Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. május / 5. szám
FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM Gondolatok egy olvasói levél kapcsán A lap márciusi számában jelent meg egy javaslat, melynek közlője nem fedte fel az olvasók előtt kilétét. Az írásban javasolja az illető, hogy Ferenc császárnak - a kerület névadójának szobrot kellene állítani, miután a Bakáts téren emléktábla hirdeti, hogy róla kapta a nevét a kerület. A közlő Ferenc Józseffel azonosítja Ferenc császárt. Az Önkormányzatot elismerés illeti a tábla elhelyezéséért, és ezzel a gesztussal elintézettnek tekinthető a dolog. Darvassy Endre úr az olvasói levélie azonnal reagált és idézem leveléből a lakosság többsége által nem ismert tényt, hogy „...I. József volt az az osztrák császár, aki a magyar jakobinusokat a Vérmezőn 1795. május 20-án kivégeztette! Megérdemel ez egy szobrot?...” Én annyit még hozzáteszek a császár megítéléséhez, hogy ellensége volt a haladás eszméjének, rendőri uralmat és besúgórendszert létesített. Uralkodásának korát a történelem „ferenci abszolutizmus” néven jelöli. Az elmúlt két évszázad nemzedékei megszokták és megszerették a Ferencváros, a , Jranzstadt” nevet, s hogy ki volt a „keresztapa”, különösebben soha nem is firtatták. Más világot élünk és más gondok foglalkoztatják ma a lakosságot. A Ferencvárosi századok című kötetemben szándékosan nem tértem ki a császár uralkodására. A már említett olvasói levél egy másféle adósságra hívja fel a figyelmemet. Ranolder Nép. János püspök személye feledésbe merült, holott a kerületben iskolarendszerének megteremtésével múlhatatlan érdemei vannak. Az országban több iskolát is létesített, de közülük országos hírűvé a budapesti Ranolder intézet vált. Az iskolahálózat 1875-1937 között teljesedett ki. A püspök saját és utódai nevében lemondott az úrbéri kárpótlásról és ezt az összeget valamint ennek kamatait fordították iskolaépítésekre. A háborút követően az intézet Leövey Klára nevét vette fel, mert a Ranolder nevet a hatalom nem tartotta kívánatosnak. Leövey Klárának a magyar nevelésben múlhatatlan érdemei vannak, ám a Ferencvárosban nem tevékenykedett. A róla elnevezett iskola méltó utódja az előzőnek, de Ranolder Jánost valamilyen formában rehabilitálni kellene. Ha az Önkormányzat úgy döntene, hogy a jelenlegi név megmarad, akkor talán a Thaly Kálmán utcát kellene a jótékony püspökr ől elnevezni; ha régi nevét kapná, úgy emléktáblán kellene az iskola falán megörökíteni Leövey Klára nevét, különös tekintettel Andor Ilonára és híres kórusára. Erre az emléktáblára Csorda Romána neve is felkívánkozik, aki Andor Ilona művész elődjeként megteremtette az „Éneklő Ranolder”-t. Ez a történet részletesebben a már említett kötet 57-59. oldalain olvasható. * Levél, melyet a ferencvárosi polgárok, küldtek a város tanácsa útján a Helytartótanácshoz a névadás ügyében. „Néhány kebelbeli lakosnak a legalázatosabban idecsal olt, Ő Legszentebb Felségéhez intézett kérését, hogy a Kecskeméti kapu előtti külváros, örök emlékezetül a király legmagasabb nevéről FERENCVÁROSNAK neveztessen, ez év augusztus 14-én 17 350. sz. alatt kegyelmesen és kegyesen illő véleményezés céljából nekünk megküldték, mely véleményünket a legalázatosabban előadjuk. Minthogy már létezik Teréz, József és Lipót nevű külváros, és a városnak a fent megjelölt része senuniféle külön névvel megjelölve nincs, a város különös kegyesnek tartja, ha 0 Legszentebb Feitsége kegyelmesen megengedni méltóztatik, hogy a város e része örök emlékezetű nevéről neveztessen el. Ke- gyelmességednek ezeket alázatosan jelentve és a magasságos kegyelmébe ajánlva magunkat, maradunk teljes tisztelettel. O Királyi Fenségének és a Nagyméltóságú Helytartótanácsnak legalázatosabb szolgái. aláírások s.k. Válaszlevél Becsületreméltó Értelmesek és Gondosok! Teljesüljön a pesti polgároknak az őszinte óhaja, akik a Kecskeméti kapun kívül fekvő külvárosukat örök emlékezetül Ő Legszentebb Fenségének legmagasabb nevéről kívánják elnevezni. Ő Legszentebb Fensége méltóztatott a kérelmezők kérését kegyesen jóváhagyni és egyúttal kegyesen elrendelte, hogy legmagasabb tetszése a folyamodókmk tudomására adassék. A hozzánk ez év szeptember 22-én a 22877. sz. alatti intézett előterjesztés alapján a helytartótanács tudósítsa erről a városi tanácsot. Kelt a Magyar Királyi Helytartótanács 1792. december 4-én Budán tartott ülésén. Lipót nádor s.k. A latin szövegű iratok a Fővárosi Levéltál' tulajdonában, magyarra fordította Bácskai Vera levéltáros. A szöveg közölve: Ferencvárosi Krónika Képekben (1973), Ferencvárosi évszázadok (1992). Xantus Zoltán Tájékoztató az 1996. évi kiskereskedelmi összeírásról A Központi Statisztikai Hivatal a 138/1995. (XI. 22.) Kormány- rendelet értelmében 1996. májustól-októberig teljes körű összeírást hajt végre a kiskereskedelmi üzletekről és szálláshelyi egységekről, valamint az üzemeltető vállalkozásokról. Az adatszolgáltatás kötelező! Az összeírás két részletben történik, május-júniusban a kiskereskedelmi és szálláshelyi egységek, szeptember-októberben pedig az egységeket üzemeltető vállalkozók kerülnek kikérdezésre. A felvétel célja, hogy pontos képet adjon a kiskereskedelmi üzletek és szálláshelyek átalakulásáról és szerkezetéről. A felvétel kiterjed valamennyi kiskereskedelmi és szálláshelyi egységre, amely állandó jelleggel épült épületben működik és döntő többségében a lakosság részére történő értékesítést folytat. Az adatfelvételt a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága szervezi és irányítja. Az adatfelvétel személyes kikérdezéssel történik. Az összeírást erre a célra kiképzett számlálóbiztosok végzik. A számlálóbiztosok munkájuk során hivatalos személynek minősülnek, amelyek a KSH által kiadott - névre szóló - igazolvány is tanúsít. A felvétel adatait a Hivatal teljesen bizal7
