Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. augusztus / 8. szám

rületek feljavításával kezdjük, vagyis a közművek kiépítésével, kar- ' bantartásával, forgalomcsillapított övezetek kialakításával, parkolási lehetőségek megteremtésével, zöldterületek, fasorok telepítésével.- Ennek a városfejlesztési akciónak a tervek szerint nyolc év alatt érünk a végére. Ez idő alatt mintegy ezer lakás, összesen több mint 70 ezer négyzetméterrel, továbbá 16 ezer négyzetméternyi üzlet, 48 ezer négyzetméternyi iroda és 20 ezer négyzetméter egyéb funkciójú épület létesül.-Az impozáns terven belül mi a SEM IX. feladata?- Természetesen szó sincs róla, hogy mi lennénk az építkezések fővállalkozói, kivitelezői. De mi készítjük az akcióprogramhoz tartozó tanulmányokat, terveket. Ezen belül a közterületek részletes terveit, a szükséges infrastruktúra, azaz a közművek, az utak, a zöldterületek fejlesztési terveit. Mi határozhatjuk meg az építési területek funkcióit és a beépítés feltételeit, s elkészítjük mindezek pénzügyi terveit.- Azt mondhatom, hogy ingatlangazdálkodással is foglalkozunk. Ez egyrészt a magántulajdonú beépítetlen telkek vagy lebontandó épületek megvásárlását jelenti, másrészt az üressé tett és építkezésre előkészített önkormányzati tulajdonú területek értékesítését. Eközben jelentős rendezési munkák is hárulnak ránk. Lehetővé kell tennünk, meg kell szerveznünk a bontásokat, a közművekhez való csatlakozásokat.- Ez lenne a ,Jrancia modell” lényege, ami sikeressé teszi a SEMIX-et?- Nincsen semmi francia trükk vagy titok a munkánkban, bár kétségtelen, hogy a társaság francia tulajdonosai magukkal hozták a náluk jól működő módszereket, amelyek a mi munkánkat is hatékonyabbá teszik.- Az egyik ilyen, hogy egy önálló szervezetet hozott létre az önkormányzat, amely nem „hivatal”, nem olvad be a másutt elkerülhetetlen bürokráciába. Rugalmasak vagyunk, de mégsem átláthatatlan a működésünk az önkormányzat, mint fő részvényes és

, mint fő megbízó előtt. A ránk bízott akciót kis létszámú csapat,

(Folytatás az I. oldalról)

A terület felszíne alatt körülbelül 80 centiméterre csapadékelvezető csatornarendszer húzódik. A csatornákat ugyan lezárták a Duna ág felé, ám ezek szennyeződött vize szintén folyamatosan feltöltődött az olajos talajvízből. Ezt olajfölöző módszerrel távolították el. A kárelhárítási munka eredményeként így húsz hordó (5200 liter) olaj- származék gyűlt össze, amit a MÓL Rt. csepeli bázistelepére szállítottak el.

Eközben a Kordax Rt. megbízta a BME Memokgeológiai tanszékét a talajszennyezés feltárásával. Ennek dokumentációja szolgált a kárelhárítási terv alapjául. A szennyezés lokalizálására és felszámolására zárt pályázatot hirdetett a Kordax.

A nyertes, a gödöllői Agruniver cég először egy úgynevezett hidraulikus gátat alakított ki a legveszélyeztetettebb szakaszon. A Dunával párhuzamosan, a parttól mintegy húsz méterre 11 talajvíztermelő kutat fúrtak, hét méteres talpmélységgel, egymástól nyolc méter távolságra. A június 13-án üzembe helyezett rendszer lokalizálja a szennyeződést, összegyűjti az olajos talajvizet. A kialakított technológiával szeparátorok és aktív szenes szűrők segítségével az oldott szénhidrogén szennyezést is képesek eltávolítani. A megtisztított vizet visszavezetik a telep keleti oldalára, ahonnét a talajon át cirkulálva lényegében lezárja a további szivárgást.

