Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. július / 7. szám

Évente meghal egy falu az utakon A közlekedés biztonságával foglalkozó szakemberek évről évre azon fáradoznak, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma csökkenjen, és persze, hogy kevesebben sérüljenek meg az utakon. A közelmúltban az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) közbizton­sági főigazgatója értékelte hazánk közlekedésbiztonsági helyzetét. A rendelkezésre álló adatok szerint összességében három százalékkal nőtt a közlekedési balesetek száma, örvendetes viszont, hogy a halálos kimenetelűeké ki­lenc százalékkal csökkent. Európai össze­hasonlításban az adatokra egyáltalán nem lehetünk büszkék, hiszen a ,.mezőny vé­gén kullogunk”, nálunk csak Lengyelor­szág, Románia, Bulgária és Kis-Jugoszlá­via baleseti statisztikája rosszabb. A baleseti okokat elemezve több intéz­kedést is indítványoz az ORFK. Például a közlekedési és belügyi tárcáknál kezde­ményezni fogja új közlekedésigazgatási rendelet elfogadását. Abban szerepel, hogy vezessék be az ideiglenes, úgyneve­zett próbajogosítvány rendszerét. A tervek szerint 1996. január elsején lép hatályba az új jogszabály, amely mó­dosítja a 20/1990-es BM-rendeletet. A változás azokat fogja érinteni, akik ezt kö­vetően szereznek vezetői engedélyt, tehát visszamenő hatálya nem lesz. A kiadott jo­gosítványok megegyeznek majd a jelenleg használatossal, annyi különbséggel, hogy a hatósági érvényesítés nem tíz évre, ha­nem kettőre fog szólni. Kezdő vezetői en­gedélyt az Al, B, C kategóriákra lehet kapni, tehát ez kizárja azt, hogy 1500 köb­centiméternél nagyobb hengerűrtartalmú motorral, nehézpótkocsis vontatóval vagy busszal közlekedhessenek a kezdő jármű­vezetők. A két év gyakorlati idő után - mi­előtt a végleges érvényesítést megkapná a vezető - a .közlekedési előéletét” meg­vizsgálják, s ha nem követett el kirívó ki­hágást, tíz évre meghosszabbítják az ok­mányt Amennyiben találnak súlyosabb szabályszegést (ittas járművezetés, gyors­hajtás, piros lámpa figyelmen kívül hagyá­sa), akkor egy évvel meghosszabbítják a próbaidőt. Ha ez alatt további szabálysér­tés történik, utánképzésre kötelezik a gép- járművezetőt, amely az újbóli vizsgát is magába foglalja. Ha ez a próbatétel sike­rül, akkor újra kezdődik a két év. A további szigorítás az elképzelések szerint három részből állna, melyből az el­ső és a legkidolgozottabbak a kezdő veze­tői engedélyre vonatkozó előírások. Ezt követi majd a nyugaton már bevált pont- rendszer. Ami úgy érinti a friss jogosít­vánnyal rendelkezőket, hogy ha a több éves járművezetőknél 12 hibapont elérésé­nek vonzata a vezetői engedély bevonása, akkor ez náluk már 8 pontnál bekövetke­zik és indulhatnak az utánképzésre. Ez csak egy elgondolás, ezen a területen még komoly előkészítő munka van hát­ra. A harmadik lépésben a KRESZ továb­bi módosítását tervezik, melyben például a kezdő vezetők első évben csak kísérő mel­lett gyakorolhatnának, utánfutót nem von­tathatnának, bizonyos napokon az autópá­lyát nem használhatnák és a számukra veszélyes közlekedési szituációkban nem vehetnének részt. Ez is kidolgozás alatt áll, de a koncepció egészébe beletartozik. Nyugat-Európában már bevált több ren­delkezés, azt kell megvizsgálni, hogy me­lyek azok, amelyek Magyarországon is a közlekedés biztonságát szolgálják. P.M. Szabálysértés , Az élet nem habostorta” - mondta Pelikán elvtárs a Tanú című film­ben. De egymás mellett élni sem fenékig tejfel - állapíthatjuk meg a puszta tényből, miszerint a Ferencvárosban 1432 szabálysértési ügyben járt el az önkor­mányzat 1994-ben. A szomszédos XXI. kerületben 824 feljelentés történt tavaly. A különbség egyik oka talán a népsűrűségben keresen­dő. A ferencvárosiak többsége zsúfolt bér­házban él, a szomszédok akaratlanul is za­varják egymást. Nem beszélve a duhaj ter­mészetű lakókról, akik pokollá tehetik egy- egy közösség életét. Persze ennek ellenke­zője is előfordul, amikor a toleranciaszint olyan kicsi, hogy az áthallatszó suttogást is vad üvöltözésnek érzik a feljelentők. A szabálysértési ügyek számának nö­vekedése valószínűleg arányban van az el­szegényedéssel, az ebből adódó kudarcér­zéssel - mondja Fodor László az önkor­mányzat szabálysértési ügyintézője. A le- vezetetlen feszültség a közösség elleni szélsőséges magatartási formákban nyilvá­nulhat meg. így keveredhet a.békés állam­polgár becsületsértési, csendháborítási ügybe. A hazai jogrendszer a szabálysér­tést a társadalomra nézve elenyésző mér­tékben tartja veszélyes cselekménynek. Az átlagember azonban ritkán elemzi a társa­dalom érdekeit, inkább békés hétközna­pokra vágyik, feljelentést tesz a nyugalmát zavarók ellen. Reméli, hogy az önkor­mányzat megregulázza a zajongó szomszé­dot A szabálysértési eljárás során az elő­adónak minden körülményt mérlegelnie kell, tanúkat hallgat meg, majd legjobb tu­dása szerint dönt Ez nem könnyű dolog, hiszen az ellenérdekű felek gyakran szen­vedélyesen gyűlölik egymást. Egyesek at­tól sem riadnak vissza, hogy hamis tanúk­kal bizonyítsák igazukat. A tanúk megfé­lemlítése is előfordul. Szabálysértési elő­adó legyen a talpán, aki kibogozza az igaz­ságot A feljelentés alapján az elkövetéssel vádoltat a szabálysértési előadó meghall­gatja. Ha a feljelentett tagadja az ellene fel­hozott vádakat, akkor bizonyítási eljárás következik, tanúk meghallgatása, esetleg szembesítés. Ha a feljelentésbe foglaltakat nem lehet bizonyítani, akkor megszüntetik az eljárást. A bizonyítási eljárás eredményessége esetén többnyire pénzbüntetést rónak ki a sza­bálysértőre vagy figyelmeztetésben része­sítik. A legtöbb feljelentés csendháborítási, parkrongálási, lopási, engedély nélküli közterület-foglalási ügyekben érkezik a hi­vatal címére. Ritkán, de előfordulnak be- csületsértési ügyek is. A nyilvánosság előt­ti hülyézés vagy anyázás már kimeríti ezt a jogi kategóriát, de olykor ennél enyhébb kifejezés is szabálysértésnek bizonyul. Néha különleges esetekben kell dönte­nie az előadónak. Valaki ellen kacsasétál- tatás miatt indult eljárás, a szomszédokat zavarta a körfolyosón csattogó kacsaléptek zaja. Egy másik esetben az „egyszerű fe­rencvárosi” disznót tartott a sufniban. Olyan is előfordult, hogy a lefoglalt virá­gokat az engedély nélküli árusok nemes egyszerűséggel a földhöz vagdosták a pol­gármesteri hivatalban, természetesen a szi­gorú következmény nem maradt el. Kleer 14

Next

/
Thumbnails
Contents