Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. november / 11. szám

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 29/1994. (IX.29.) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakóépületek, ingatlanok, lakások és nem lakáscélú bérlemények HÁZIREND -jéről A házirend célja, hogy meghatározza az önkormányzati tulajdonú la­kóépületben és önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú bérlemények­ben tartózkodó személyek egymás iránti magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetle­nek, előírja továbbá a jelzett lakóépületek, ingatlanok rendeltetéssze­rű használatára, állagának védelmére szolgáló, más jogszabályokban vagy közgyűlési határozatokban nem rögzített követelményeket. I. Lakóépületek, ingatlanok rendje 1. §• (1) A rendelet hatálya a kerület területén kiterjed minden önkormány­zati tulajdonú lakó- és vegyes rendeltetésű (lakás és nem lakás céljára szolgáló) épületre, ideiglenesen lakott, valamint beépítetlen ingatlanra, önkormányzati tulajdonú nem lakás-bérleményekre és mindazon sze­mélyekre, akik a jelzett lakóépületet, ingatlant vagy a jelzett bérlemé­nyeket használják; állandó vagy ideiglenes jelleggel ott tartózkodnak. 2.§. Nem vonatkoznak az ezen rendeletben foglaltak azon társasházakra, amelyekben az első társasházi közgyűlést (akár több évvel korábban is már) megtartották. Ezen társasházak házirendjét a közgyűlés hatá­rozza meg, illetve hagyja jóvá. Alkalmas azonban ez a házirend arra, hogy a társasházi közgyűlés adaptálja a saját lakóépületükre. 3. §. E rendelet alkalmazása szempontjából lakóépület: az, amelyben kizá­rólag lakások, vagy vegyesen lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vannak. Lakóközösség: a lakóépületben állandó bejelen­téssel lakó személyek közössége. Kezelő: önkormányzati tulajdon esetén a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete, (vegyes tulajdonú épületben, az épületre, illetve a közös használatra szolgáló helyiségek, illetve közös használatú terü­letekre, valamint a magántulajdonban lévő lakásokra és egyéb helyi­ségekre vonatkozóan a közös képviselő, illetve az Intéző Bizottság.) Üzemeltető: önkormányzati tulajdon esetén a Ferencvárosi Bérle­ményüzemeltető Vállalat. Használó: a lakóépületben, ingatlanon bármilyen jogcímen, akár ál­landóan vagy ideiglenesen tartózkodó (tulajdonos, bérlő, családtag, látogató, stb.) személy. Közös használatra szolgáló helyiség: általában; a mosókonyha, a szá­ntóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (ár­nyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pin­ce- és padlástérség (a pince, és padlásrekeszek kivételével) az épület­ben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendelte­tésszerű használatához szükséges mértékben. Társasházakban a közös helyiségeket az alapító okiratban határozzák meg (sorolják fel) és azok a közgyűlés határozata alapján használhatók, hasznosíthatók. Közös használatra szolgáló terület: állandóan; a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben lévő lakások és nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeletésszerű haszná­latához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. Közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, ame­lyet a kezelő (társasházakban a közgyűlés) megállapodás alapján en­ged át a lakóközösségnek. (Pl. a barkácsműhely, hobby-szoba, stb.) 4. §. (1) A lakóépületben és a hozzá tartozó közösségi és közös használat­ra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tar­tózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől. (2) Televízió, rádió, lemezjátszó, video- és egyéb berendezések úgy működtethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarják. (3) A lakóépületben- zajt okozó háztartási és egyéb munkagépek használata,- zajjal járó építési, szerelési munka végzése, munkanapokon 7 és 20 óra, szombaton 7 és 14 óra között- a háztartási gépek használata vasárnap és ünnepnapokon 9-14 óra között is engedélyezett. „ A megjelölt időszaktól a lakóközösség legalább 