Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. november / 11. szám
Atomvillanás helyett r Uj polgári védelmi parancsnok a Ferencvárosban Puzder Attila százados, a Ferencvárosi Polgári Védelem új parancsnoka, 33 éves. A parancsnok 1983-ban végezte a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola Tábori és Rakétatüzér szakát. Azután négy évet harcászati rakéta alakulatnál töltött, 1987 decemberében nevezték ki Budapest I. kerületének polgári védelmi parancsnokává. 1993 áprilistól a IX. kerületi Polgári Védelem parancsnoka. Elődjét, Terselics András főhadnagyot a Fővárosi Polgári Védelem Parancsnokságára helyezték át szaktiszti beosztásba. Puzder Attila pedagógusi diplomával is rendelkezik, B kategóriás népművelő, könyvtáros, atlétikai segédedző, speciális darukezelői és gépkocsivezetői képesítéseket szerzett, felsőfokú polgári védelmi tanulmányokat végzett. A mostani felnőttek többsége részesült polgári védelmi képzésben. A mai hatvan évesek a nem túl népszerű „légóra" jártak, ezernyi trükköt kieszelve bliccelték el a nem éppen szórakoztató fejtágítókat. A negyvenesek vállalati továbbképzésben részesültek, ám polgári védelmi tudományuk kimerült a közismert vicc ismeretével, miszerint atomvillanás észlelése után fehér lepedővel leterítve a legközelebbi temető felé kell menni, hogy megkönnyítsék a hullaszállítók dolgát.- Félretéve a morbid tréfát, mi a feladata manapság a polgári védelemnek? - kérdezem Puzder Attilát.- A polgári védelem feladata, hogy elemi csapás esetén vagy ipari- és egyéb szerencsétlenségek bekövetkezése után az elhárításban közreműködjön, a bajbajutottakon segítsen. Hadiállapot esetén - ami jelenleg nem fenyeget bennünket - a honvédelem részeként működünk, a támadófegyverekkel szemben az élet- és anyagi javak védelmét szolgáljuk. A polgári védelem munkáját végzik az állami és helyi önkormányzati szervek és segítik a vállalatok, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és az állampolgárok.- Milyen veszély fenyegetheti a ferencvárosiakat, ami szükségessé tenné az önök beavatkozását?- Az egyik lehetséges veszélyforrás a Duna. A IX. kerület területén több olyan gazdálkodó szervezet tevékenykedik, mely veszélyeztetőként jöhet számításba. A Ferencvároson áthaladó közlekedési útvonalakon szállított veszélyes anyagok is kockázatot jelentenek. Előfordulhat nagy tömegeket érintő közúti-, vasúti szerencsétlenség vagy a közművek sérülése, amely szélsőséges esetben szintén előidézhet katasztrófa helyzetet.- Működnek még a második világháborús szirénák. Egy esetleges riasztás alkalmával ezek figyelmeztetik a polgárokat?- Igen, a kerületben több tucat légvédelmi sziréna van telepítve, de 5-15 évesek. Ez elegendő a kerület teljes lakosságának egyidejű riasztásához. A szirénákat rendszeres időközönként kipróbáljuk, ezt nevezzük mozgató próbának. Ha a szirénák valamelyike megszólal, de nem váltakozó hangmagassággal,., akkor meghibásodott; az ELMÜ szakemberei hivatottak kijavítani. Ha a berendezések váltakozó hangon sivítanak, akkor be kell kapcsolnunk a rádiót vagy televíziót, ahonnan információt kapnak a polgárok, hogy mi a teendő.- A Ferencvárosban az utóbbi időben szerencsére nem történt tömeges baleset, de a főváros más területein igen. Mit tett ezekben az esetekben a polgári védelem?- A Jós utcai házrobbanás hajnali háromnegyed négykor történt, a közel négyszáz lakó hálóingben menekült az utcára. Szervezetünk segítségével reggel kilencre mindenki ruhába öltözhetett, meleg ételt kaphatott, este kilencre az összes kimenekített embernek fedél volt a feje fölött. A segítséghez szükséges munkákat nem egyedül végeztük, de mi rendelkeztünk a szükséges információkkal, hogy mikor, kit kell keresni, hogy a szükséges dolga^ zók idejében a megfelelő helyig legyenek. Az élelmezést, szállítást, orvosi ellátást hangoltuk össze.- A légoltalmi óvóhelyek jelentős részét vállalkozások bérlik. Mi történne, ha hirtelen szükség lenne ezekre?- Az óvóhelyek bérbeadásáról törvény rendelkezik, amely szabályozza, hogy milyen átalakításokat végezhet a bérlő, mikor és mennyi idő alatt kell visszaadni a helyiséget az eredeti rendeltetésnek megfelelő állapotban. Budapestnek jó az óvóhelyi ellátottsága az európai fővárosokhoz képest. Párizsban száz ember közül 8-10-re jut egy ilyen létesítmény, nálunk 50 százalékos ez az arány.- Reméljük, nem lesz szükségünk rájukl Kleer László 18
