem hottentottát, ez fon­tos!!!), aki majd elkölti a tízmilliárd forintot. 4. Hogy pontosan mit kell építeni, az nem izgatja J. P.-t. Ugyanis az, hogy az új épület mekkora legyen, milyen helyiségek legyenek benne, hogy milyen funkciónak kell megfelel­nie és mennyi lehet a költségvetése, az egyértel­műen a pályázati kiírásból derülhetne ki. A pá­lyázatot a legjobb szakemberekből álló csoport, hosszas előzetes konzultációk végén, meglehe­tősen felelősségteljes és fáradságos munka után állítja össze, legalábbis kuitúrállamokban. 5. A pályázati kiírás az egyetlen lehetőség arra, hogy a fiatal építészek megmutassák te­hetségüket. Tisztelettel: Mánday Zsolt Feil János, ügyvezető igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents