Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
Ferencvárosi Magazin, 1999. december / 12. szám
A B AB AIVIEMTESTOL A HÍRHEDTBŐL HIRNIVIS Az egészségügy a Ferencvárosban sikerágazatnak számít. A rendszerváltást követő években számtalan új diagnosztikai berendezéssel és terápiás eszközzel gazdagodott a kerületi szakrendelő, jól működő családorvosi szolgálat áll a betegek rendelkezésére. A kerületi egészségügyet érintő pozitív változásokban nagy szerepet játszottak az itt dolgozó orvosok és a ferencvárosi képviselők, akik hamar megértették, hogy a nagy forgalmú, ám kevés zöldterülettel rendelkező városrész életében, ahol sok az idős ember és nagy a szociálisan veszélyeztetettek száma, a legfontosabb dolgok egyike a korszerű, jó színvonalú egészségügyi ellátás. A helyi SZDSZ frakció kiemelt feladatának tekintette, hogy az ágazatot érintő kor szerűsítéseket kezdeményezzen és támogasson. Ebben a törekvésben sokat segített Dr. Szolnoki Andrea, Budapest főpolgármester-helyettese, a kerületi SZDSZ tagja, aki (nem mellesleg) hosszú ideig a Ferencvárosban gyakorolta orvosi hivatását. A főpolgármester-helyettesnek elsősorban Budapest érdekeit ktn képviselnie, de azt senki sem tilthatja meg, hogy nagyobbat dobbanjon a szíve, amikor Ferencvárost érintő kérdésekről kell állást foglalni. Az egyik ilyen fontos ügy volt a Schöpf-Merei Kórház sorsa. Két évvel ezelőtt a kórház megszüntetése is szóba került „ Fővárosi Közgyűlésen, ám a megfontolt mérlegelés, a lakossági igények figyelembe vétele bölcs döntést eredményezett. A kórház „karcsúsítva” azóta is működik, sőt régi hírnevüket még növelték is. Az országhatáron túl is nagy érdeklődést kelt babamentő programjuk, amelynek egyik támogatója Szolnoki doktornő volt. Ennek részeként a kórház kapujában elhelyezett inkubátorba gyermekükről lemondó anyák helyezhetik el csecsemőjüket, így biztosítva maguknak a névtelenséget, a kicsi pedig esélyt kap az életre. Magyarországon átlagosan húsz kismama végez újszülöttével évente; a Schöpf-Merei kapuja előtti inkubátor eddig három kisded életét mentette meg. A babamentő program számtalan olyan bajbajutott kismamának is segítséget nyújtott, akik személyesen jelentkeztek a kórházban, mert rossz szociális körülményeik vagy más családi ok miatt nem akarták szülés után megtartani a babát. Ferencváros. E nevet a futballrajongók Tokiótól New Yorkig a Ferencvárosi Torna Clubbal azonosítják. A versbarátoknak József Attila jut eszébe, a penészfoltok rajzolta térkép dohos falakon. Egy nyárspolgár néhány évtizede még megborzongott a hallatán; hírhedt kocsmák, bicskás nehézfiúk, omladozó házak, körfolyosók, udvari WC-k, ordibáló haj- csavarós házmestemék jelentek meg képzeletében. Pedig jobb környéknek indult e vidék a középkorban, Szenterzsébetfalvának hívták és vízimalmairól, kertészeteiről, templomáról volt nevezetes. Már nehéz elképzelni, hogy az 1700-as években a Ráday utcában (akkor Soroksári út) kertes házak álltak gyümölcsfákkal, énekesmadarakkal. Kétszáz évvel később alakult ki a mai városias település. A belváros a Kálvin térnél végétért az utóbbi évekig, azóta hirtelen megváltozott a városrész atmoszférája. A Ráday utcában és környékén sorra nyíltak a kávézók, éttermek, galériák, színes portálú üzletek. Felpezsdült az élet, és nemcsak itt, hanem a Ferenc körúton túl, a Középső-Ferencvárosban is. A Tompa utca környékén számtalan régi ház megújult és a lebontott régiek helyén megépült Ferenc Kertváros. Persze nemcsak ilyen látványos, a messziről jött szemlélőnek is azonnal feltűnő változások történtek a városrészben. A Ferencváros kulturális felvirágzása is az utóbbi években ment végbe, noha el kell ismerni, a művészek egy része mindig is kedvelte a sohasem unalmas vidéket. A városrész kulturális újkora a rendszerváltás után kezdődött, új tartalmat kapott a minden évben megtartott Ferenc-napi Búcsú, életre kelt a Ferencvárosi Nyári QoföJátékok hagyománya, több tízezer ember gyönyörködhetett Rossini dallam; n, a méltán világhírű Benkó Dixieland Band szórakoztatta a „nagyérdeműt”, az operettől az operáig mindenki megtalálhatta kedvenc műfaját, pódiumra léptek a hazai színjátszás kiválóságai. Színházi hagyományok alakulnak a Ferencvárosban. Sok jó nevű művész kezdte pályafutását a kísérletező kedvű Pince Színházban, nevezetesség az alternatív színházként ismert Stúdió „K”. Nemrégen lelt otthonra a kerületben a Ruttkai Színház és épülőfélben van a Liliom utcai volt trafóházban a Kortárs Művészetek Háza. A jó öreg Franzstadtban van valami a levegőben, valami, ami kedvező miliőt biztosít a kísérletező művésznek, valami, ami kedvez a jó értelemben vett szubkultúrák létrejöttének. A képzőművészetek megbecsülését bizonyítja a Mester utcai Pincegaléria és az egymás után megnyíló magángalériák. Néhány évvel ezelőtt gyakran lehetett a lakáscsere hirdetésekben olvasni: „Bárhová cserélek, kivéve a IX. kerületet. Ma egy kicsit más a helyzet, az egykor hírhedt Ferencváros tömbrehabilitációs programját más kerületek is tanulmányozzák, követendő példának tekintik a városrendezési szakemberek. tn°HAn( Napjainkban a „karcsúsított” intézmény több beteget lát el, mint az átszervezés előtti időszakban, a betegeknek kevesebb időt kell a kórházban tölteniük és egy épületszámyat is kiürítettek a kórház vezetői. Ezt az épületrészt alapos felújítás után idősek otthonává alakítja a Fővárosi Önkormányzat. A mintegy 195 millió forintba kerülő beruházás az idősek kényelmét fogja szolgálni. A Schöpf-Merei épületegyüttese így segít majd a társadalom legkiszolgáltatottabbjainak, a kicsinyeknek és az időseknek, jól példázva, hogy egy felelősen gondolkodó társadalomnak egyaránt fontos minden polgára. Pesti szabadelvűek lapja ■KW ▼/▼/ Márciusi szám
