Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. február / 2. szám
Ferencváros 15 keresik itt Budapesten, nem pedig azt az egyenvilágot, amit otthon is megkapnak. Azt sem igazán értem, miért kell folyton amerikai filmet néznem. Amikor idejöttem, évente 30-40 filmet csináltak Magyarországon, ma legfeljebb ötöt. Pedig olyan szép filmek voltak. Minek utánozni Amerikát?- Manapság az építtetők is úgy hirdetik az új lakásokat, hogy „amerikai típusúak”. Mondd már el, milyen az!- Fogalmam sincs, mit értenek alatta. Panelház? Dobozház? Amerikában is százféle beosztás, forma, tér létezik. De tényleg élnek itt bizonyos sztereotip elképzelések. Én például a pesti lakásomban kibontattam a falat, mire a szomszédasszonyom elször- nyedt, hogy micsoda proli dolog a konyhába érkezni, hová lettek a szobák!? Micsoda amerikai hülyeség ez a nagy tér! Az amerikanizálódásról még annyit: könyörgöm, csak az emberek ne változzanak meg! Oké, egyet s mást meg kell tanulni, de nem kell mindent átvenni. Azt kellene élvezni, ami van, és nem folyton azután sóvárogni, ami nincs.- Nagyon kedves dolgokat mondtál rólunk, mégis visszamész Amerikába.- A szakmám miatt fontos, nehogy elfelejtsenek. Komoly szerepet kaptam egy jó, nívós sorozatban, ami nagy sikert aratott, ezért aztán készül a folytatása, és ha egy ilyen beindul, akkor addig megy, amíg nézik. Ez a mostani legalább egy évig munkát ad, s remélhetőleg egyéb lehetőségek is adódnak utána. Mondhatnám úgy is, Magyarország nekem szívügy, Amerika zsebügy. De a szívem itt marad, nagyon fog hiányozni az itt megszokott szeretet, a nyitottság, a barátaim. Garamvölgyi Kata MINŐSÉGI HASZNÁLTRUHÁK Februártól megújult árukészlettel várjuk kedves VÁSÁRLÓINKAT a IX. kér., Mester u. 53-55. szám alatt (Mester u.-Haller u. sarkánál) Nyitva: Hétfő-Péntek: 10—18-ig Tel.: 216-0718 Ferencváros hírességei II. Gregersen Gudbrand 175 éve látta meg a napvilágot a messzi Norvégia szülötte, Gregersen Gudbrand, aki életében igen sokat tett Magyarországért, Ferencvárosért, az itt élő polgárokért. Családi körülményei miatt tizennégy évesen szülőhazájából Dániába menekült, ahol elsajátította az ács szakma fogásait. A mesterséget kitanulva Münchenbe került, építész oklevelet szerzett, majd régi céhes szokás szerint vándorútra indult. Prágán és Bécsen keresztül 1847-ben érkezett Magyarországra, s az 1848-as forradalmi események szelétől megérintve honvédnek állt. A szabadságharc elbukásáig műszaki tisztként szolgált, majd, mint annyian másnak, neki is bujkálnia kellett. Az 1850-es években vált neve ismertté az iparban, s a következő évtizedben már jól működő vállalatot irányított a Ferencvárosból. 1865-ben megvásárolta a Lutzenbacher-féle fatelepet a Két nyúl (ma Lónyay) utcában, 1867-ben ugyanitt asztalosárugyá- rat, a Külső Soroksári úton pedig fatelepet létesített, sok helybelinek teremtve ezzel munkalehetőséget. 1875-ben készült el a maga és családja számára építtetett lakóépület a mai Lónyay u. 29. sz. alatt, melyet Berg Károly neves építész tervezett, s a belső helyiségek freskóit Lotz Károly alkotta. E ház belső kiképzése és berendezése a Ferencváros legszebbjei közé tartozott. Hosszú élete során Gregersen Gudbrand nemcsak a Ferencvárosért tett sokat, de a történelmi Magyarország számos területén hagyott munkája maradandó nyomot. Részt vett hídépítésekben az Ipo- lyon, a Vágón, a Tiszán, az Ungon, a Latorcán, ott volt vasút- és alagút- építéseknél, de vállalata nevéhez fűződik a fiumei tengeri kikötő kiépítése is, mely a világ legnagyobb fából készült kikötőjeként vált ismertté a nemzetközi szakirodalomban. Természetesen Budapest világvárossá tételében is tevékeny szerepet vállalt. Számos középület, így a Népszínház, az Operaház, vagy éppen a Déli pályaudvar faipari szerelését és díszítő burkolatait készíttette el, részt vett a Budai Indóház (Kelenföldi pályaudvar) építésében, s a Keleti pályaudvar tervének kialakításában. A Sugár út - a mai Andrássy út - eredeti fa útburkolatát is a Gregersen vállalkozás készítette. Gregersen nemeslelkűsé- gét jelzi, hogy az 1879-es szegedi árvizet követően részt vett az újjáépítési munkálatokban, s ottani keresetének nagy részéből az otthonukat vesztett családok számára száz, fából készült barakklakást emeltetett. Sikeres életpályája betetőzéseként Ferenc Józseftől nemességet kapott, majd a Ferenc József-rend kitüntetettje lett. Szülőhazája is nagyra értékelte munkásságát, a királytól elnyerte az Olav-rendet. Családi élete is említésre méltó. Magyarországra való letelepedését követően egy esztergomi hentes leányát, bizonyos Sümegh Aloisiát vette feleségül, aki nem kevesebb, mint 18 gyermekkel ajándékozta meg Gregersent. Közülük tizenegyen meg is érték a felnőttkort, s noha 1910-ben bekövetkezett halálakor Gregersen hatalmas vagyont hagyott hátra, népes családja miatt e vagyon hamar elaprózódott. A múlt iránt érdeklődők azonban nem vagyona, gazdagsága, hanem maradandó munkái miatt fognak még rá soká emlékezni. Gönczi Ambrus (Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény) Matematika-fizika és műszaki tárgyakból korrepetál, felvételire előkészít oki. villamosmérnök. Tel.: 217-2750.
