Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. március / 3. szám
8 Ferencváros FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM Mi lesz az örök gyermekekkel? A XX. század, az új év, a harmadik kormányváltás, országunk Európai Unióba igyekvése küszöbén megdöbbentő felismerésre tettem szert. Országunk annak tudatában fogja átlépni az új évezredet, kíván belépni az EU-ba, hogy több tíz-százezer értelmi fogyatékos számára nem történt meg a rendszerváltás. Mivel nem egy-két örök gyermekről van szó, aki nem tudja a saját érdekét képviselni, úgy érzem, tollat kell ragadnom azért, hogy történjen valami emberi joguk megszerzése érdekében. Kérdéseim:- Milyen ország, régió, megye, főváros, város az, amelyik nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy ők a sajátságos világukban boldogok legyenek és ne legyenek kiszolgáltatva az őket körülvevő egoista, futok a pénzem után világnak.- A rendszerváltás harmadik turnusában miért vannak még a mindig fővárosban élő családjuktól távol, vidéken eldugva, mint a pártállam idején, pedig az ő helyük a fővárosban lenne, ha komolyan vennék az esélyegyenlőségi törvény végrehajtását. Ezt a munkát valakinek el kellene kezdeni.- Tudomásom szerint nincs az országban egy olyan kórházi osztály sem, amely rendelkezne az ő ellátásukhoz szükséges szobákkal.- Nyugdíjas szüleik semmiféle támogatást nem kapnak ahhoz, hogy amíg ők a fogyatékosokkal élnek, segítségükre lehessenek gyermeküknek. A választások idején több alkalommal megcsörrent a telefonom, a voksomért esedeztek. Nem volt lehetőségem megkérdezni a hívót, hogy megválasztása után az esélyegyenlőségi törvény szellemében számíthatnak-e a fővárosban élő hozzátartozók, hogy hazahozzák az ország minden tájára szétszórt értelmi fogyatékosokat, egy olyan otthonba, ahol emberi méltóságban élhetnek ők is. A ferencvárosi önkormányzat elnökétől sem kaptam választ. Kérdésem lényege a következő volt: újraválasztása esetén az esélyegyenlőségi törvény értelmében a kerület tervez-e a fővárosban lakó elaggott szülők értelmi fogyatékosai számára bentlakásos otthont létrehozni. Például üresen álló munkásszállások megfelelő átalakításával. Ezt a problémát csak az érti meg igazán, aki állt már alvó, sérült gyermeke ágya felett, aki már látott és hallott sírni olyan értelmi fogyatékost, akihez azért nem megy el a szülője, mert nem tudja megfizetni a többszáz kilométeres utat, vagy elaggott és képtelen már meglátogatni gyermekét, az érti meg, hogy igazán miről van szó ebben a cikkben. A főpolgármester úrnak sem sikerült többszöri tv-s szereplése alkalmával feltenni ezt a kérdést. Pedig fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy vannak ennek az országnak kiszolgáltatottjai is, akikről megfeledkezni nem illik. Náluk és családjuknál nincsenek kiszolgáltatottabbak sehol a világon. Tudatában vagyok annak, hogy a rendszerváltás óta sok minden történt a sérült gyermekek érdekében is, de addig, amíg a felnőtt értelmi fogyatékosok kénytelenek akár a nagy távolság, akár elaggott szülő miatt nélkülözni a legigazibb szeretetet, nem történt meg a felnőtt értelmi fogyatékosok rendszerváltása. Egy reménykedő ferencvárosi idős édesanya Nyílt levél a Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalnak Először is szeretnék kívánni jó egészséget, sok sikert mindazoknak, akik ez- idáig és továbbra is vezetik, irányítják, építik, szépítik kerületünket. Akik gondoskodnak a rászorulókról, elesettekről, idősekről, gyerekekről egyaránt. Minden elismerés Kígyóssy László volt jegyzőnek. Elismerést érdemel a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató igazgatója, Szentpáli Gavallér Csaba, aki gondoskodik és hozzásegíti munkához a munkanélkülieket. Köszönet a József Attila-lakótelepen működő Idősek Klubja Családsegítő Központ emberséges dolgozóinak. Elismerés a máshová helyezett Goldmanné Ilikének, az idősek és gyerekek oltalmazójának. Elismerés a Toronyház utcai kirendeltségen dolgozó mindenki Évikéjének, Lacikájának, emberséges, közvetlen kapcsolatukért a lakossággal. Köszönet és elismerés a Szoc. p. cs.-nál dolgozó Földesi Sándoménak, aki minden energiájával évek óta törődik az árvák, özvegyek és rászorultak ügyeivel. Kívánok Gegesy Ferenc polgármester úrnak jó egészséget a további négy évre, ilyen munkatársak körében. Szeretnék javaslatot tenni nyilvánosan az illetékes hivatalnak: évek óta probléma a Pest-Buda mozi, ami lassan az enyészetnek indult. Kulturális centrumot javasoltak sokan. A külföldi befektetők áruházaikat szórakoztató egységekkel működtetik, ami vonzó a fiataloknak. Nekünk viszont egy szolgáltatóházra volna szükségünk, amiben kisebb pavilonok működnének: pl. Röltex (kizárólag magyar árusítókkal), Ofotért, cipőjavító, ruhatisztító stb. Sajnos a lakótelepen lakók városnézéssel szerzik be szükséges dolgaikat. Ott működtethetné a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató műszaki csoportja az igazgatóság irodáit. A lakótelepen vállalhatnának lakáskarbantartási, felújítási munkákat, hogy a lakók ne legyenek kitéve szélhámos áliparosoknak. Vehetnének járdatisztító hóekét, amire téli időben nagy szükség lenne. A házmesterek megszűntek, a közös képviselők nem tesznek semmit, a lakók közömbösek. A téli időben korcsolyapálya az egész lakótelep. Szeretném megkérdezni, hogy hová lettek a Távíró utcai fák? Ezen a télen megint megjelentek a favágók és a 20-25 éves egészséges fákat is kivágták a beteg fák mellett. Ezt bizonyítják a gyökértönkök, amik ott maradtak. Szépen megtisztítva a külső héjtól, megszámozva, összerakva, majd elszállítva. Megjegyzem, a beteg fákat nem ily gondosan kezelték. Itt maradt a nagy üresség, a sok gyökérrönk, gally, szemétlerakás közepette. Az erdőgazdaság jól tenné, ha tavasszal pótolná a hiányzó fákat és rendbe tenné a cserjéket. A Köjál meg permetezné a lakótelep bokrait, mert rengeteg a kullancs, veszélyben a gyerekeink, unokáink. Tegyék lehetővé, hogy a lakossági fórumokon elhangzott javaslatok esetleges elfogadását, kivitelezését írásban elhelyezzék a könyvtárakban a többi önkormányzati felhívás mellé. Köszönettel: özv. Balog Istvánná Tisztelt Lakótárs! Szeretettel várom Önöket fogadóóráimon, minden hónap első szerdáján 15 és 18 óra között a Dandár u. 30. sz. alatti Oktatási Központ helyiségében (volt bőrgyógyászat.) Tisztelettel: Szegedi Ivánná, önkormányzati képviselő