Ferencváros, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1997. január / 1. szám
10 Ferencváros FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM A beígért „fantasztikus meglepetés” egyébként remélhetőleg - az őszi, téli időjárástól függően - tavaszra valósággá válik, s az Egészségpark szerves részeként működik majd a gyermek és tini játszótér. A három betonpálya elbontását tudomásul kellett vennünk, ugyanis a pályát az ELTE építette (mivel az az Ő területe volt) és kiköltözésük (mely folyamatban van) után a Természettudományi Múzeum ezekre a pályákra nem tartott igényt. A kertből azonban nem szorultak ki a mozogni vágyók, az intézmény 60%-a továbbra is alkalmas sportolásra, a kerületi iskolákon kívül legutóbb éppen a IX. kerületben található Közgazda- sági Politechnikum tanulói tartották itt meg az éves sportversenyüket. Az viszont biztos csak véletlen, hogy a már jelzett Magyar Narancs cikkben a Bárka létrejöttekor nem háborodott fel azon, hogy a vívóterem színházzá alakítása kapcsán a tornatermi testnevelési órák megtartásának lehetőségétől estek el a középiskolás gyerekek. Egyébként a kritikai megjegyzései mellett szívesen vettem volna, ha beszámol arról is, hogy a bontások kapcsán eltűnt a Lu- dovika épületét beárnyékoló barakk-sor, hogy lebontottuk a belső vaskerítést, hogy űj formát kapott a ludovikai kapubejárat. Az őrző-védő szolgálat kapcsán az „eredményes” jelzőt én az elmúlt 3 év komplex munkájának megítélésére vonatkoztattam. Az autók behajtását igazgatói utasítás szabályozza, többek között ennek sorozatos megszegése miatt cseréltem le szeptemberben az őrző-védő szolgálatot. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy G. L. cikkében az „elszoktak innen az emberek" kifejezést én arra az időszakra értettem, amikor még mindennaposak voltak a kerti rendbontások, erőszakosságok. A munkatársaim és én azért dolgozunk - sok nem említett nehézséget leküzdve -, hogy az Orczy-kert programjai, szolgáltatásai szoktassák ide a józsefvárosi, ferencvárosi, bel- és külvárosi polgárokat, de természetesen a munkánk nem hibátlan. A kérdések megválaszolására megalapozott, a tények ismeretében megfogalmazott kritikák és ötletek, javaslatok fogadására továbbra is nyitottak vagyunk. Váczi András igazgató A Szent Benedek utca névadója Amilyen rövid az utcácska, névadójáról annál többet lehetne írni. A Haller és Pápay István utcákat köti össze kerületünkben. A Ferencváros délnyugati oldalán védi a városrészt a Duna hűs fuvallataitól, hajdan magasra törő hullámaitól, óvva a kerület szép emberi és tárgyi emlékeit. A millecentenárium évében méltó megemlékezni az utcácska névadójáról, Szent Benedekről, kinek nevét 1900 óta viseli. Benedek 480 körül született a közép-itáliai Nursiában. (Ma Nor- cia.) Szülei jobb módú társadalmi réteghez tartozó emberek voltak. Vallásos elhivatottsága már korán megnyilvánult, húszéves volt, mikor három évre remeteségbe vonult egy Subiaco melletti barlangba. 529-ben települt át Montecassino hegyére és itt alapított szerzetes- rendet, a róla elnevezett Benedek-rendet. Ennek a szerzetesrendnek a szabályát, a Regulát ő írta, mely a mai napig elfogadott. A magyarság megtérítésében - mint akkor Európa egyetlen szerzetesrendjének - jelentős szerepük volt Benedek későbbi hittársainak, a bencéseknek. Első térítőink és egyházszervezőink, Szt. Adalbert, Sebestyén, Anasztáz, Asztrik és Gellért szintén ebből a rendből valók voltak. Szent Benedek Regulájában egyforma hangsúlyt kap a fizikai és a szellemi munka. Szerzetesei oktatták Európa új népeit a nép- vándorlás után földművelésre, állattenyésztésre, gyümölcstermesztésre. Benedek élete lényegében Nursia, Subiaco és Montecassinó kis világában telt el. Művében mégis olyan erő rejlett, mely a következő századok folyamán Európa alakulására nézve meghatározó volt. (Az ezeréves Pannonhalmát is bencések alapították.) Amikor 1964. október 24-én VI. Pál pápa a régi tervek alapján újjáépített Montecassino kolostorát felszentelte, Szent Benedeket ünnepélyesen egész Európa védőszentjének nyilvánította. A pápa jogosan hangsúlyozta, hogy Benedek a kereszt, a könyv és az eke által személyesen és szerzetestársai közreműködésével megvitte Európának a keresztény kultúrát. A Benedek-rend szentjei között mindig megjelenik rendalapító testvére, Szt. Skolasztika, akit szerzetesi ruhában ábrázolnak, kezében a Regulával. Szent Benedek 547-ben halt meg. Dr. Justyák Jánosné Tisztelt Szerkesztőség! A csodálatos körúti rendezés elkészült. Oszloperdő a járdákon, hang nélkül suhanó villamosok stb. De amint befordulunk a Petőfi híd után, az első kereszteződésben beleütközünk egy bizsuárusba, hozzá szorosan illeszkedve egy virágárusba. Próbáljuk őket kikerülni, akkor pedig, a természetesen járdára lehelyezett BKV homoktárolókon esünk át. Rakjuk ki ezeket a körútra, hátha a Demszky úrnak szemet szúr, ha már másnak a IX. kerületből nem is! Hátha a Körúton kevés lesz az az 1 méter, ami a járdából a Mester utcában maradt. Más téma. Kérdezem, ugyan mi szükség volt a BKV forgalmi iroda melletti elárusítóhelynek italárusítási engedélyt adni? Miért nem a körúton állnak az emberek sörösüvegekkel a kezükben? Talán az már tényleg a fővároshoz tartozik, ott pedig azért mégsem lehet ugyanazt csinálni, mint a IX. kerületben?
