Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. december / 12. szám
terek, emberek m m ■ RADAY UTCA A különleges helyzet - miszerint az utca névadójaként két embert is tisztelhetünk - akár jellemzó is lehetne a honi történelem bugyraiból kiemelkedett magyar családokra. Ráday Pál, n. Rákóczi Ferenc kuruc diplomatája, nagy könyvbarát és könyvgyűjtő volt. Fia, Gedeon, tovább gyarapította a gyűjteményt, amely idővel európai hírnévre tett szert. Hosszú hányattatás után, 1913-ban az egész anyag a Református Teológiai Akadémia gondozásába került, ahol most is megtekinthető. A családi hagyományok méltó képviselője volt még a közelmúlt nagyszerű színészóriása, Ráday Imre, aki az utca 14. sz. házában lakott. Regények, novellák örökítik meg az utcában és környékén egykor egymás után sorjázó vendéglőket, beszállókat és fogadókat. Krúdy, Heltai, a két Cholnoky világa volt ez igazán. A terület beépítésének kezdetekor, már 1775-ben, a mai Kálvin tér 9. alatt állt a „Két Oroszlán” fogadó. Néhány év alatt megépült az utca mindkét oldala, egészen a későbbi körút vonaláig. Neve Soroksári út, amelyet 1777-ben Haraszti, 1782-ben Ócsai, 1784-ben Kecskeméti útra változtattak. 1805-ben Schorokscharengasse, 1831-től Soroksári utcaként említik az annalesek. 1906-tól - úgy tűnik, véglegesen - Ráday utca. Bár az épületek nagyrésze az 1795-ös árvízkor elpusztul, hamarosan újjáépítik, hogy szinte pontosan 150 évvel később a szövetségesek bombatámadásai okozzanak jóvátehetetlen károkat. Az utca képe 1950 óta változatlan, a belső Ferencváros egyik legjellemzőbb részeként, olykor kedves, máskor lehangolóan forgalmas közút A Kálvin tér felől kezdve sétánkat, balra az Állami Biztosító épülete magasodik fölénk, majd két beépítetlen telek után a Magyar Lóverseny Vállalat fogadóirodája hoz némi színt az egyhangú, megoldásra váró képbe. A szemközti oldalon a korábbi évtizedek titkos kis zugaként ismert Protestáns Könyvesbolt található. A Török Pál utca sarkán álló Berliner Sörkatakomba az első idézet a régi korok hangulatából. A 9-es szám alatt élt Nagy Ferenc (1930-1979), Magyarország hányatott sorsú miniszterelnöke. Az épületben biliárdasztalok, flipperek, nyerőautomaták kereskedése üzemel. A 11/13. sz. ház Hild József tervei alapján épült, följebb, a 18. - itt működött 1886- tól a „Jó Pásztor” patika - Ybl Miklós műve. E falak közt élt Kálmán György (1925-1989) színművész, Istók János (1873-1972) szobrászművész, Rock István (1812-1882) gépgyáros, Pokomy Hermann (1882-1960) vezérezredes, a breszt-litovszki békeszerződés aláírója, és Püski Sándor (1911-) könyvkiadó. Mit mondjak - illusztris társaság. Itt található ma a Bakterház Étterem, a Párizs-Texas kávéház, és a Pinc Cadillac pizzéria. Átellenben a méltán híres Vörös Postakocsi, amely - bár már nem működik fogadóként - stílusában még halványan emlékeztet a „békebeli” idők olykor harsány, olykor romántikus-bo- rongós éjszakáira. Följebb egy étkezde, egy ingatlanközvetítő, és a Kókusz Söröző után érünk a 21. sz. ház elé, amely a Feszty család lakhelye volt. A 28. sz. alatt, a Református Teológiai Akadémia épületében található a már említett Rá- day-gyűjtemény, valamint a Dunamellé- ki Református Egyházkerület kollégiuma. A 30-ban lakott Magyari Imre cigányprímás, a 32-ben pedig - ahol most a Magyar Fórum szerkesztősége és Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza székel - Gerevich Tibor (1882-1954) művészettörténész és Palo- tay Árpád (1885-1950) operaénekes. Jobboldalt, a giros és falafel mellé zöldséghalmokat kínáló salátabár szolgáltatásait mi is igénybe vettük, hogy azután kellemes érzésekkel eltelve folytathassuk tovább utunkat A 33-as sz. ház oldalán emléktábla: Ebben a házban élt és alkotott Túróczi-Trostler József (1888-1962) akadémikus, irodalomtörténész. Remélni véljük, csupán az anyagiak hiánya miatt nem kapott táblát az utca többi híressége, mint pl.: Komáromi János (1890-1937) író, Prokopp Sándor (1887-1964) sportlövész, olimpiai bajnok, Cholnoky Viktor (1868-1912) és László (1879-1929) írók, újságírók, Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész, miniszterelnök és köztársasági elnök, Ballagi Aladár (1853-1928) tör^^ nész, egyetemi tanár, vagy Sipőcz Jenő (1878-1937), Budapest egykori főpol- gánnestere. Lassan közelítünk a Bakáts tér felé. Elhaladunk a Vámház Étterem előtt, míg a szemközti oldalon a gazdasági váltás előtti időszak rejtett, csupán bennfentesek által ismert műszaki boltjai sorakoznak. Az Általános Értékforgalmi Bank még épp’ hogy tűrhető küllemű irodaháza, majd a volt Petőfikertben épült óvoda után tárul elénk a gyönyörű, neogótikus plébániatemplom, Budapest egyik legszebb épülete. Körülötte kutyasétáltatók, csövesek, szerelmesek - és parkoló gépkocsik tömkelegé. A templom feltűnés nélkül csodálható az Orfeusz Söröző teraszáról. Valahol itt volt a Jáhn-féle v<a déglő, amelynek asztalainál gyülekez^r esténként a híres Damjanich Társaság. A „Gutenberg Unokái” írószerbolt mellett a környék egyik mai nevezetessége, a Nándori Cukrászda, majd a szintén említésre méltó Laci Zöldségesboltja található. Ezen a részen, ahol a kiegyezés utáni legnagyobb politikai erő, a Függetlenségi és 48-as Párt működött, ma a Fidesz, az SZDSZ, az MDF, és a KDNP kerületi szervezeteinek irodái hirdetik a történe- lemcsinálás legitimitásának - ha nem is mindenkori, de mostanra törvényszerű - esélyeit. Még egy rövid pihenő a Don Corleone Pizzéria légkondicionált alagsorában, majd az időközben teljesen elkoszolódott utcát elhagyva beszippant bennünket a Boráros tér mindent elsöprő forgataga. G.S.
