Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996. augusztus / 8. szám

Ferencváros _______________________________________________________________________________13 T örvény az öregkori nyugdíjkorhatár emeléséről Mindannyiunkat érint A mai nyugdíjrendszerrel Magyar- országon mindenki elégedetlen. Elégedetlen a nyugdíjas, akinek egy ledolgozott élet sem elegendő ahhoz, hogy a nyugodt öregkori megélhetéséhez elegendő nyugdíjat kapjon. Elégedetle­nek a mai aktív korúak is, akik szembe­sülnek a nyugdíjjárulék magas összegé­vel, ugyanakkor semmiféle garanciát nem kapnak arra, hogy öregkorukra munkájukkal, és a befizetett járulékaik­kal arányos pénzt kapjanak. De elégedet­lenek az önálló foglalkozásúak, a vállal­kozók is, akik a személyes kifizetések le­rovásakor azt tapasztalják, hogy minden száz forintból huszonöt forintot a nyug­díjakra kell a társadalombiztosítás szá­mára befizetni. Nézzük csak meg a legutóbbi évek fej­leményeit. Amíg 1990-ben 100 aktív ke­resőre 57 nyugdíjas jutott, 1994-ben már 70 fő, és 1996. januárjában a nyugdíjasok és a járadékosok együttes aránya elérte a 30%-ot. Röviden szólva, a jelenlegi nyugdíj szisztémában egyre kevesebb járulék fizető befizetésével kell fedezni egyre több nyugdíjas nyugdíját. Az elviselhe­tetlenné növekedő terhek fojtogatják a gazdálkodó szervezeteket, óhatatlanul növelik a feketegazdaságot, a fekete és a szürkegazdaságba kényszerített dolgo­zók kiszolgáltatottá válnak, és betegség, öregség, vagy megrokkanás esetén a tár­sadalom igazi kivetettjei válnak majd be­lőlük. A fenti tényekkel szembesülve elfoga­dásra került az 1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről, és az ezzel összefüggő törvénymódosítások­ról. A törvény - sok egyéb mellett - ki­mondja: 39. §. (1) Az öregségi nyugdíjkorhatár - az e törvényben foglalt kivételekkel - a betöltött 62. életév. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, ha a) 1940. január 1-je előtt született, az 55., b) 1940-ben született, az 56., c) 1941-ben született, az 57., d) 1942-ben született az 57., e) 1943-ban született, az 58., f) 1944-ben^izületett, az 59., g) 1945-ben született, a 60., h) 1946-ban született, a 61. életév. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a férfi öregségi nyugdíj korhatá­ra, ha a) 1938. január 1-je előtt született, a 60., b) 1938-ban született, a 61. betöltött életév. (4) Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az, aki a születése évének, illetve az élet­korának megfelelő (a továbbiakban: a reá irányadó) öregségi nyugdíjkorhatárt elér­te és legalább 20 évi szolgálati időt szer­zett. (5) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jo­gosult továbbá az 1991. január 1-je előtt az 55. életévét betöltött nő, illetőleg a 60. életévét betöltött férfi, ha az említett idő­pontig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett. (6) Öregségi rcsznyugdíjra jogosult az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj- korhatárt elérte és legalább 15 évi szolgá­lati időt szerzett. (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öregségi résznyugdíjra jogo­sult továbbá az 1990. december 31-ét kö­vető és 1993. július 1-jét megelőző idő­szakban az 55. életévét betöltött nő, ille­tőleg a 60. életévét betöltött férfi, ha az említett időszakban legalább 10 évi szol­gálati idővel rendelkezett. (8) Az (l)-(2) bekezdésben meghatá­rozott öregségi nyugdíjkorhatárnál leg­feljebb öt évvel alacsonyabb életkor­ban, de legfeljebb az 55. életév betölté­sétől előrehozott öregségi nyugdíj jár a nőnek, ha a) 1945. december 31-e után szüle­tett és 38 évi, b) 1945-ben született és 37 évi, c) 1944-ben született és 36 évi, d) 1943-ban született és 35 évi, e) 1943-ban január 1-je előtt szüle­tett és 34 évi szolgálati időt szerzett, illetőleg f) az a)-e) pontokban előírtnál- legfeljebb 3 évvel kevesebb szol­gálati időt szerzett, de három vagy több,- legfeljebb 2 évvel kevesebb szol­gálati időt szerzett, de két,- legfeljebb 1 évvel kevesebb szol­gálati időt szerzett, de egy gyermeket szült, illetve - külön jog­szabályban meghatározott módon - ház­tartásában felnevelt. Amennyiben a gyermek (gyermekek) tartósan beteg (betegek), illetve fogyaté­kosnak minősültek (minősülnek), a szol­gálati idő kedvezmény gyermekenként 1.5 év. (9) Az (1) és (3) bekezdésben meghatá­rozott öregségi nyugdíjkorhatárnál alacso­nyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár a férfinak, ha legalább 38 év - az 1938. december 31-ig születettek esetében 37 év - szolgálati időt szerzett, illetve ha- legfeljebb 3 évvel kevesebb szolgá­lati időt szerzett, de három vagy több,- legfeljebb 2 évvel kevesebb szolgá­lati időt szerzett, de két,- legfeljebb 1 évvel kevesebb szolgá­lati időt szerzett, de egy gyermeket - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - háztartásában egyedül felnevelt. Amennyiben a gyermek (gyermekek) tartósan beteg (betegek), illetve fogyaté­kosnak minősültek (minősülnek), a szol­gálati idő kedvezmény gyermekenként 1.5 év. (10) Csökkentett előrehozott nyugdíj jár - ideértve az öregségi nyugdíj legki­sebb összege szerinti ellátást is - annak, akinek a (8)-(9) bekezdésekben előírt - a reá irányadó - szolgálati idejéből legfel­jebb öt év hiányzik. P.M. Z^^EMGKORR ÉPÍTŐIPARI KORHOZIÓVEDFLML KÖRNYEZETVÉDELMI, VEGYÉSZETI MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÓ KEY. Többször bizonyított tény, hogy megelőző diag­nosztikai vizsgálaton alapuló rendszeres karban­tartás a szerkezetek élettartamát jelentősen meg­hosszabbítja, a vizsgálat költsége sokszorosan megtérül. Vállaljuk többek közölt- Épületszerkezetek átalakításának tervezését.- Tetőbeázás, pincenedvesedés, lakáspenészedés okainak felderítését, kijavításának tervezését.- Hatóságilag kötelező, netn tartós épületszerke­zetek anyagvizsgálatának (bauxitbeton, salak­beton, fa) elvégzését.- Vízelfolyások azonosítását. Címünk: 1089 Budapest, Bldthy O. u. 37. Telefonifax: 210-0388, 210-0400/1606

Next

/
Thumbnails
Contents