Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. április / 4. szám

Új jegyzője lesz a kerületnek Dr. Kígyóssy László volt jegyző helyére, ideiglenesen mint megbízott jegyző, Dr. Oszvári István került az év elején. Mire lapunk megjelenik, már a képvi­selő-testület előtt lesznek az új állás betöltésére beadott pályázatok.- Kígyóssy úr miért ment el?- Hogy mi váltotta ki végül a vi­szonylag gyors döntést, én sem tudom - válaszol Oszvári úr. Már több mint egy éve nehezen tudott együtt dolgozni a jegyző és a polgármester. A jegyző úr­nak ezenfelül magánéleti gondjai is vol­tak. meg bele is fáradt a többéves hiva­tali munkába. Jó ideje mondogatta már, hogy elmegy, de sikerült mindig lebe­szélnünk. Majd januárban, amikor visszajött a síelésből, megszületett a kö­zös megegyezés a polgármester úr és közötte a távozásról.- AzI beszélik, hogy igen magas összeget fizetett neki az önkormányzat.- Igen. Ugyanis jegyzőt elküldeni csak alkalmatlanság címén lehet, amit viszont bíróság előtt meg lehet támadni. Az önkormányzat kiteszi magát egy több évig tartó pereskedésnek, aminek az eredménye ráadásul bizonytalan. Volt rá példa - még az előző ciklusban -, hogy az elküldeni kívánt jegyző a pert megnyerte és három év után visszake­rült a helyére. Ha valahol nagyon gyor­san meg akarnak szabadulni a jegyzőtől, akkor ennek ára van. És akár elismerjük, akár nem, bizony a jegyzői státusz is po­litikafüggő lett. Úgy tudom, hogy ez a mai ár úgy alakult ki, hogy a választások atán nemkívánatossá vált jegyzők és al­jegyzők összeültek, és 18 havi átlagbér kifizetését találták megfelelőnek a kö­zös megegyezéses eljárásnál. S attól függően, hogy hol mennyi volt a jegyző fizetése, meg ehhez milyen juttatások jöttek, lett a végeredmény hat, hét vagy akár tízmillió forint. Milyen címen lehet ezt kifizetni? A polgármester munkálta­tói jogkörébe tartozik a jutalom megál­lapítása, tehát jutalom. De voltak egé­szen csodás megoldások is. Az egyik belső kerületben a hatalomra jutott párt állítólag nem volt hajlandó ezt sem vál­lalni, fizettek helyette kártérítést, ami aztán végképp nevetséges.- Ön most megbízott jegyző? Mikor ír ki pályázatot az önkormányzat erre az állásra?- Már kiírtuk a pályázatot, a Belügyi Közlönyben és valamelyik napilapban jelenik meg. A megjelenéstől számított 15 napon belül lehet a pályázatokat be­nyújtani, s aztán a testület dönt, hogy kit talál alkalmasnak.-AzI hallottam, hogy Ön nem szíve­sen vállalta a megbízott jegyzó'séget.- Erről szó sincs. Már csak azért sem, mert nekem a jegyző barátom volt, a barátságunk azóta sem válto­zott. Szeretek itt dolgozni, szakmailag és emberileg is úgy érzem, nagyon jó társaságban vagyok. Kétségtelen, hogy hirtelen jött a jegyző elküldése, és én eléggé megfáradt időszakomban voltam a választások után. Gondol­tam, ha visszajön a síelésből, elmehe­tek én is egy hétre szabadságra. Ehhez képest hirtelen a nyakamba szakadt minden.- S arra volt idő, hogy mindent át­vegyen?- Nagyon hivatalos értelemben vett átvételre azért nem volt szükség, mert nemcsak munkatársak, hanem barátok is voltunk, nem volt féltékenység, tudta, hogy nem török a hatalmára, így aztán a mindennapokban teljes mértékű helyet­tese voltam. 1955 szeptemberétől va­gyok itt.- Ön is nyújt be pályázatot a jegyzői állásra?- Igen. Persze felmerülnek bennem kételyek, hiszen aljegyzőnek lenni min­dig más. Bármennyire sokat dolgozik is a jegyző helyett, azért mindig van fölöt­te egy ember. Másképp alakul a felelős­ség. A napi posta rengeteg és én igyek­szem naponta szignálni őket, hogy ne maradjon semmi az asztalon. Sok időt igényelnek az ügyfelek és a kollégák is, mert én azt tartom, ha szakmai problé­mák vannak, akkor üljünk le, beszéljük meg és hozzuk meg a lehető legjobb döntést.- Akkor is pályázna, ha nem Gegesy úr lenne most a polgármester?- Feltehetően igen. Én egészen más szempontok alapján döntöttem így.- Az imént arra utalt, hogy végső soron ez is politikafüggő állás.- Nekem annyiban más a helyzetem, hogy én itt dolgozom, belülről látom a dolgokat, tudom, hogy mi az, amin vál­toztatni kellene. S hál’ istennek, a politi­kai változások ellenére sem abból áll egy testületi ülés, hogy folyton harco­lunk egymással.- Min változtatna, ha kineveznék?- Már megbízott jegyzőként is hoz­záláttam bizonyos változtatásokhoz, függetlenül attól, hogy ki lesz a jegyző. Úgy gondolom, hogy ez a polgármeste­ri hivatal jól szervezett, jól működik. A szervezeti és működési szabályzatot kell sokban módosítani. A közigazgatási iro­dát például, ami most a legnagyobb lét­számú, ketté vesszük. Lesz népjóléti­lakossági szolgáltató része és marad egy közigazgatási iroda elnevezésű rész, amely inkább hatósági munkát végez. És persze a változtatások mindig együtt- jámak az elhelyezési gondokkal. Az pél­dául, hogy nem tud az önkormányzat egy épületen belül dolgozni, ugyancsak gond. Ennek sok káros következménye van, a kapcsolattartástól a kiadásokig: portaszolgálatok, biztonsági emberek, egyebek. Az adócsoportnál szeretnénk korszerűbb ügyfélszolgálati irodát kiala­kítani, néhány kisebb átszervezést vég­rehajtani, de igazán nagy változásokat nem látok szükségesnek. Igazán január­tól indult be itt az élet. Most megpróbál­juk a munkát úgy színvonalasabbá ten­ni, hogy havonta tartunk csak testületi ülést, de azt vezetői értekezletek előz­nék meg, s készítenék elő az ügyek zök- kenőmentesebb intézését. A bizottsági munka eredményesebbé tételére még a jegyző úrral alakítottunk ki elképzelése­ket, s most ezeket kell a mindennapi gyakorlatban is megvalósítani. Mérész Közmeghallgatás A Ferencvárosi Önkormányzat közmeghallgatást tart 1999. április 19-én, 17 órakor a Ferencvárosi Művelődési Központban (IX. kér., Haller út 27.). A közmeghallgatás tárgya: városfejlesztés, közlekedésfejlesztés.

Next

/
Thumbnails
Contents