Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996. július / 7. szám

6 Ferencváros Noé Bárkája Olyan furcsa helyzet ez, amelyben vak úgy vezet világtalant, hogy közben tény­leg derengeni kezd valami. Orján Géza középkorú átlagember, akit az elmúlt néhány év kitartóan a kilá- tástalanság felé terelgetett. Beteg édesap­ját haláláig öt éven át ápolta, s tartotta édesanyjában a lelket. De őt is elveszítet­te tavaly évvégén. így maradt Orján Géza egyedül - szellemi fogyatékos testvéré­vel. Úgy öt-tíz perce üldögélünk a Haller úti Hámán Kató munkásotthon földszinti termében. Az asztaloknál cigány gyere­kek beszélgetnek, játszanak, biliárdoz- nak. ők a Noé Bárkája Egyesület tagjai. Egy idősebb hölgy időnként kedves szi­gorúsággal csitítja őket.- Jó napot kívánunk! Szeretnénk be­mutatkozni - lép az asztalunkhoz három fiú. Még általános iskolások. Rontó Ele­mér, Rédei Gyula és Pirittyi Gyula már sejtették, hogy mi vagyunk az újságírók.- Géza bá még nincs itt, de jön hama­rosan.- Addig akkor meséljetek ti! A fiúk arcán lámpaláz, összenéznek, nevetnek. Lassan a többiek is mellénk hú­zódnak. Egyikük karjával böki meg a má­sikat; tudod, arról, hogy ismerkedtünk meg, mit csinálunk...- Először én ismertem meg Géza bá-t - kezdi büszkén Rontó Elemér -, úgy, hogy egy osztályba jártam a keresztfiával, aki mondta, hogy Géza bá szeretne egy focicsapatot szervezni. A Haller utcai pi­acon találkoztunk, és amikor megtudta, hogy születésnapom van, rögtön bemen­tünk egy vendéglőbe megünnepelni. Be­mutattam neki néhány barátomat, s már másnap lejátszottunk egy mérkőzést a jó­zsefvárosiak ellen.- Milyen csapatok ezek?- Roma focicsapatok, a legmagasabb életkor a 16 év. Géza bá a meccs előtt azt mondta, ha győzünk, lesz torta meg ki­rándulás, ha veszítünk, hazáig ver min­ket... És mi, a Ferencvárosi Oroszlánok 6:1-re győztünk. Csillebérc volt a juta­lom, vasúttal, szalonnasütéssel. Amúgy már háromszor is voltunk ott.- Mindenki cigány a társaságban?- Hát, van aki csak majdnem, de az nem számít. A dzsumbuj, a Mester és a Márton utca környékéről vagyunk mind­annyian. Mi például nemrég költöztünk ki a dzsumbujból a Márton utcába.- Ugye jobb ott?- Jónak jó, csak unalmas. - A többiek kuncognak. - A dzsumbujban mindig van valami box vagy efféle, itt meg nincs semmi.- Korábban hol fociztatok?- Utcán vagy bárhol. Összejártunk minden nap, gyakoroltunk, meccsekre jártunk - mondja Pirittyi.- Én meg labdaszedő voltam a Fradi­nál! - kiált közbe Csjet.- Mióta vagytok együtt a Géza bá- val?- Egy éve, július hatodikén találkoz­tunk először - csillan fel Elemér -, tu­dom, mert hetedikén van a születésna­pom. Azóta együtt vagyunk. Szerdánként edzés van, vasárnap meccsek, volt már nálunk a Happy Gang és lesz nyári edző­tábor Garán.- Minden szerdán itt találkoztok?- A polgármesteri hivatal keresett meg bennünket - válaszol Török Anna, aki a fiúkra felügyel most -, hogy adjunk helyet a gyerekeknek. Vállaltuk a veszélyt - mondja vidám iróniával -, és itt vannak nálunk hétről hétre. A gyereknapon reggeltől estig ven­dégül láttuk őket, a Ferencvárosi Mun­kásegylet pl. 25 000 forintot adott. De több helyről is kapnak támogatást, nem feltétlenül pénzt. A múlt héten mesemon­dó és tánctanár jött ide hozzájuk.-A szülök is eljöhetnek?- Persze, őket is meghívták, csak na­gyon kevesen jönnek el - folytatják a gyerekek.- Mit szólnak hozzá, hogy ide jártok?- A Géza bá minden családhoz el­ment és kérte a szülők hozzájárulását, hogy ide jöhessünk. Először persze, volt, aki gyanakodott hogy hátha gyerekrabló, vagy izé; na, tetszik tudni.- De most már tudják, hogy nem, és mindenkit elengednek ide. Itt lehet be­szélgetni, játszani, üvölt a magnó meg minden. Ma például vetítés lesz a cigány­ság történetéről. Legalább húszán mindig itt vagyunk.- Mennyi a Noé Bárkája tagok szá­ma?- Harmincöt körül van már.- Miért szeretitek ennyire a Géza bá-t?- Sok programot csinált, meg segít a tanulásban. Én például - mondja Elemér -, egyszer kértem, hogy segítsen egy tör­ténelem pályázat megírásában, és megírta helyettem az egészet. (Mindenki nagyon nevet.) - És mindenféle titkot el lehet ne­ki árulni. Főleg a csajokról. A szerelmes leveleket is segít megírni. Itt különben azért nincsenek lányok, mert teljesen elri­asztottuk őket. Elmenekültek, mert na­gyon kemények vagyunk. Egyre izgatottabban és lelkesebben mesélnek.- Mondjuk táncolt valaki egy olyan lánnyal, aki egy másiknak tetszett, és a féltékenység miatt balhé lett.- Csak nem lett belőle verekedés?- Á, itt nem szoktunk. Csak a küszö­bön kívül! Itt tilos a káromkodás, a cigi­zés, az ivás és a kisebbek hántása. Egyéb­ként Géza bá istenhívő. És azt akarja, hogy ne az utcára kerüljünk, hanem le­gyen belőlünk valaki, szakács vagy autó­szerelő.

Next

/
Thumbnails
Contents