Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. augusztus / 8. szám
Ferencváros 3 nay-féle fayancecsempékkel vannak burkolva, melyek sírna mázas felülete el nem piszkolódik, és a fényreflexek révén az udvar, aránylag csekély terjedelme dacára, az ide nyíló helyiségeket oly világossá teszi, hogy még az alsó emeletsorokban sem kell nappal mesterséges világítást használni.” A korabeli tulajdonos, a Gazdák Biztosító Szövetkezeteinek irodái az épületnek csak a IX. és V. (padlásemeleti) helyiségeit foglalták el. Az I., II. és III. emeleten bérlakásokat alakítottak ki, a székház földszintje pedig üzleti célokra szolgált. S bár ebből ma mi sem látszik, eleinte fürdő és napozó is volt az épületben. Olvassuk csak: „A Ráday-utca felől van a hidegvízgyógyintézet bejárata. A fürdőterem az udvar alatt terjed el és minden higiénikus felszereléssel ellátva úgy van berendezve, hogy a látogató nem is tudja, hogy az épület alatt tartózkodik. A tetőn teraszként tágas nap- és légfürdő van berendezve, amely az épület homlokzatán pergolaszerűen kiképezve, az építmény Ráday-utcai homlokzatának festői hatásához nagyban hozzájárul.” Valószínűleg azonban hamar rájöttek, hogy a napozó kevésbé jövedelmező mint a bérház, mert már a húszas években beépítették a Ráday utca felőli napozóteraszt, bár a korabeli fotón még jól látható. Kísért a múlt - tartja a mondás, s ez most be is igazolódik. Bár ma már nincsenek bérlakások a házban, annak minden részét az ÁB Aegon irodái foglalják el, ám az irodák - korábbi más jellegük miatt - nem alkalmasak a mai technikai szervezési viszonyok melletti munkavégzésre. Lényegében ez az irodakorszerűsítés az egyik mozgatórugója a mai felújításnak, belső átalakításnak. Hasonlítsuk csak össze ezt a száz évvel ezelőtti indokokkal, amikor is egy bérelt épület helyett született meg az új székház ötlete: „...a bérelt épületek helyiségeinek beosztása sem volt a végzendő munka minőségéhez arányítva... a szövetkezeti székház tervezésénél természetesen és elsősorban főszempont volt a hivatalos helyiségeknek lehető legkényelmesebb és leggazdaságosabb elhelyezése..." A mostani rekonstrukció után ugyanannyian fognak dolgozni a székházban mint előtte, de a fő szempont ismét a kényelmes munkavégzés és gazdaságos elhelyezés lesz. Ez a székház építésekor sikerült. „Nemcsak ezt a feladatot, de általában az épület minden lakrészének szerencsés beosztását és az adott nehézségek bámulatos sikerrel történt leküzdését gyönyörűen oldotta meg az épület tervezője, Dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár, műépítész" - méltatja a könyv az erőfeszítéseket, majd folytatja: „.. .mily nehézségekkel kellett a tervezőnek megküzdenie még abból a szempontból is, hogy a telek ferde szögeit úgy eltüntesse, hogy ...a termek tengelyeinek elhajlása szembetűnő ne legyen. Oszlopoknak és fülkeszerű ki- szélesbítéseknek alkalmazásával, melyek az alsó emeletek megvilágításához szükséges világító udvart foglalják körbe, e nehézségeket leküzdeni a legteljesebb mértékben sikerült és az előcsarnok épp ezen architektonikus megoldás következtében jutott érdekes és kellemes hatású formájához." Érdekes összehasonlítást ígér a mai pesti polgárnak egy korabeli minősítés: „Az épület egy modern nagyvárosi bérpalota, minden kényelmével, a modern technika nyújtotta minden vívmányával fel van szerelve." Közel száz esztendő múltán a szakemberek hasonló igényeket támasztanak. Mint Paál József fogalmaz: - A mai felújítást furcsa kettősség jellemzi. Egyrészt a század eleji építészeti értékek megőrzésére törekszünk, másrészt minden építészeti és gépészeti feladatot mai modem eszközökkel, hosszú távra oldunk meg. Jól jellemzi ezt a kettősséget, hogy felújítva megőrzik azt az ipartörténeti emléknek tartott eredeti liftet, amely üzembe helyezésekor az ezredik volt, ugyanakkor teljesen új felvonókat is szerelnek, hiszen a régiek áteresztőképessége ma már szűk, és elhelyezésük elavult. Változás lesz viszont a korabeli állapotokhoz képest, hogy a korábbi, Üllői és Ráday utca felőli bejárat megtartása mellett egy új főbejáratot nyitnak a Kálvin tér felől. Ez módosítja az egész előtér hangulatát, ezért javasolni fogják a Fővárosnak, hogy ez a rész kapjon díszburkolatot, esetleg valamilyen képzőművészeti alkotással, ami egyúttal illeszkedik a sétálóvá tervezett Ráday utca miliőjéhez is. Bár az épület hivatalosan nem műemlék, a mai tulajdonosok mégis a műemlékekkel szemben elvárt kezelési módon lámák neki a felújítási vagy inkább helyreállítási munkáknak. Az emlékalbum szerint ugyanis: „Általában a székházépület minden részlete oly egységes és kellemes benyomást kelt a szemlélőben, hogy azzal kevés újabb keletű építkezés rendelkezik Budapesten, s ez a körülmény a legszebb dicsérete úgy a tervezőnek, mint az építtető szövetkezetnek egyaránt.” Valljuk be, ha ezt 1996-97-ben sikerül megismételni, akkor a dicséret a mai szakembereknek is kijár. Galvács László Intézeti székház (múzeumkörúti oldalnézet)
