Ferencváros, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997. november / 11. szám

4 Ferencváros Cimbalmos Kozma Csaba 1992 óta az erdé­lyi Sepsiszent- györgy alpolgár­mestere.- A MADISZ, az RMDSZ ifjúsá­gi szervezete kép­viseletében kerül­tem az önkormányzati vezetésbe. Koráb­ban sose gondoltam, hogy ilyen munkát fogok végezni. Mint alpolgármester fő­ként a gazdasági és építészeti ügyekkel vagyok megbízva, de a többi területen is vannak feladataim. Azt kell sajnos mon­danom, hogy átgondolt, megalapozott, következetes lépéseket szinte lehetetlen megtennünk, általában a napi gondokat orvosoljuk, egyfajta tűzoltó munkát vég­zünk. Nem tudom, mi játszik ebben na­gyobb szerepet, a személyes tehetetlen­ség vagy az objektív okok, de érzésem szerint az utóbbi az erősebb. Most, ha hazautazom, három rend­kívül fontos kérdésben kell gyorsan döntenünk, az egyik beruházási jellegű, a másik a csendőrlaktanya ügye, a har­madik pedig nálunk is a fűtés. Ilyenkor komoly veszély fenyegeti iskoláinkat, és a teljes egészségügyet. Nálunk is le­állíthatják az energiaszolgáltatást, itt is tetemesek az adósságok. A jelenlegi beruházás konkrétan az, hogy a még rendelkezésre álló pénzből meg kell építenünk egy normális úthá­lózatot a városban. És nemcsak a pén­zünk kevés, de az építkezésben résztve­vő partnerek sem állnak a helyzet ma­gaslatán. És végül van nekünk egy sajátos, nemzetiségi színezetű ügyünk, ami an­nak ellenére, hogy kormányzó párttá vált az RMDSZ, nem lesz könnyű lefo­lyású. 1990 előtt mesterséges iparosí­tással próbálták a vidéket elrománosíta- ni. Munkahelyeket létesítettek, lakáso­kat építettek és hozták a moldvai embe­reket. Mondanom sem kell, a 30 ezres békés, székely városkából 3/4-1/4 arányban román ipari város lett. Csak­hogy '90 óta az ipánál gond van, a piac- gazdaságban ez így nem megy. Másik módszerhez folyamodtak tehát: katonai egység telepítését kezdeményezték, építési engedély kérelmet nyújtottak be egy 2-3 ezer csendőr elszállásolására al­kalmas kaszárnya létesítésére. Gondol­juk csak el! Ehhez jönnek még a felesé­gek, gyerekek, papok, anyósok - egy jó tízezres tömeg betelepítése. Az első pil­lanattól ellenálltunk, de egészen '96-ig nemcsak, hogy rendes párbeszédre nem volt lehetőség, de még rendeletet is hoz­tak, hogy katonai létesítményekhez nem kell önkormányzati beleegyezés. Most fordult a kocka, tárgyalópartnerek vagyunk. S bár az eredeti elképzelésről nem mondtak le, éppen most, hétfőn vagy kedden ülünk le a román belügy­minisztérium képviselőivel békés úton megegyezni arról, hogy a tervezett lét­számot legutóbbi ígéretük szerint csök­kentsék 3-400-ra, valamint vállalják el állami költségen a laktanyát kiszolgáló bekötőút, esetleg a híd építését is. Kérni fogjuk, hogy a felszabaduló épületek kerüljenek önkormányzati tulajdonba, a csendőrkaszámya köré pedig telepítse­nek zöld területeket, valamint oldják meg, hogy a környék lakói reggelente otthonaik ablakából ne a tornára sora­kozó katonákat lássák. Pásztor Ist­ván felvidéki pol­gármester Király- helmecen, s most a második válasz­tási ciklusban az Együttélés Politi­kai Mozgalom parlamenti képvi­selője is. Király- helmec 8300 lakosú városka, a Bodrog­köz társadalmi központja. Lakosságá­nak 95%-a magyar. A vidéken elenyé­sző számban élnek még ruszinok, cse­hek, szlovákok és cigányok.- Erre a településre erősen rányomja bélyegét az ország politikai helyzete. Mint köztudott, Szlovákiában a gazdasá­gi nehézségek mellett, a demokrácia megteremtésével is folyamatosan küz­dünk. Úgy fest, hogy az 1989-90-ben el­indult értékes folyamat lassulóban van, talán azt is mondhatnám, ellentétes az irány. Ami minket illet, most már tisztán látható, hogy a magyar nemzeti közösség politikai jogait leépítették. Annyi a pozi­tívum, hogy kiépült az önkormányzati rendszer és ennek előnyeit próbáljuk ki­használni. Nem könnyű, mert az önkor­mányzatok jogköre rendkívül korláto­zott. Érdemi döntést alig néhány kérdés­ben hozhatnak, ilyen ugyebár a telepü­lésfejlesztés. A fejlesztés azonban az anyagi erőforrásoktól függ, a javak el­osztása pedig a mindenkori kormányzat­tól. Tehát közvetlen függőség alakult ki az önkormányzatok és az állami appará­tus között, azt is mondhatom, ez látszat­önkormányzatiság így. Ellene akkor tehetnénk valamit, ha egységesen szövetségre lépnének a pol­gármesterek. Ez azonban veszélyes po­litikai vállalkozás, és a városatyák kö­zössége is megosztott, hiszen a hatalom igyekszik megvásárolni őket. Mindezek ellenére valamivel mégis eldicsekedhetek. Sikerült létrehoznunk Szlovákiában az egyetlen nappali tago­zatos magyar egyetemet, éppen Király- helmecen. A Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem kihelyezett tago­zataként működik négy éve, az idén ad­tuk át az első, itt szerzett diplomákat di­ákjainknak. Nem titok, hogy a szlovák oktatási tárca mindent megtett, hogy az intézményt működésében gátolja. Mi mégis megteremtettük a majdani szlo­vákiai magyar egyetem alapját. A Fe­rencvárostól nagyon sok segítséget kaptunk, anyagi, tárgyi és erkölcsi tá­mogatás formájában is.- Hadd egészítsem ki azzal - teszi hozzá Gegesy úr -, hogy ez a példa azért is kiemelkedően fontos és köve­tendő, mert egyrészt biztosítja a hatá­ron túli magyar értelmiségi utánpótlást, másrészt megóvja attól a kettős veszte­ségtől az ügyet, amely a Magyarorszá­gon tanuló felvidéki, délvidéki, erdélyi vagy szlovákiai diákok képzése kap­csán fenyeget. Közülük ugyanis legtöb­ben Budapesten maradnak, s nem vi­szik haza azt a tudást, amelyre pedig ott égetően szükség lenne, másrészt nehéz helyzet elé állítják az anyaországot, ahol így is magas a munkanélküliség. Ami pedig az egész testvérvárosi együttműködést illeti, az elmondottak­ból érzékelhető, hogy kollégáim nálam sokkal mostohább körülmények között, pénz nélkül, és gyakran ellenséges tör­vényi környezetben érnek el eredmé­nyeket. Nagyon bízom benne, hogy a jövőben is segítségükre lehetünk és le­hetőségeinkhez képest tovább támogat­hatjuk a határainkon túl élő magyar polgárság fejlődését. Mérész Felhívjuk mindazon cégek és magánsze­mélyek figyelmét, akik támogatni kívánják a Királyhelmeci Városi Egyetemért Alapít­ványt, hogy az e célra szánt összeget az alábbi számlaszámra utalhatják: 3980 Sátoraljaújhely, Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. Számlaszám: 10402757-27511747- 00000000. (a szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents