Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
Ferencvárosi Magazin, 1999. március / 3. szám
K O Z E L E T Lap szél Hajdúhadházi tahók Előre leszögezem, nem vagyok híve az általánosításoknak, most mégis általánosítani fogok. Nem vagyok híve az indulati újságírásnak, most mégis azt fogom tenni, mert egyszerűen felháborító és vérlázító dolog az, amit ma Magyarországon bizonyos rendőrök, bizonyos helyeken megengednek maguknak. S ezzel persze nem csak önmagukat, de valameny- nyi rendőrt lejáratják, azon kivételeket is, akik nem úgy viselkednek mint ők. Biztos sokan látták az RTL Klub Fókuszában azt a riportot, mely a hajdúhadházi rendőrök brutalitásáról szólt. Oltári szerencsétlensége valamennyi ottani rendőrnek és persze a helyi kapitánynak is, hogy egyik “kollégájának" jobbegyenesét egy rejtett kamera is rögzítette. Egyszerűen nem tudok mást mondani - s most akár meg is botránkozhat bármelyik rendőr kolléga, hogy az a hadházi tahó egész egyszerűen nem csinált mást, mint a legutolsó erőszakos bűnöző. A rend és a polgárok védelme helyett maga támadt a rend és egyik békés polgártársa ellen. Miért? Mert az beszélni mert. S mit mondott nemes egyszerűséggel erre a hadházi rendőr felettese? Hájas fejét arcátlanul a kamerába biccentette és egy “van ilyen” stílusú válasszal tért napirendre az ügy felett. Nos persze az ORFK azonnal vizsgálatot ígért, de hát hadd mondjam azt, ennek túl sok eredménye valószínűleg nem lesz. Ha utána- nézük az elmúlt években napvilágra került hasonló eseteknek a legritkábban találkozhatunk elmarasztalt rendőrökkel. Nos, és akkor a végére az “ostoba” általánosítás: miért várják ezek után a rend éber őrei, hogy a polgárok tiszteljék őket? vzs. Elfogadták Ferencváros költségvetését Konszenzus a költségvetésről A ferencvárosi képviselőtestület még az elmúlt év végén megkezdte a kerületi költségvetést előkészítő többhetes munkáját, melynek végeredményeképpen február 23-án konszenzussal elfogadták a Ferencvárosi Önkormányzat 1999. évi költségvetési rendeletét. Az előirányzott összegek számos területen elmaradtak a szükségestől, köszönhetően a Fővárosi Önkormányzat forrásmegosztásáról szóló határozatának, így idén a kerület 6,5 milliárd forintból gazdálkodhat, mely a múlt évi összegnek csupán kilencven százaléka. A bizottsági és képviselői javaslatokból kiderült, hogy az előirányzathoz képest jóval kevesebb, csupán 6,5 milliárd forint sorsáról dönthettek a képviselők a február 23-i költségvetési vita záró fordulójában, melyen a tervezet, az ülés előtt megtett módosító javaslatokkal együtt teljes testületi támogatással elfogadásra került. Az önkormányzat anyagi lehetőségei meglehetősen korlátozottak, ezért bizonyos területekre kevesebb pénz jut a szükségesnél. A képviselő-testület a költségvetés összeállításakor elsődleges szempontnak a városüzemeltetési és intézmény fenntartó feladatához szükséges kiadásokat tekintette. Ezekre a feladatokra a tavalyival közel azonos összeg áll rendelkezésre, mely csak az üzemeltetés szintentartását teszi lehetővé. A dologi kiadások csökkenése mellett a személyi kiadások a szűkös pénzügyi kerete ellenére az oktatási ágazatban dolgozók minimum 13 százalékos béremelést kapnak, míg a pedagógusok megkapják az inflációt követő 16 százalékos béremelést. Erre a testület közel 17 millió forintot különített el. A szociális támogatásokban a rászorultsági elv érvényesülését szavazták meg a képviselők. Szigorodott a hetven éven felüliek közgyógyellátási térítésmentessége, ingyenes kezelésre és gyógyszerekre a minimál nyugdíj két és félszereséig jogosultak. A gyermeknevelési támogatás pedig ezentúl ingyenes közétkeztetési támogatás formájában vehető igénybe. A közbiztonság fejlesztésére az önkormányzati tulajdonban lévő lakások kaputelefon kiépítési programjára 10 millió forintot szántak. Mint ahogy Pál Tibor alpolgármester lapunk kérdésére elm'"’dta a forrásmegosztás szűkös l íei miatt lényegesen kevesebb pénz jut idén a fejlesztésekre, ezen belül is a sikeres tömbrehabilitációs program folytatására. Felújítási kiadásokra 643 millió és fejlesztési kiadásokra 357 millió forintot fordíthat a kerület, mely a tavalyi összeg felét jelenti. 91 millió forintot szánt az önkormányzat társasház felújítási pályázatra és 20 millió forintot lakóház felújítási tervekre. Felújításra kerül idén a Pince- színház, a Dési Huber Művelődési Folytatódik a tömbrehabilitációs program Társasházfelújítás a kerületben A Ferencvárosi Önkormányzat társasházfelújítási pályázatot írt ki a kerületi társasházak és lakásszövetkezetek, valamint a magántulajdonú lakóházak körében. A pályázat célja a városképi- lég értékes épületrészek, kapubejárók, homlokzatok külső és belső felújítása, korszerűsítése, valamint a várostörténeti és iparművészeti műemlékek restaurálása. Erre a célra a testület hatvanmillió forintot különített el. A fővárosi lakásfelújítási pályázathoz igazodóan a kerületi önko- •cqiányzat idén is kiírta társagháá- felppTá^j-piogramját, íxuüyfTpk lényege az épületek tartós állékonyságában és szebb városkép elérésében érdekelt pályázati tervek megvalósításának anyagi támogatása. Elsődleges fontosságúak ezen belül is a városképi, várostörténeti, iparművészeti értékű épületrészek felújítása, restaurálása, esetleges cseréje, külső és belső homlokzatok, kapubejárók tetők és kémények megerősítése. A Ferencvárosban az elmúlt évben közel száz lakóház nyerte el a pályázati támogatás összegét, és közülük már több mint nyolcvan százalékuknál végezték el sikeresen a felújítási munkálatokat. Csak a József Attila lakótelepen már harmincnégy társasház esetében fejeződött be a tetőszerkezet, a közüzemi vezetékek, szigetelések, felvonó berendezések és a központi- fikési-tgndszer korszerűsítése. / A Belső-Ferencvárosbíyi folytatódó tnmhrehabifrtácfos proram üteme ugyan az idén vélhetően lelassul, elsősorban az 1999-es költségvetési keret csökkenése miatt, de az önkormányzati vezetés szeretné pályázatát erre a területre is kiterjeszteni. Ösztönzőleg hathat az a vissza nem térítendő, a tényleges kiadások adott hányadát fedező pénzbeli támogatás, melynek összege idén eléri a hatvanmillió forintot. A támogatás mértéke a felújítási munkálatok összköltségének maximum negyven százaléka, de legfeljebb a pályázatban megigényelhető összeg, azaz műemlék lakóházak esetén 500.000 Ft + lakásonként 100.000 Ft, egyéb lakóházak esetén pedig 300.000 Ft + lakásonként 70.000 Ft. 6 * FERENCVÁROSI MAGAZIN 1999 március * *
