Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996. február / 2. szám

Magyarország összlakosságán belül ma 13 nemzeti kisebbségként bejegyzett népcsoport él, s az 1994. évi választások során első ízben választhattak maguknak kisebbségi önkormányzatot. Ezen önkormányzatok, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának feladata, hogy biztosítsák és védjék a kisebbségek jogait, kezdeményezzék és támogassák politikai és kulturális önszerveződésüket, hagyományaik és értékeik megmentésére irányuló törekvéseiket.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében az Országgyűlés - kizárólag neki felelős megbízottként - megválasztotta Dr. Kaltenbach Jenőt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának.

Mikor és hova fordulhat az állampolgár, ha úgy érzi, hogy a „hatóság” részéről sérelem érte? E kérdés megválaszolásához szeretnénk segítséget nyújtani.

A kisebbségi biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, pl.:

• minisztériumok, országos hatáskörű szervek (pl.: Belügyminisztérium, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Népjóléti Minisztérium, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, Országos Munkaügyi Központ, Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság)

• fegyveres erők (pl.: honvédség, határőrség)

• rendvédelmi szervek (pl.: rendőrség, hivatásos tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség szervei, büntetésvégrehajtási testület stb.)

• nemzetbiztonsági szolgálat,

• igazságügyi szervek (ügyészség) - kivéve bíróság,

• fővárosi, megyei és települési ön- kormányzatok, kisebbségi önkormányzatok,

• polgármesteri hivatalok,

• közüzemi szolgáltató szervek (pl.: gázszolgáltató vállalat, vízművek, áramszolgáltató vállalat, víz-csator- na-hőszolgáltató intézmény, településtisztasági szolgáltató vállalat, kéményseprő- és tüzeléstechnikai szolgáltató vállalat stb.)

• társadalombiztosítási önkormányzatok és kirendeltségek,

• államigazgatási jogkörben eljáró egyéb hivatalok (pl.: földhivatal, kárpótlási és kárrendezési hivatal)

• közszolgálati média (Magyar Rádió, Magyar Televízió)

• illetve valamely közszolgáltató (pl.: Magyar Posta Rt. igazgatósága, Magyar Távközlési Rt. igazgatósága stb.)

eljárása, ennek során hozott határozata, intézkedése vagy azok elmulasztása következtében nemzeti és etnikai kisebbségi jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye fenn áll.

A kisebbségi biztos a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (kisebbségi törvény) hatálya alá tartozó kérdésekben jár el. Ennek értelmében:

A kisebbségi biztoshoz fordulhat:

• az az állampolgár, akinek a kisebbségi törvényben biztosított jogait (pl.: anyanyelv-használat, szabad kapcsolattartás, anyanyelvű oktatásban való részvétel, önazonosság faji diszkrimináció tilalma)

• az a közösség, amelynek kisebbségi jogait (pl.: önkormányzatiság, országgyűlési képviselet, intézmény- fenntartás, kulturális autonómia)

• az a helyi és országos kisebbségi önkormányzat, amelynek kisebbségi önkormányzati jogait (pl.: köz- igazgatásban való részvétel, együttműködés a közigazgatási szervekkel, művelődési és oktatási önigazgatás, saját vagyonnal való gazdálkodás)

megsértették.

Az állampolgár nemzeti és etnikai kisebbségi jogai sérülhetnek pl.:

• faji megkülönböztetés,

• indokolatlanul lassú ügyintézés,

• nem megfelelő vagy téves tájékoztatás,

• méltánytalan személyes bánásmód,

• a tájékoztatás indokolaüan megtagadása,

• jogszabálysértő határozat,

• egyéb mulasztás következtében, illetve minden olyan esetben, amikor az állampolgárral szemben tanúsított hatósági magatartás alább felsorolt formái az egyén/egyének kisebbség mivoltára vezethető vissza.

A kérelem benyújtása akkor lehetséges, ha a kérelmező a rendelkezésére álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Nem tud Önnek segíteni a kisebbségi biztos

• ha az ügyre vonatkozó eljárás 1989. október 23. előtt indult el, és/vagy

• ha az ügyben született jogerős határozat 12 hónapnál régebbi keltezésű.

• Nincs hatásköre arra, hogy a kérelmezőt a hatóság előtt képviselje (jogi képviselet), vagy ügyvéd helyett jogi tanácsot adjon.

• Nincs hatásköre arra, hogy bírósági peres ügyben segítséget nyújtson.

A panasz benyújtásának módja: Az állampolgárok panaszaikat írásban nyújthatják be. A kérelemhez célszerű csatolni az ügyben eddig keletkezett és az elbíráláshoz szükséges dokumentumok másolatát.

Postacím: Országgyűlési Biztosok Hivatala, 1387 Budapest Pf. 40.

Ha személyesen szeretné felkeresni a Panaszirodát, javasoljuk, ezt a beadványban jelezze vagy telefonon kérjen előre időpontot.

Telefon: (06-1) 269-3500 Telefax: (06-1) 269-3529

A panasziroda nyitvatartási ideje: Hétfő: 14-18 óra között Szerda: 09-16 óra között Péntek: 09-12 óra között Helye: Budapest, V., Tüköry u. 3.

OMBUDSMAN = A NÉP ÜGYVÉDJE