Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. április / 4. szám
Ferencváros Tisztelt Szerkesztőség! Köszönettel vettem tájékoztatásukat a kábeltelevíziós szolgáltatásunk tervezett változtatását kifogásoló előfizetői véleményről. Az elküldött levélre az alábbiakat válaszolom a levélben leírtak sorrendjében: 1. A TELESAT Kft. által kiküldött tájékoztatók és kérdőívek kettős célt szolgálnak: egyrészt informáljuk ügyfeleinket a cég tevékenységéről, a legfontosabb eseményekről, másrészt szeretnénk megismerni véleményeiket, javaslataikat egy-egy kérdésről. Ilyen tájékoztatást évenként küldünk előfizetőinknek. A hálózatépítési munkát 1995-ben kezdtük meg és idén tavasszal fejezzük be. Az átépítés célja - a törvényben előírt kötelezettségen túl - a jobb képminőség, az üzembiztosabb működés és a differenciálódó nézői igények kielégítése. Ez utóbbit jelenti a sokak által kritizált műsorcsomagok bevezetése, amelyet két-három éve próbálunk tudatosítani ügyfeleinkkel. Az 1998. januári és novemberi tájékoztató is ezt a célt szolgálta. Minden esetben jeleztük, hogy elképzeléseink nem kőbe vésett tények, hanem tervezetek, amelyek még sokat változhatnak a megvalósításig. A nézői vélemények döntő hányada a II. és III. műsorcsomag összetételét és árát kifogásolta. Sokan inkább a magyar nyelvű műsorokat részesítik előnyben az idegen nyelvű műholdas programokkal szemben. Mások újabb és értékesebb kikapcsolódást nyújtó műsorokat kérnek és hajlandók megfizetni azokat. Tapasztaljuk, hogy a 34-35 műsor már kevésbé érdekli az embereket. Ennek megfelelően változtatni fogunk eredeti elképzelésünkön és meg fogjuk találni a magyar nyelvű műsorok elhelyezésének lehetőségét a II. műsorcsomagban. Az ügyfeleink elvárásának jobban megfelelő programösszeállításokról a tapasztalatok összegzése után, várhatóan tavasszal fogunk tájékoztatást adni. 2. Nem mindenki előtt ismertek a műsortovábbítás különböző műszaki, jogi feltételei. PL: ilyen előírás a műsorkészítővel kötendő szerződés az adott műsor továbbítására. E szerződés pontosan szabályozza a műsorkészítők (pl. TV2, RTL klub stb.) és a műsortovábbító (TELESAT Kft.) jogait és kötelezettségeit. Sajnos, még nem sikerült minden műsorkészítővel maradéktalanul megállapodnunk. 3. Tájékoztatásainkban, sőt a szolgáltatási szerződésben is rögzítjük, hogy a műsorok változtatásának jogát fenntartjuk. Ettől a jövőben sem áll módunkban eltérni: a műsorcsomagok összeállításán és árán a jövőben is fogunk változtatni, amennyiben az üzleti feltételek megkívánják azt. 4. A három közszolgálati műsor (MTV1, MTV2, DunaTV) programjával kapcsolatos észrevételekkel a műsorkészítőkhöz kell fordulni. Aszociális csomag elnevezése talán valóban nem szerencsés. Ezt a műsorcsomagot hívhatnánk alapcsomagnak vagy I. csomagnak. A levélíróval ellentétben én nem a műsorcsomag elnevezését és tartalmát tartom szégyenletesnek és sajnálatosnak, hanem azokat az életkörülményeket, amely mellett gondot okoz havi 11-12 buszjegy árának megfelelő összeg kifizetése szolgáltatásunkért. Tájékoztatásul táblázatba foglaltuk négy, IX. kerületben szolgáltató kábeltelevíziós cég árait, íme: Soros rendszer Csillagpontos hálózaton tervezett 1. II. III. KÁBELTEL Kft. 1250 Ft/hó 300-400 990 1750 TELANT Kft. 990 Ft/hó 350 990 TELESAT Kft. 840 Ft/hó 364 980 1288 HCS INVEST Kft. 690 Ft/hó (márc. 01-től)Látható, hogy cégünk szolgáltatási díjai alkalmazkodnak a területen kialakult árszinthez. Szeretném felhívni az újság olvasóinak figyelmét a május-júniusban látható ismertető műsorra, amelyben a beérkezett véleményekre reagálva bővebben járunk körül néhány közérdeklődésre számot tartó témát. A félórásra tervezett műsor a képújságban lesz látható esténként. Ízelítőül néhány téma:- Miért kell fizetni az üzembentartási díjat és kik részesülnek belőle?- Mit jelent a csillagpontos hálózat?- Hogyan alakulnak ki a műsorcsomagok?- Mik a legfontosabb törvényi előírások a kábeltévére? Remélem a nézők választ kapnak kérdéseikre. Üdvözlettel: Kedves Főszerkesztő Asszony! Engedje meg, hogy először dicsérjem az Ön által szerkesztett lapot, amely az eddigiekben egy kiegyensúlyozott, politikailag semleges, informatív lap volt, és reményeim szerint az is marad. Miért kell ebben reménykedni, és miért nem vagyok biztos benne? Mert a legutóbbi számban, a „Nálunk létesülnek?” című írás szerzője meglehetősen elfogultan jelenítette meg a kormánypártok véleményét, ráadásul a szerző az ügyben tájékozatlan, hacsak nem szándékosan ír valótlant. Az utóbbit nem tartom valószínűnek, ezért maradjunk a tájékozatlanságnál. A tények a következők: 1. Ybl Miklós bizony pályázatok írásával is „bajlódott”, mert az Operaház tervezésének jogát a báró Podmaniczky által kiíratott meghívásos pályázaton nyerte el. Ez akkoriban a korrupció elkerülése miatt elengedhetetlen volt. Mellesleg a kor nagy középületeinek tervezési jogát, ellentétben a cikkben áhítottakkal (Nagycsarnok, Iparművészeti Múzeum, Vámház, Kúria stb.), pályázat útján nyerték el az építészek. 2. Abban igaza van a szerzőnek, hogy Károlyi István gróf nem pályáztatta kastélyának terveztetését, de hát ő a saját pénzével gazdálkodott. Azt ma sem teszi szóvá senki, ha valaki a saját pénzéből megbíz egy tervezőt, hogy saját házát megépíttesse vele. 3. A cikk írója azt sugallja, hogy felesleges a demokratikus vacakolással húzni az időt, hanem egyszerűen meg kell bízni egy tehetséges magyar építészt (nem hottentottát, ez fontos!!!), aki majd elkölti a tízmilliárd forintot. 4. Hogy pontosan mit kell építeni, az nem izgatja J. P.-t. Ugyanis az, hogy az új épület mekkora legyen, milyen helyiségek legyenek benne, hogy milyen funkciónak kell megfelelnie és mennyi lehet a költségvetése, az egyértelműen a pályázati kiírásból derülhetne ki. A pályázatot a legjobb szakemberekből álló csoport, hosszas előzetes konzultációk végén, meglehetősen felelősségteljes és fáradságos munka után állítja össze, legalábbis kuitúrállamokban. 5. A pályázati kiírás az egyetlen lehetőség arra, hogy a fiatal építészek megmutassák tehetségüket. Tisztelettel: Mánday Zsolt Feil János, ügyvezető igazgató