Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
Ferencvárosi Magazin, 1999. március / 3. szám
Tavaszi divatkörkép Amikor hosszabbodnak a nappalok, és a Nap is tovább örvendeztet meg simogató sugaraival, a világ egyszerre megtelik élettel és vágyódunk a megszépülés után mind testileg, mind pedig lelkileg. Előkerülnek a szekrény mélyéről a már kihízott, kinőtt, tönkrementruhadarabok és mi csak ülünk a "kupac" tetején, morfondírozunk, mit is vegyünk fel, mi lesz a divat, de főképpen mik lesznek a sláger -színek-, és fazonok? Persze a nagy divatcégek nem hagynak sokáig kétségek között vergődni bennünket. Piacra dobják új kelmetrendjüket, melynek egyik jeles képviselője a "Tactel-szállal" kevert pamut és len. Ez az anyag jól szellőzik, kevésbé gyúródik, gyöngyházfényü csillogást kölcsönöz a belőle készült ruháknak. Az idén a jó öreg dzsörzé is visszatér ruhatárunk alapanyagaként, és puha, lágy esésével elkényezteti használóját. E mellett megállapíthatjuk, hogy szinte minden divatos a selyemtől, a bársonyon, a batiszton, kreppen, csipkén keresztül a kötött és elasztikusán áttetsző anyagokig. A színek pasztellek: bézs, barack, rózsaszín, zöld, kék és ezek mindennemű árnyalata és variációja. Továbbra is hódit tavasszal a kosztüm enyhén karcsúsított szabással, nadrággal, szoknyával, ki hogy szereti. A blézer mindenképpen hosszabbodik, idézve a régi szalonkabátok formáját. Mivel a kosztümök anyaga jó minőségű, vékonyabb szövetből készülnek, így elmaradhat a hagyoHÉTVÉGE mányos blúz, előnybe részesülhet egy szép fehérnemű, póló, vagy a testre szorosan simuló body. És ha már igazán tartósan feljebb kúszik a hőmérséklet, akár a kabátot levetve keskeny állógallérral, csónak, kör, vagy "V" kivágással, ujjatlan, csípő vonaláig érő felsőrészt is hordhatunk. Aki mégis blúzpárti, kedvelni fogja az idei trend modem vonalát, a mellényszabású blúzokat cipzárral, az ingblúzokat és a hosszított ingkabátokat. Közös jellemzőjük, hogy magukon viselik az összes jellegzetességét a lezseren sportos "szafari" stílusnak, mely szintén slágere az ez évi tavasznak. A rátüzött zsebek, a külön szabott vállrész, a klasszikus inggallér és a látványos tűzések mind-mind ezt a stílust erősítik. Ruhatárunk előkelő helyét mindmáig ruháink foglalják el. Nőies bájt sugallnak és nem utolsó sorban előnyös szabásvonalakkal elrejthetik a fölös kilókat is. Legyen az átkötős bokáig érő hosszúságú ruha, vagy egyszerű enyhén karcsúsított "Tubusruha". Szabjuk ferde száliránnyal, ujjal vagy anélkül, bármilyen nyakmegoldással, egyszerűen öltöztet és ha az aljahosszt bokáig érőnek hagyjuk meg, még nyújtja is az alakot. De azért ne feledjük el a térdig érő, esetleg térd fölötti szoknyákat sem. A réteges öltözködés pedig nem nélkülözeti a különlegesen impregnált ballonból és nejlonból készített dzsekiket. Mivel nem korfüggő, bátran bújjunk bele és viseljük. Nagy divat az elnyűhetetlen kötött pulóver és a necchatású horgolt mellény. Ha vágyunk egy csipetnyi romantikára, egy pasztell selyem virágmintás ruhára kapjunk fel egy lehetőleg ugyanolyan árnyalatú kardigánt. A hatás garantáltan nem marad el. Divatba jönnek az átlátszó, csábos anyagok, a halásznadrág, a ceruzavonal és di )an marad az egyenes nadrágszár is. A cipő lehet kocka, tüsarok, telitalpas, a táska lemosható anyagtáska, az ékszer kevés, a smink természetes. A lényeg, hogy érezzük jól magunkat a bőrünkben, öltözködjünk kényelmesen és elegánsan. Legyünk jókedvüek, nevessünk minél többet, hiszen a mosoly szépít. Wenk Patrícia IRÁNY CÖRÖCORSZÁC! Akinek megadatott, hogy rendszeresen külföldre utazzon, az már vagy volt Görögországban, vagy oda készül. Azt viszont kevesen tudják, hogy hol érdemesebb inkább eltölteni a vakációt. A legnagyobb dilemmát az okozhatja, hogy inkább a tengerparton süttes- sük a hasunkat, vagy naphosszat az ókori épületek romjait nézegessük. Aki Athénba készül, annak nem szabad arra számítania, hogy délelőttönként az Akropolisz körül sétálgat, majd a délutáni szieszta után fürdik egyet a tengerben, mivel ezen a részen még a legelszántabb bennszülöttek sem merészkednek a vízbe. A görög főváros ugyanis hatalmas tengeri kikötőként is funkcionál, rengeteg hatalmas tengerjáró ható eregeti olaját a Földközi-tenger vizébe. Nem kell hozzá gyakorlott hajósnak lenni, hogy az ember a csillogó olajfoltokat és azok jellegzetes szagát kiszúrja a víz színén. Kezdjük tehát a hagyományos, strandolós nyaralással. Természetesen minden utazási irodában a buszos utak a legolcsóbbak. Aki ezt választja, annak érdemes megkérdeznie, hogy hány órát kell utaznia, mert az északi és a déli-partok között akár 6-8 óra utazási idő különbség is lehet. Nem biztos, hogy 12-16 óra utazás után, a görög határ átlépésekor még sok kedve van az embernek egy negyed napot a kellemesnek nem nevezhető buszon töltenie. A hosszabb utazás viszont tisztább vizű tengerpartra vihet minket. Északon általában nagyon sok a fürdőző és emiatt sokkal koszosabb a víz. Elég kényelmetlen helyzet alakulhat ki a strandon, amikor egy talp- altnyi helyért is öten verekednek, aki teheti és kibírja utazzon inkább délre. Más a helyzet akkor, amikor az ember repülővel ruccan ki külföldre. Ha már megengedhetjük magunknak ezt a luxust, akkor valamelyik szigetre érdemes utazni, mert ott garantáltan kevesebben lesznek és a víz is sokkal tisztább, mint a szárazföldi részen. Aki viszont minden este egy másik diszkóba vagy zenés szórakozóhelyre akar menni, annak érdemesebb mégiscsak a szárazföldet választania. A szigetekről elég macerás áthajózni a szomszédos földdarabkákra, ráadásu sm mindenki bírja gyomorral a tenger írnom, andalító hintázását. Visszatérve a látnivalókra. A fakultatív kirándulások mindig rövidebb- nek vagy jóval hosszabbnak bizonyulnak, mint azt az adott néznivaló igényelné. Ha tehetjük, béreljünk autót vagy mopedet. Ez utóbbit kelet-európai áron lehet egy-két napra kölcsönözni, néhány ezer forintért. Még egy észrevétel, délen kevesebb a volt Jugoszláviából és a volt keleti blokkból nyaralni tartó ember és sokkal több a Nyugat- Európából ide utazó turista. Talán van, akiknek ez is számít. KID 22 * FERENCVÁROSI MAGAZIN * * 1999 március
