Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. augusztus / 8. szám

EGY VILÁGFESZTIVÁL ÉS ELŐZMÉNYEI beszélgetés Müller Péter Sziámival M üller Péter Sziámi már régóta prominens képviselője a ha­zai alternatív életnek, költő, menedzser, zenész, szövegíró egyszem- élyben. Legsikeresebb vállalkozása a Ha­jógyári szigeten tavaly megrendezett, egyhetes Diáksziget Fesztivál volt. Több­nyire vidéken él és dolgozik, de most, az idei rendezvénysorozat szervezési felada­tai Budapestre szólították. A Sziget Kul­turális Szervezőiroda Lónyay utcai irodájában kerestem fel.- Meglehetősen sokat léptek fel mos­tanában zenekaroddal, a Sziámival. Úgy tudom, lemezetek is készül. Egy lemez vi­szont sokkal kevésbé nyújt személyes él­ményt, mint maga a koncert. Ti, akik erő­sen szövegcentrikusak vagytok, milyen vi­szonyt alakítottatok ki a közönséggel, szükség van-e egyáltalán másfajta kap­csolatra a koncertek mellett és után?- Tavalyelőtt sokkal több koncertünk volt az addigiaknál. Nálunk úgy van vége egy bulinak, hogy általában reggelig együtt maradunk a közönséggel. Sajnos, Magyarországon egy színház, vagy egy művelődési ház olyan „vállalkozás”, ahol minél kisebb munkaidőben próbálják eltar­tani az egész kócerájt. Amikor záróra van, vége a kultúrának, nem lehet megfizetni a takarítónénit, menni kell. Észrevettük, hogy már vagy a kétszázadik előadás után is velünk maradt egy csomó fiatal, akikkel nagyjából egy korosztályba tartozunk. Olyan korban nőttem fel, amiben még ter­mészetes volt, hogy az emberek beszélget­nek egymással, és az együttlétük nem arról szól, hogy kamatláb, meg kötvényárfo­lyam. Egy koncert a leegyszerűsítése an­nak, amikor két ember beszélget, bár jóval kuszábbnak tűnik annál. A pop-rock, amit mi képviselünk, képes arctalan tömeggé mosni az egyéneket, és így egyfajta ál- együvétartozást alakít ki. Ez nem jó.- Tehát itt korosztályoktól függetlenít­hető közösségi tudat nyilvánul meg? Arra gondolok elsősorban, hogy egy koncert, annak üzleti jellegénél fogva nyereségori­entált. Hatnotok kell a közönségre, és ezt gyakran csak a külsőségek fokozásával ér­hetitek el. Ez pénzbe kerül, így lassan el­vész az „ üzenet”, a tartalom.- Igen. Van ez a kettősség például: a színpad és a nézőtér. A színpadról közér­zet és szavahihetőség, tehát valamilyen tu­datállapot sugárzik a nézőtér felé. A néző vagy feloldódik ebben, és akkor ő az előbb említett „közönség”, vagy pedig másik utat választ, vitatkozik, átérez, reagál. Nagyszerű dolgok jöhetnek így létre.- Hogyan született meg a Fesztivál ötlete, és milyen szervezési nehézségekkel találkoztatok?- Az ötlet ezekből a koncertek utáni találkozásokból született. A zenekar nép­szerű lett, és egyre több fiatal fordult fe­lénk, akiknek legfőbb problémájuk, hogy egyedül vannak, nem látják az élet értel­mét. .. Arra gondoltunk, hogy összehoz­hatnánk ezeket az embereket, meghagyva persze a spontaneitás lehetőségét is, és csi­nálhatnánk egy jó bulit, ami a 60-as, 70-es éveket idézi. Először keresnünk kellett egy helyet, ami nyugodt, és elszigetelt, de Bu­dapesttől sincs messze. A Hajógyári sziget szimbolikus; átmegy az ember egy kes­keny hídon, és máris egy másik világban találja magát. Felépítettünk itt egy olyan „falut”, ahová a jó és olcsó programok mi­att egy hét alatt százezren jöttek el.- Ezért döntöttetek a folytatás mellett? Úgy hallottam, hogy voltak azért problé­máitok is. Ennek ellenére optimista vagy?- Tavaly, tapasztalatok híján, szerző­déskötéskor nem szabtunk konkrét feltétele­ket. Egész egyszerűen üzleti partnereknek tekintettek minket, a velünk szerződött cé­gek nagyrésze nyereséget akart produkálni. Holott a Diáksziget nem üzleti vállalkozás. A sziget az egy park, ahol közvilágítást kell kiépíteni, csatornázni, zuhanyozókat, tele­fonhálózatot telepíteni. Megértettük partne­reinkkel, hogy csak minimális haszonra számíthatnak, bár egy ekkora rendezvény reklámszempontból sem lebecsülendő. Ta­valy békésen, hisztéria nélkül zajlott le a Fesztivál, és idén, - főleg a vendéglátással kapcsolatban - még jobbra számítok.- Úgy tudom, világméretű fesztivált terveztek. A résztvevők között nagymúltú, híres külföldi zenekarok is lesznek. Milyen kapcsolatot sikerült kiépíteni a hasonló európai és amerikai rendezvényekkel?- Tavaly a BBC adásából tudtuk meg, hogy bekerültünk a világ legna­gyobb rendezvényei közé. Idén európai műholdas csatornák is közvetítik az ese­ményeket. A Music Television szponzor­ként is jelen lesz. Úgy látszik, néha az is elég, ha egy lelkes kis csapat valami nagyszerűt produkál. Persze azért nem ez az általános tapasztalat. A Fesztivált jö­vőre is megrendezzük, és akkor már re­mélem, hogy nagyobb apparátussal és még több hozzáértővel dolgozunk. ssS Diáksziget ’94. EUROWOODSTOCK „Students of the University come together now...” Világegyetemisták II. találkozója a világon a legolcsóbb, legnagyobb és legjobb nyaralás Budapest, óbudai sziget 1994. augusztus 18-25. Ez lesz az a hely! Minden nap egy világsztár: Jethro Tüll, Alvin Lee, (Ten Years After), Jefferson Starship, Eric Burdon (Animals), The Byrds, Blood Sweat & Tears, Grandmothers of Invention (Frank Zappa zenekara) és Leslie Mándoki’s „People” valamint: zene, film, színház, performance, video, cirkusz, gyermekműsorok, sport és rengeteg meglepetés hajnalig. Az ország legjobb klubjai saját arculatukkal, programok­kal és rendkívüli árakkal (pl. egy korsó Kaiser, Schwechater 59.-Ft). Kulturált tisztálkodási lehetőség, orvosi ügyelet. Megközelíthető HÉV-vel, (Fi- latorigát mh.), 142-es busszal, gyalog, biciklivel, gördeszkával és motorral. (Au­tók csak a szigeten kívül parkolhatnak.) INFO: Diáksziget iroda: 1093 Budapest, Lónyay u. 18/B. Tel: 218-9962, 218-9963. A hetijegy elővételben, amely a sátor­helyet és belépést biztosít az összes programra: 1800 Ft (a helyszínen 2100 Ft, a napijegy 300 Ft). Jegyek kaphatók az ifjúsági irodákban, BAHIA és a Levi’s bol­tokban és a Music Mixben. Kell egy hét együttlét! (Mozgássérülteknek és kísérőiknek ingyenes a belépés) II

Next

/
Thumbnails
Contents