Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. március / 3. szám
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról alkotott ferencvárosi rendelet Az országgyűlés 1993. folyamán törvényt fogadott el a lakások és helyiségek bérletéről, illetve elidegenítéséről. Az Alkotmánybíróság kontrollja után ennek a bérletek szabályairól szóló része 1994.1. 1- én hatályba lépett. A törvény meglehetősen nagyvonalúan szabályozott, a részletek kidolgozását az egyes Önkormányzatokra bízta. Ezen felhatalmazás alapján alkotta meg a Ferencvárosi Képviselőtestület a 23/1993. (XII.23.) számú rendeletét. Rendeletünk megalkotásakor figyelemmel kellett lennünk arra is, hogy a lakáscsere, illetve a szociális bérlakáshoz jutás jövedelmi, vagyoni feltételeinek meghatározása a fővárosi szinten egységes szabályozás érdekében a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe került. A szociális bérlakáshoz jutás feltételei, a bérleti szerződés tartalma jelentősen megváltozik. Az eddigi lakásigénylések helyett lakáskérelem benyújtására az jogosult, a főváros rendeletét is figyelembe véve, akinek, illetve vele együttlakó közeli hozzátartozójának (szülő, házastárs, gyerek) nincs tulajdonában lakás, nincs 1,7 millió Ft-ot meghaladó vagyon akinél az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj minimum két és félszeresét nem haladja meg (tehát jelenleg 17.000 Ft-nál kisebb) aki az utolsó 5 évben lakását nem adta el, nem cserélte kisebbre, az Önkormányzatnak pénzbeni térítés ellenében nem adta vissza. A lakáskérelem benyújtása ingyenes. Lakáshoz jutni csak kérelem birtokában lehet (természetesen ez nem vonatkozik a cserére, az Önkormányzat által kezdeményezett felmondásra, például: lakás bontása, korszerűsítése stb. esetén). Lakáshoz jutni alapvetően a minden évben azonos időpontban február, május, szeptember és november hónapban kiírt pályázat útján lehet. Aki két éven keresztül egyetlen pályázaton sem vesz részt, annak a kérelme megszűnik (természetesen újból beadhat kérelmet, de akkor a benyújtási időpontként már az új fog szerepelni). A kérelemben felsorolt adatokra pontrendszert alakítunk ki, amely az eddigiekhez képest nagyobb súllyal veszi figyelembe azt, hogy milyen régi a kérelem. Az eddigi igénylések a befizetett letétek visszafizetésével megszűnnek, de aki 1994. VI. 30- ig beadja a kérelmet, annál benyújtási időpontként a korábbi igénylés dátuma fog szerepelni. A jelenlegi lakbérrendszer 1994. XII. 31-ig változatlan marad (a törvény június 30-ig írta ezt elő kötelezően), utána viszont egy olyan rendszert vezetünk be, ahol a lakbérmegállapítás alapja a lakás forgalmi értéke lesz. Kidolgoztunk egy olyan szempont rendszert, amely a lakás komfortfokozata, övezeti elhelyezkedése mellett még további közel 30 tényezőt vesz figyelembe. Az ezek alapján megállapított, úgynevezett "bérleti érték" a jelenlegi viszonyokhoz igazodva a lakás forgalmi értékének kb. fele lesz. A fizetendő havi lakbér ezen bérleti érték fél ezreléke, a bérleti szerződés megkötésekor fizetendő lakás használatbavételi díj a bérleti érték 5 százaléka lesz (a bérlő felmondása esetén ezen utóbbi összeg visszajár). Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, komfortos lakás lakbére 15 Ft négyzetméterenként, az LHD pedig 1500 Ft négyzetméterenként. A bérleti szerződések felmondását a törvény az eddigiekhez képest lényegesen könnyebbé teszi azokban az esetekben, amikor a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen használja, a többi lakó nyugalmát zavarja. Ezen követelmények betartásán túl a szerződésekbe bele kívánjuk foglalni, hogy a lakás fél évet meghaladó, bejelentés nélküli elhagyása vagy a lakásnak az Önkormányzat engedélye nélküli albérletbe adása esetén a bérleti szerződés egyoldalúan felbontható. A bérleti szerződést a bérlő és az Önkormányzat közös megegyezéssel is felmondhatja. A bérlőt ilyenkor a lakás bérleti értéke, illetve kisebb értékű lakásba való költözés esetén a bérleti értékkülönbözet illeti meg. A lakásba való befogadás, a bérleti szerződés "öröklésének" feltételei szigorodnak. A bérlő halála esetén az életvitelszerűen ott lakó közeli hozzátartozó vagy az egy évnél régebbi, teljesített élettársi szerződéssel rendelkező személy léphet a bérlő örökébe. A lakásba ezenkívül az Önkormányzat írásos hozzájárulása esetén befogadható a testvér, illetve az élettárs. A bérlő halála esetén számukra azonban csak két évi ottlakás esetén biztosít-ható és általában nem az addigi, hanem annál rosszabb minőségű lakás. Az Önkormányzat a társbérleteket meg kívánja szüntetni. Ezért a megüresedett ilyen lakásokba új bérlőt nem kíván elhelyezni és a szobát