Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996. február / 2. szám

Arcok a ferencváros labdarúgócsapatából Amikor elindult a ferencvárosi focisták portrésorozata, elterveztük, hogy Lisztes idejekorán kerül majd a sorba, hiszen előfordulhat, hogy újabb fordulatot vesz pályafutása és egyik pillanatról a másikra kiutazik Stuttgartba, és a tervezett júniusi időpontnál hamarabb lesz a VfB játékosa. Amióta a belga labdarúgó, Jean-Marc Bosman ügye felkavarta az EK országok focistáinak és klubvezetőinek hétköznapjait, azóta sok minden elképzelhető. A szabad játékosáramlás deklarálásakor akadt olyan klub, amely azonnal kihirdette: mind az öt külföldi játékosát játszatni fogja, hogy elkerülje a kiesést. Az UEFA egyelőre ellenáll, csak három külföldit és két honosítottat engedélyez egyszerre játszatni. Az európai labdarúgószövetség akarata azonban megtörhet az Európai közösség különböző szervezeteinek (Európai Bíróság, Európai Bizottság) következetességén. Amennyiben az UEFA visszavonulót fúj, óriási játékoskeringő indulhat meg. így azután valóban előfordulhat, hogy a Stuttgart hamarabb igényli Lisztes szolgálatait, pedig korábban kijelentették az egyesület vezetői: még az sem biztos, hogy nyártól hozzájuk kerül a játékos. A három légiós helye már foglalt.- Azt talán mindenki tudja, hogy már gyermekkorodban hatalmas te­hetségnek tartottak, de lehet, hogy az már egy kevésbé ismert történet, ahogy létrejött a kapcsolat közied és a Ferencváros között.- Engem nem elhoztak a Fradiba, hanem - már akkor is - felfigyeltek rám. Alig múltam nyolc éves, amikor Békásmegyeren játszottunk egy kispá­lyás tornán, a Vilezsál Kupán. Jól ment a játék, a csapat meg is nyerte a kupát. A döntőben éppen a Ferencvárost győztük le... Nem sokkal később már itt találtam magam. Kaszás Pál volt az első ferencvárosi edzőm; tőle négy év­vel később Vincze Géza vett át az ifi­ben.- Korán lettél - ha nem is sztár, de legalábbis - ismert játékos. Sokan el­vesznek azon tehetségek közül, akik nem tudják elviselni a hirtelen jött népszerűséget. Te minek köszönheted, hogy nem rontottak el?- Mindig figyeltek rám, de soha nem kényeztettek el. Amikor megsérül­tem, akkor még többet törődtek velem. A dicséretek mindig jól jöttek, de nem szállt a fejembe; komoly sérülésem pe­dig egyáltalán nem volt, még törésem se. Lisztes Krisztiánnal a bentlakásos edzőtábor ideje alatt a Vajda Péter utcai Fradi-szállóban ültünk le beszélgetni, és ekkor már véglegessé vált az is, hogy az idénynyitón nem ő fog hiá­nyozni, hanem a csapat egyik legmar­kánsabb játékosa és egyénisége, a csa­patkapitányi szalagot eddig viselő Kel­ler József, aki Belgiumba szerződött a Beverenhez.- Beszéltél az utóbbi időben vala­melyik stuttgarti vezetővel?- Nem. Tudomásom szerint még mindig nem dőlt el, hogy kölcsönad­nak-e valamelyik német csapatnak, vagy maradok még egy évet a Fradi­ban, esetleg mégiscsak számítanak rám az első csapat kereténél.- Ha nem kerülsz nyártól a Nec-. kar-stadionba, akkor melyik megoldás lenne számodra a legkedvezőbb? ­- Amennyiben megnyerjük a baj­nokságot, és indulhatunk a Bajnokok Ligájában, feltétlenül szeretnék itt ma­radni.- Ezek szerint számítasz a bajnoki címre.-Természetesen. Be fogjuk hozni a BVSC-vel szembeni hátrányunkat.- Többször is felfigyeltek rád a kül­földi klubok vezetői. Ezt megelőzően pedig korábbi edződ, Nyilasi Tibor eléggé meglepő nyilatkozatot tett, ami­kor Détárinak a Ferencvárostól való távozása után halálos nyugalommal kijelentette, hogy akkor a következő naptól Te leszel a csapat irányítója, bár még csak ifista voltál. Nem zavart mindez?- Ellenkezőleg. Feldobott, ha néz­tek. Döme távozása után tényleg korán kerültem reflektorfénybe, de ez is in­kább önbizalmat adott. 20

Next

/
Thumbnails
Contents