2/3-os többségű írás­beli nyilatkozata alapján lehet eltérni. Rövidebb ideig tartó zajjal járó építési - szerelési munkáról a lakóközösséget előre értesíteni kell (pl. kapualjban, hirdetőtáblán kifüggesztett tájékoztatóval). Társasházban emellett az ilyen munkák végzése előzetes közgyűlési engedélyhez is köthető. E rendelkezés nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést. (1) Az ének és a zene gyakorlása (oktatása) ha a kezelő a lakóközös­ség legalább 2/3-os többségű írásbeli nyilatkozata alapján eltérően nem rendelkezik, munkanapokon: 7 és 20 óra szombaton: 7 és 14 óra vasárnap és ünnepnapokon: 9 és 14 óra között folyatható. (2) Hivatásos művészek, együttesek és oktatók a lakóépületen (ingat­lanon) belüli működését a Polgármesteri Hivatal, társasházban a köz­gyűlés vagy Intéző Bizottság rendkívül indokolt esetben - az (1) be­kezdésben foglalt időszakon belül is korlátozhatja vagy megtilthatja. 6. §. W (1) Önkormányzati tulajdonú épületben (ingatlanon) - ha a lakóknak legalább 2/3-a (írásban) másként nem határoz - az épület (ingatlan) kapuját az üzemeltető 22 órától 5 óráig zárva köteles tartani. A bejárati kapu ennél hosszabb ideig (akár napi 24 órán keresztül) is zárva tartható, ekkor azonban kaputelefon használatával, vagy egyéb módon biztosítani kell a bejutást. II. A lakóépületek, ingatlanok tisztasága 7. §. (1) Az üzemeltető a lakóépület, ingatlan tisztántartása érdekében kö­teles a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket folya­matosan takarítani, naponként legalább egyszer seperni, a szennyező­dést, sarat, havat, jeget eltávolítani, a burkolatokat legalább hetenként egyszer felmosni, az idejét múlt hirdetményeket (falragaszokat) - amennyiben az elhelyező e kötelességét nem teljesíti, - eltávolítani. (2) Az üzemeltető köteles az egész lakóépületben évenként három alka­lommal nagytakarítást végezni, ennek keretében a közös használatra szolgáló helyiségek és területek ajtóit, ablakait, fémtárgyait megtisztítani. (3) A lakóépülethez, ingatlanhoz kapcsolódó közterületek, ajtók, ab­lakok, redőnyök, kirakatok, kapuk, cégtáblák, reklámtáblák stb. tisz­tántartására a köztisztaságról szóló rendelet szabályai az irányadók. (4) A használónak a háztartási szemetet a lakóépületben a helyileg rend­szeresített formában kell a tárolóhelyre eljuttatnia! Az üzemeltetőnek ugyancsak a helyileg rendszeresített módon kell azt onnan elszállíttatnia. (5) A szemétledobó berendezéssel ellátott lakóépületekben a szemét-^^ ledobóba kizárólag háztartási szemét önthető, A nem háztartási sze­mét (elhasznált berendezés, bútorok, nagyobb tárgyak) elszállíttatásá­ról a használó köteles gondoskodni. 8. §. (1) Ha a lakóközösség legalább 2/3-os többségű írásbeli nyilatkozat­ban, vagy a társasházi Közgyűlés vagy Intéző Bizottság eltérően nem rendelkezik, a lakáson kívül munkanapokon: 9 és 20 óra között szombaton: 9 és 14 óra között lehet a lakóközösséget nem zavaró módon- ruhaneműt, ágyneműt szellőztetni, lakástextiliát porolni, tisztítani,- porképződéssel járó takarítást végezni, portörlő ruhát a lakóépület udvarára (kertjére) nyíló ablakban, erkélyen, függőfolyosón kirázni. A tisztítással okozott szennyeződést a használónak a tisztítás befeje­zését követően azonnal el kell távolítania. (2) A lakóépületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. Ablakban, loggián, erkélyen, teraszon, függőfolyosón növénye­ket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad. (3) Aki bármilyen anyag szállítása vagy lerakása által a közös hasz­nálatú helyiséget vagy területet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul megszüntetni. Ha a szállító és a hasz­náló személye eltér, a szennyeződés megszüntetéséről az köteles gon­doskodni, akinek érdekében a szállítás történt.. (4) Nagymértékű rovarfertőzés megszüntetése érdekében a használó a la­kásban, helyiségben a rovarmentesítési munkákat köteles elvégezni, ille­tőleg az illetékes közegészségügyi hatóság kötelezése alapján azt eltűrni. 14

Next

/
Thumbnails
Contents