Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996. szeptember / 9. szám

12 Ferencváros FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM Tisztelt szerkesztőség! Társasházban lakó olvasónk arról érdeklődött, hogy a júliusi számunkban megjelent képviselőtestületi határozattal módo­sított Házirend csak az önkormányzat bérházaira vonatko­zik-e, vagy minden kerületi épületre. A Közigazgatási Irodától megtudtuk, hogy ez a Házirend - és így értelemszerűen a porolás időpontját szabályozó, va­lamint az erkélyeken elhelyezhető tárgyakat meghatározó módosítás - csak az önkormányzati tulajdonú lakóépületek­re, ingatlanokra, lakás és nem lakás célú bérleményekre vo­natkozik. A társasházaknak Budapest Főváros Tanácsának 7/1984. (1985.1. 31.) számú rendelete alapján szabályozott Házirendjük van, amitől csak az adott lakóközösség által egységesen kialakított és elfogadott szempontok alapján le­het eltérni. A Házirendet minden házban ki kell függeszteni s vitás helyzetekben az abban közölt szabályok mérvadóak. Mi lesz a patkányokkal? Megdöbbenten olvastam a Ferencváros júliusi számában a patkányos patakról. Megnyugodva tettem le az újságot, mert a cikk végén már elintézettnek éreztem az ellene tett bejelentést a BKK-nak. Ezzel szemben: aug. 15-én két állatot láttam úszni a Táv­író-közi kis hídnál. Ugyanitt aug. 20-án teljes valóságban lát­tam a patkányt. A víz tetején lévő vastag faágon sétált és hosszan álldogált. Jó lenne tudni, ki ígért Önöknek napokon belüli patkány­mentesítést júliusban. Akik annak idején Budapestet megszabadították a patká­nyoktól, most képtelenek ezt a kis patakot megtisztítani? Vagy el sem indultak, miért? Én itt lakom a Távíró u. 15-ben és félek. Azonkívül elviselhetetlen bűzös a víz és piszkos. Hiába van park és erdő a szemünk előtt, mégis a büdös levegőt szív­juk be és engedjük a lakásunkba. Szeretném tudni, kikre tartozik a patak gondozása. Ott is kell patkánynak lenni, ahonnan a piszkos, büdös vizet terme­lik nekünk. Kérem Önöket ne zárják le egyszerűen az ügyet és vála­szoljanak, ha nem Önökre tartozik ez a vizsgálat. Köszönettel: Ferenczi Vilmosné Bp., Távíró u. 15. * Tisztelt Olvasónk! Az Illatos árok tisztaságáért a Fővárosi Csatornázási Művek felelős, de mint azt júniusi számunk „Erdei séta" cí­mű írásában olvashatta: „A Fővárosi Csatornázási Művek azt mondja, súlyos milliókba kerülne az árok elfedése, s erre mostanában nincs pénze.” Azaz, jó ideig semmiféle változás nem várható az árok s a körülötte uralkodó állapotokon sem. Javasoljuk, hogy a környék lakói fogjanak össze, s közö­sen kérjék intézkedésre területük önkormányzati képviselőjét. A patkánymentesítést szintén Önöknek kell kérni a Bábol­nai Környezetbiológiai Központtól - akár személyesen Ön is kérheti - a 262-51701211-es melléken. Bár a cégnél-mint ír­tuk - múltkori érdeklődésünket bejelentésként kezelték, hogy elvégezték-e a munkát avagy nem, nem tudtuk ellenőrizni. A Tinódi Sebestyén utca névadója A 16. század igazi riporterének is nevezhetjük, aki mindig igazat énekelt, hűen visszaidézve kora társadalmi és történel­mi eseményeit. Kedves, árnyas utcája összekötője a kilence­dik kerületben a Soroksári útnak és a Mester utcának. Két ut­ca is keresztezi: a rövid Gabona és a hosszabb Vaskapu utca. 1872 óta névadója Tinódi (Lantos) Sebestyén az utcának. Születésének dátuma, helye bizonytalan, valószínű, hogy a Baranya megyei Tinódon született 1505-10 között. Tehet­séges jobbágy gyermekként nyelveket tanult, és mint Török Bálint íródeákja kezdte pályáját. Ám mikor ura török fogság­ba esett, a főúri udvarokat járva vándorénekesként kereste kenyerét. Pártfogói segítségére voltak Tinódinak. Nádasdy Tamás javaslatára „históriáknak magyar ritmusokban való ékes fog­lalásáért” a költőt a nemesek sorába iktatta. Fáradhatatlanul járta az országot, hogy az eseményeket történelmi hitelesség­gel megénekelhesse. Ebben a korban a török hadjárat volt a központi téma. Ha nem akadt jelentős esemény, a régebbi históriákhoz fordult. Verseinek gyűjteményét, a Cronicát, 1554-ben adta ki Kolozsvárott, főúri támogatással. Ebben a versek, énekek kottáját is kinyomtatta, amely zenetörténeti- leg is jelentős. Cronicájának előszavában önmaga által megfogalmazott hitvallása áll, amely a krónikás hűségét, hitelességét is tükrö­zi: „Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hami­sat be nem írtam, ami keveset írtam, mind igazat írtam.” Zrínyi Miklós és Gárdonyi Géza Tinódi Cronicáját vették alapul a történelmi események feldolgozásánál. Az Egri csil­lagok c. regényben többször is szerepel Sebők diák neve, utalva T. Sebestyénre. A lantos négyszáznegyven évvel ezelőtt halt meg, 1556- ban. dr. Justyák Jánosné Alapítvány A MUNKANÉLKÜLISÉG HELYETT VÁLLALKOZÁS KÖZALAPÍTVÁNY (Alapító: Fővárosi Közgyűlés) pályá­zatot ír ki vállalkozásfejlesztésre, csökkent munkaképessé­gű, volt állami gondozott és cigány származású vállalkozók számára. A maximálisan elnyerhető összeg 200 000 Ft, mely vissza nem térítendő támogatás. Csak budapesti vállalkozók, illetve vállalkozni szán­dékozók jelentkezhetnek. Beadási határidő: 1996. szeptember 20.

Next

/
Thumbnails
Contents