Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. november / 11. szám

Két és félmillió választópolgár járulhat az urnák elé Novemberben újra kisebbségi választás Országszerte majdnem kétszáz új kisebbségi ön- kormányzat létrehozását tervezik a hazai nemzeti­ségek. 4 törvény értelmében a tavalyi önkormány­zati választást követően idén, november 19-én is­mét kisebbségi önkormányzatokat választhatnak a hazai nemzetiségek. A nemzetiségek ugyanúgy mint tavaly, idén is igen aktívak voltak, hiszen 198 önkormányzat létrehozását tervezik. Novemberben közel két­száz településen tartanak majd nemzetiségi ön­kormányzati választást, ami azt jelenti, hogy mintegy két és félmillió választópolgár járni az urnák elé. Az 1300 lélekszámú településeken három, míg az 1300-nál nagyobb lélekszámú települése­ken öt fős testületeket választhatnak. A szavazá­son nem csak a nemzetiségek vehetnek részt, ha­nem azok a nem kisebbségi származású magyar állampolgárok is, akik választójoggal rendelkez­nek és szimpátiaszavazásukkal támogatni kíván­ják a kisebbségeket. Az egyes településeken akkor jöhet létre kisebbségi önkormányzat, ha legalább száz érvényes szavazatot számlál össze a helyi vá­lasztási bizottság. A választáskor a szavazóknak - attól függően, hogy három vagy öt fős testület lét­rehozására ad lehetőséget a törvény maximum három, illetve öt nevet kell megjelölniük. Tóth Zoltántól, az Országos Választási Iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy a legtöbb önkor­mányzat létrehozását a romák kezdeményezték (116). A németek sem tétlenkedtek, hiszen negy­ven újabb testülettel szeretnék gyarapítani a már meglévőket. Érdekesség, hogy az örmények nyolc önkormányzat megalakítását tervezik. Sike­res választás esetén a fővárosban 25-teI gyarapod­hat a kisebbségi testületek száma. A nemzetiségeknek azért is megéri, hogy el­menjenek szavazni, mert a novemberi választást követően már csak 1998-ban nyílik lehetőség újabb testületek létrehozására. Ha minden választás eredménnyel jár, ak­kor a nemzetiségi önkormányzatok száma így alakul (zárójelben a most kezdeményezettek szá­ma áll): bolgár 3 (2) cigány 540 (106) görög 5 (4) horvát 48 (6) lengyel 9 (8) német 145 (40) örmény 16 (8) román 12 0) ruszin 2 (1) szerb 18 (0) szlovák 43 (11) szlovén 5 (1) A hazánkban élő 13 kisebbség közül az ukrá­noknak továbbra sincs önkormányzatuk. A számítások szerint a választások mintegy 220 millió forintba kerülnek. Több mint fél éve, hogy a kerületekben 43 ki­sebbségi testület kezdte meg a munkát, s további nyolc fővárosi szintű önkormányzat alakult. Úgy tűnik, későn ébredt, de öt kezdeménye­zéssel végre megmozdult a fővárosi lengyelség, akik eddig egy kerületi kisebbségi önkormányza­tot sem hoztak létre. Legtöbb helyen, összesen 8 kerületben a németek vágtak bele a választási küz­delembe. Folytatják az offenzívát az örmények is, akik - ha sikerül - a mostani 4-gyel együtt össze­sen kilenc önkormányzattal büszkélkedhetnek a fővárosban. A Ferencvárosban a lakosság 10-12 száza­lékát képviselő cigány kisebbségi önkormányzat - fővárosi szinten a legtöbb - évi 10 millió forin­tos hozzájárulást kap a képviselőtestülettől. Az újonnal kínálkozó lehetőséget másik három ki­sebbség is érdemesnek látta megragadni, s ön- kormányzat alakítását kezdeményezte. A ci­gányság gondjai nincsenek egyenes arányban például a németországi támogatásokat is élvező svábság gondjaival, így várhatóan nem egyfor­ma mértékben fognak részesedni a támogatások­ból sem. A már működő kisebbségi önkormányzatok első félévének mérlegét megvonva a testületek ha­tározatainak körülbelül 10 százalékával kapcsolat­ban tettek törvényességi észrevételt. Ez az arány, tekintve a tapasztalatlanságukat, igen jónak mond­ható. Eddig a testületek leginkább a működés megalkotásával voltak elfoglalva, de több helyen konkrét lépésekre is sor kerül. A német kisebbségi önkormányzatok eredményes erőfeszítéseket tesz­nek annak érdekében, hogy nyelvük oktatásának minél nagyobb teret szenteljenek az óvodák, isko­lák. Gyakori, hogy a kisebbségek iskolákat támo­gatnak, gyerekeket táboroztatnak, van ahol köztéri szobrok helyreállítására gyűjtenek. Különösen a rosszabb körülmények között élő romák egy része érzi úgy, hogy a kulturális au­tonómia megteremtésének zászlaja alatt ma is csak azt várják tőlük, hogy táncoljanak meg muzsikál­janak, miközben szociális és lakáshelyzetük a jó felé egy tapodtat sem mozdul. Helyenként a ki­sebbségi önkormányzatokon belül is vannak olyan törekvések, hogy kivegyék részüket a szociális el­látásból. A demokratikus elveket szem előtt tartva azonban nem lehet a segélyeket származási alapon elosztani. Az eddig eltelt időszak leginkább csak tanuló­idő volt: sok helyen még mindig nehezen látják át az önkormányzatiság működési metódusait. A nemzetiségeknek azért is megéri elmenni szavazni, mert a novemberi választást követően már csak 1998-ban nyílik lehetőség újabb testüle­tek létrehozására. P.M. Működő és alakuló kisebbségi önkormányzatok Budapesten Kerület Cigány Német Horvát Örmény Szlovák Lengyel Görög I. +­­­­*­II.­+ + +­­­III. + +­*­­­IV. + + +­­*­V. + *­+­­­VI. + +­+ *­­VII. + * +­­­­VIII. + _­_ _ _ — IX. + ♦ _ * _­* X. +­+­­*­XI. * +­+­*­XII.­+ + + +­_ XIII. + +­*­­­XIV. + * + +­*­XV. + + + _ _­_ XVI. * * *­—­_ XVII.­*­­*­­XVIII. * * *­­­­XIX. +­­­­­­XX. + *­­_­_ XXI + +­*­­­XXII. + + +­_­­XXIII. + létező önkormányzatok + ~ — ~ * kezdeményezték a választást

Next

/
Thumbnails
Contents