Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. november / 11. szám
Ferencváros megvédett attól, hogy szélsőséges nézetek alakuljanak ki. Két kezemen meg tudom számolni azokat az 56-osokat, akik velem együtt vállalták a konfrontációt.-1989 után egy pár évig komoly politikai tőkét jelentett az 56-os múlt. Aztán az ünnep intézményesítésével együtt kisajátították a hősöket, akik között vannak kényelmetlen forradalmárok is.- Én, aki belülről ismerem ezt a világot, felelősséggel állíthatom, hogy több tízezer 56-os él, aki egészen egyszerűen csak végzi a dolgát, neveli - most már - az unokáját, és hosszú, keserű évek után sem kiabál az utcán, s nem gyalázza egykori bajtársait. Szerencsére ők vannak többen. Csakhogy a csendes 56-osoknak nincs hangja. Őket próbálom valahogy képviselni én is.- Ez valami nemzeti sajátosság lehet nálunk, hogy valamerre mindig elhajtunk, gerjedünk, elvadulunk.- És valahogy mindig fel is tápászko- dunk. Az elhajlást azzal tudom magyarázni, hogy sokan a mai politikai elvárásokat vetítik vissza az egykori énjükre és az aktuálpolitika jegyében szép lassan átírják akkori magukat is, a tényeket is, ez pedig hamisítás, még akkor is, ha nem tudatosan történik. Márpedig tény, hogy akkoriban nagyon is más értékekről volt szó, mint ahogy ma emlegetik. Az a kijelentés például, hogy az új társadalom „a közjó által igazságosan korlátozott magántulajdon alapján jöjjön létre”, a legjobboldalibb megnyilvánulásnak számított és Mindszenty Józseftől származik. Általános vélemény volt, hogy a 45 előtti világ elfogadhatatlan, amit pedig a kommunisták csináltak, különösen az. De modem társadalmat akartunk az egyenlőség elve alapján. A kommunisták elvégezték a piszkos munkát, létrehozták az egalitárius talajt, nekünk ezen kell építkezni. Persze utópisztikus elképzelés volt. ám akkoriban nyugaton is hasonló harmadik utat kerestek. A munkások, akik birtokba vették a gyárakat, hallani sem akartak a reprivatizálásról, sőt ilyesmi föl sem merült. Úgy gondolták, munkásközösségek veszik át a gyárakat. Ezt tartották reálisnak. 56-ban szélsőségesek sem voltak, mert senki nem merte veszélyeztetni a nagy célt: az egységet, a függetlenséget. Nem igaz, hogy jelentős Fotó: Somfai pártkezdemények lettek volna, a jobboldali mozgalmak is csöndben voltak. A forradalom motorja az egyetemi ifjúság és a munkásság volt. Úgy képzeltük, ha győzünk, majd megalakulhatnak a pártok is.- Meg tudott-e valaha is bocsátani a forradalom leverését követő évtizedekben, illetve meg tudja-e bocsátani az elmúlt tíz év szélsőségeit, széthúzását? 3- Azt, hogy milyen kegyetlen volt a megtorlás, igazából megbocsátani nem lehet. De figyelembe kell venni, hogy a bűn elkövetése és a felelősségre vonás között eltelt több mint 40 év. Nagyon sokan meghaltak, más már a közeg, ilyen esetben a bírói felelősségre vonásnak nincs sok értelme. De az elvi igazságtételnek annál inkább, mert a magyar társadalomnak meg kell ismernie a múltját, hogy a jövőben hatékonyabban tudjon cselekedni. Kétségtelen, nagyon nem tetszik, hogy a helyzet már megint kezd polarizálódni, megint kezdik firtatni, ki melyik párthoz tartozik. Eltűntek azok a finom, íratlan szabályok is, amelyek Antalinál még megvoltak. Azzal szoktam vigasztalni magam, hogy a portugáloknak 17 évükbe tellett, míg be tudtak illeszkedni az európai rendbe, a spanyoloknak sem ment könnyen. Nekünk sem fog. Ráadásul a sok évtizedes hallgatást követően a magyarságnak most egyszerre kell feldolgoznia, hogy mi történt 45 előtt és után, valamint 56 óta. Nagyon nehéz feladat lesz.- Elég intelligensek vagyunk ehhez?- Szerencsére sokszor csalódtam kellemesen a magyar társadalomban. Például a 88-as erdélyi tüntetésen, amikor némán vonultunk fáklyákkal a román követséghez, vagy gondoljunk csak Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére. Azt gondolom, igenis érett a társadalom erre a feladatra, csak nagyon passzív. Szinte mindenki önmagát kötötte gúzsba az elmúlt évtizedekben, ki ezért, ki azért. Ráadásul épp a demokrácia gyermekbetegségeit nyögjük, átesünk minden kóron, mint az inkubátorból kivett csecsemő. Lassan alakulnak ki a védekező reflexek, az ellenanyagok. Hosszú és keserves tanulási folyamat vár ránk, de mindent egybevetve, optimista vagyok. Garamvölgyi Katalin Kincs az expotelkek alatt Legújabb információk szerint a Nemzeti Színház építésére kiválasztott telek alatt gyógyvízforrás található. Ha ez bebizonyosodik, akkor a terület jelentősen felértékelődhet. A Nemzeti Színház építése körül még van némi bizonytalanság, noha a Ferencvárosi Önkormányzat örömmel támogatja az ötletet. Egy újabb variáció, hogy a Dunán megépítendő félszigeten épülne az új színház. A Ferencvárosnak ez ellen sincs kifogása - tájékoztatta lapunkat Pál Tibor alpolgármester. A IX. kerület számára rendkívül előnyös lenne, ha ide kerülne a Nemzeti, azonban a rendezési tervek sok mindenben megkötik a képviselők kezét. Bár az egyik kardinális kérdést, a HÉV- vonal áthelyezését illetően megoszlanak a vélemények, a részletes rendezési terv (RRT) azt írja elő, hogy a telkek hasznosításának feltétele a HÉV áthelyezése. A terv azonban nem rendelkezik arról, hogy ez mikor történjen meg, és azt sem tartalmazza, hogy ennek hiányában ki lehet-e adni az építési engedélyt. Ráadásul a területen már épült egy benzinkút és a Duna-ház, viszont a HÉV a helyén maradt.
