Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. április / 4. szám
Körséta a Bakáts téren J obbnál jobb utcák veszik körül: Knézich, Tompa, Bakáts és Ráday. Hogy miért jobbnál jobbak? Mert ha végigmegyünk rajtuk, úgy érezzük, mintha önmagunk lelkén sétálnánk át, azon a szép, búsmagyar, kósza lelkűnkön. Lett légyen szó egy semmitmondó szerdáról vagy éppenséggel egy nagy éjszakai duhajkodás utáni vasárnap délutánról, amikor bablevessel a gyomrunkban ténfergünk utcáról utcára séta gyanánt, s próbáljuk elhelyezni magunkat a világban, s különösen ebben a nyugodt vasárnapban. Szóval egy a lényeg: akármilyen is ez a séta, jól áll nekünk, és otthonosan érezzük benne magunkat. Legfeljebb ezt nem mindenki vallja be magának. Most gondoljuk csak el! Mi sülhet ki abból, ha négy ILYEN (mondjuk nevezzük „magyarok lelke”) utcának mindegyike ugyanarra a helyre visz, amely történetesen nem Róma - egyesek bánatára vagy örömére -, hanem „személyesen” a jó, öreg Bakáts tér. Mi lehet ott? Mily sejtelem határozza meg ezt a páratlan atmoszférát? Nézzük meg közelebbről! A Bakáts tér nem volt mindig Bakáts tér. 1776-tól Fellner János telke, 1827- tól Templom tér, 1872-től Nádor tér, s csak 1874-től viseli Bakócz (Bakáts) tamás (1442-1521) esztergomi bíboros, érsek nevét, aki egyébként nagy művészetpártoló hírében állott, s állítólag óriási vagyont harácsolt össze magának, de ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ő hirdette meg legelőször a törökök elleni kereszteshadjáratot. A legelső - szó szerint - szembeötlő tény, mely senkinek nem kerülheti el a figyelmét, a tér közepén magasodó gótikus templom. Annak idején ketten adtak be építési pályázatot: Steindl Imre román és Ybl Miklós gótikus pályázata közül utóbbiét fogadták el. Az 1827-es Templom tér elnevezés azért olyan találó, mert a tér szinte maga a templom, körülötte sorakoznak mintegy alázatosan az üzletek, épületek. Valahogy mégsem érzek sem pátoszt, sem áhítatot. Ellenkezőleg: itt teljesedik ki, itt nyer otthont igazán a „magyarok lelke” elnevezés. Itt tényleg minden van, mi szem-szájnak ingere. Ha a Knézich utca felől kezdjük sétánkat, hervasztó látványt nyújt a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi központ. Névadója - mint oly sokan a szabadságharc után — emigrálni kényszerült, ezért történt meg az, hogy nem itthon, hanem Manchesterben alapított gyermekkórházat. De hát mit tudott volna csinálni? Azért jó, hogy már nem élte meg azt, hogy a róla elnevezett kórházat be akarták zárni. Kicsit távolabb a világ első férfiemberéről elnevezett ÁDÁM vegyesbolt, mellette a PINK PEN ajándék (régi nevén TRAFIK) mely nevéhez hűen rózsaszínű-rikító kirakatával magára vonja a szemlélődő figyelmét, mi több ámulatba ejt. A kirakatban Barbie baba rózsaszín vigyo- rában, s természetesen rózsaszín ruhájában gyönyörködhetünk. Két házzal arrébb, a falon graffiti fogalmazza meg a jónép gondolatát: „Szavazz bárkire, a rendszer szar marad.” Jó. Innen egy ugrás az ÁRPÁD közért, mely bizony, bizony kocsmából lett közért, s belátni nem lehet a jól megrakott polcokra, mert az ablakokon rács és műanyag öntapadós tapéta, tisztára, mint a TSZKER-es időkben. Átmegyünk sréhen, és hirtelen látunk valami olyat, ami segít elhelyezni a Bakáts tér páratlan atmoszféráját lelkűnkben, ez pedig az ORFEUSZ söröző. Ne feledjük, van már a téren egy ÁDÁM, na de ki az az Ádám Orfeusz- hoz képest, ki szerelme - Euridike - kedvéért alászállt a poklok poklára, s még lantját sem tette le az akció közben. Tehát a Bakáts tér két tábort szembesít. A menny-, illetve pokolbélieket vagy legalábbis az odavalókat. Ki-ki választhat a hovatartozását illetően, bár ha meggondoljuk, egyes TÉNYLEG rosszmájú kijelentések szerint a pokolban több az ismerős; de hát majd úgyis megtapasztaljuk a saját bőrünkön. Egyébként az Orfeusz söröző így csalogat: ,Eázol? Forró italokkal és ételekkel várunk.” Tehát nem forró vasvillával, és a kiszolgálók sem örgödök. ...Autósbolt, Bika-Tours, szolárium, gyógynövény, sréhen pedig az első épület már az FTC, falán aranybetűs megemlékezés, hiszen 1989-ben múlott 100 éve, hogy az FTC ebben a házban működik. A következő épület a Ferencváros polgármesterének hivatala, ennek falán is aranybetűk, arról, hogy 1792. december 4-én a pesti polgárok kérésére a kecskeméti kapun kívül fekvő várost FERENCVÁROSNAK nevezték el. A Bakáts tér 13-ban a római katolikus főplébánia kapott helyet. Orromat hozzányomva az üveghez bekukucskálok, 20-30 fiatal átszellemülten énekel, arcukon nyoma sincs a vasárnapi tén- fergésnek, megtépázottságnak. Tovább somfordálok - letörten - hogy hát igen, talán így is lehetne... Elérkezem a kerület első oskolájához, amit 1837-ben építettek. Lurkóhangokat és uzsonnászacs- kók csörgését - vasárnap lévén - most nem hallani. Gondoljuk el! Ezt a nagy egészet a méltóságteljes templom fogja közre, mely körül az elmaradhatatlan gyerekek, az elmaradhatatlan kutyák, s azok elmaradhatatlan nyomai alkotják a vasárnap, és a Bakáts tér szépségét. A templomban végre egyedül lehetek magammal, azzal a másikkal, hisz „az Álmom: az Isten”, s hiába harcolt egész életében Ady Endre a Mindenhatóval, mert úgy érezte, az rá sem hederít, élete végén mégiscsak „Istenhez hanyatló árnyék” lett. Nagy Lilian 20