vagy a visz- szamaradt társbérlő lakásrészéhez csatolja, vagy őt is másik, megfelelő lakásba helyezi el. Az albérlet létesítéséhez csak meghatározott feltételek teljesítése esetén járul hozzá az Önkormányzat: a lakás legalább 2 szobás, az egy főre eső alapterület legalább 6 m2, a bérlő is a lakásban lakik. Helyiségbérleti szerződéshez is főszabályként az évente négy alkalommal (február, május, szeptember, november) kiírt pályázaton, a bérleti díjra való licitálással lehet jutni. A pályázat nyertese a vállalt bérleti díjnak egyes esetekben lakossági szolgáltatások, könyvesbolt stb. a 75%-át, más esetekben pl. zenés szórakozóhely a 150%-át köteles fizetni. A pályázaton kívüli szerződésre csak akkor kerülhet sor, ha a helyiség már két egymás utáni pályázaton nem kelt el, vagy ha a Képviselőtestület egy tevékenység végzését minősített többséggel közérdekűnek ismeri el. A helyiség bérlője a tevékenység változtatását csak az Önkormányzat engedélyével teheti meg, albérletbe a helyiség tovább nem adható, zajos, bűzös vagy egyéb, a környező lakókat zavaró tevékenység folytatása esetén a szerződés felmondható. Az elidegenítésről az Alkotmánybíróság észrevételeit figyelembe véve februárban kerül a Parlament elé az új törvényjavaslat, amelynek részletezéséről várhatóan megint egy önkormányzati rendeletben kell intézkedni. Az elidegenítésről a régi felsőszintű rendelkezések 1994. I. 1-től hatályukat vesztették és az új törvény hatályba lépéséig várhatóan 1994. IV. 1-ig az Önkormányzatok "szabad kezet kaptak". A Ferencvárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy erre a néhány hónapra nem dolgoz ki olyan új szabályokat, amit esetleg hamarosan ismét lényegesen módosítania kell és az elidegenítésre az eddigi számítás módszert tehát, hogy a lakások vételára a forgalmi érték 15,30 illetve 40%-a alkalmazza. Tudván azt is, hogy néhány épületnél a kijelölés ugyan már megtörtént, de a szerződéskötésekre 1994. 111. 31-ig már biztos nem kerülhet sor, illetve néhány épületet ugyan mi szívesen eladnánk, de tulajdonjogi viták miatt eddig még a kijelölés sem történt meg, az átmenetet még szélesebb körűen értelmeztük. Tehát mindazon eladásoknál, amelyekre ugyan III. 31. után kerül sor, de a bérlő a vételi szándékát 1994. III. 31-ig jelezte, továbbra is a korábbi feltételek alapján fog lebonyolódni. Az elidegenítés további részleteiről természetesen csak a törvény életbe lépése után lehet majd állást foglalni, de jelenlegi ismereteink szerint a következőkre lehet nagy valószínűséggel számítani: a lakások esetében egy jól meghatározott kör bontásra, átalakításra ítélt épületek kivételével érvényesül majd a vételi jog egy éven keresztül. A vételár nem haladhatja meg a forgalmi értéket, és vagy részletfizetési lehetőséget, vagy egyösszegű fizetés esetén kedvezményt kell biztosítani helyiségek esetén elővételi joga lesz a helyiség bérlőjének (tehát, ha a helyiségre adásvételi szerződés jönne létre akárkivel, a szerződésben foglalt feltételek elfogadása esetén az addigi bérlőnek keil eladni a helyiséget). Ferencvárosban a lakások elidegenítése már nagyobb részt megtörtént, így az várható, hogy a jelenlegi kedvezményes vásárlási lehetőség az egy éves időszak alatt még fennmarad, de utána valószínűleg megszűnik. Szörnyű történet jut eszembe. Jó tíz évvel ezelőtt mesélte a miskolci Gyermekváros igazgatója, hogy egy 5-6 éves forma kisfiú komisz, megátalkodott természetű gyermek , mindig azzal riogatta társait és nevelőit, hogy ő egyszer úgyis öngyilkos lesz. Úgyis fölakasztja magát. Történt egy napon, hogy megint valami égbekiáltóan rosszat csinált, és büntetésből bezárták a szárítóhelyiségbe. Annak az ablaka éppen az udvarra nézett. A kisfiú fölállt a radiátorra, egy szárítókötelet tekert a nyaka köré, s onnan rio- gatt a többieket. Jó móka volt ez mindaddig, amíg a lába meg nem csúszott a radiátoron. Mire a nevelők berohantak, már késő volt. Nem kell persze mindig a leg rosszabbra gondolni, de hogy a legrosszabb hogyan előzhető meg, arra igen. Ez a feladata a Ferencvárosi Családsegítő Szolgálatnak is. Az 1989-es szeptemberi indulásnál még öten voltak, ma 27 főállású munkatársuk van. Gedeon Andor szolgálatvezető egyedi ügyeket már szinte nem is vállal; szervez, egyeztet, összehangol. Három intézményünk működik párhuzamosan: két családsegítő központ és egy gyermekjóléti intézmény. A tevékenységi formák a problémákhoz igazodnak; eseti tanácsadás, úgynevezett komplex családgondozás (idetartoznak az életvezetéssel, gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsadások, a házastársi konfliktusok feloldásának segítése, a jogi tanácsadás és képviselet). 20