Ezzel lényegében párhuzamosan két védekezési rendszer alakult ki. A telep kerítésén kívül a Vízügyi Igazgatóság fékezte meg a szivárgást, belülről pedig a hidraulikus gát állta útját a további szennyeződésnek. A Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei a helyszíni szemlén megállapították, hogy a kialakított technológia megfelel a hamint afféle agytröszt irányítja, a speciális feladatokkal pedig külső szakértőket, vállalkozókat bízunk meg.- Ezt a tevékenységet Franciaországban ugyan koncessziós alapon végzik, de a mi felhatalmazásunk is lényegében azonos értékű. így az építési vállalkozó nagyrészt mentesülhet az adminisztratív és bürokratikus akadálytól, mert a SEM IX-nek teljeskörű önkormányzati felhatalmazása van, ugyanakkor az önkormányzatnál tapasztalható bizalom is segít.- Ön szerint milyen ma a Középső-Férencváros presztízse, értéke, és ez az érték hogyan értékesíthető?- Ma még óriási az ellentmondás a potenciális lehetőségek és a fővároson belüli presztízs között. Mindezt befolyásolja az ingatlanpiac pangása is. A városfejlesztési akció itt csak akkor lehet sikeres, ha képesek vagyunk az alacsony presztízs emelésére, a városrész imázsának javítására.- A SEM IX. a mostani akcióval meg akarja mutatni, hogy képes a városrész látványos átformálására, s ennek hatására valóban élénkülhet a kereslet az itt lévő irodák, üzletek és lakások iránt.- Ennek jelei máris tapasztalhatók, s lényegében ez adja a működésünk anyagi hátterét. Eredetüeg is az volt a szándékunk, hogy az eladott ingatlanokért kapott pénzből fedezzük a városrendezési munkák költségeit. Az így feljavított, közművesített, parkosított területek értéke nő, tehát könnyebb a további ingatlanokat értékesíteni, s ezzel újabb fejlesztési forrásokhoz jutni. Egyszer jutottunk olyan helyzetbe, hogy komolyan meg kellett fontolni hitel felvételét, de végül erre nem volt szükség ,és ma már stabil a társaságunk anyagi helyzete.- És milyen a SEM IX. presztízse?- A kerületen belül egyértelműen pozitív. Az Önkormányzat egyre több olyan munkába vonja be a társaságot, ami nem alapvető feladatunk. Ugyanakkor a főváros és néhány minisztérium is ismeri tevékenységünket. A ferencvárosi fejlesztési akciót modellértékűnek tekintik, és példaként állítják a többi önkormányzat elé.

Galvács László

tósági elvárásoknak, a további párhuzamos védekezés nem indokolt. így négy hónap környezetvédő küzdelem után június 15-én a

III. fokú készültséget I. fokúra mérsékelték.

A közvetlen szennyeződés tehát végre megállt. A veszélyeztetettség azonban nem szűnt meg, csak akkor fog, ha a teljes kár- elhárítás is megtörténik.

A fővállalkozó ennek tervét is benyújtotta, a felügyelőség - meghatározott feltételekkel megadta az engedélyt a terv végrehajtására. Erről a munkáról a későbbiekben beszámolunk. Pillanatnyilag tehát fellélegezhetnek a ráckevei horgászok, no meg mindenki, aki szívügyének érzi környezete tisztaságát.

Igaz, a háttérben még küzdenek az erők, kiderült például, hogy olaj mellett más, nehézfém-szennyezés is előfordult, aminek okozója nem a telep mai bérlője.

Kérdés az is, hogy ki viselje a kárelhárítás költségeit? Hasonló célokra országosan 30 milliós keretet adott a kormányzat, ám ez hamar kimerült.

Ki tudja, hogyan egyezik meg a terület tulajdonosa, az AVÜ a bérlő Kordax Rt.-vel a költségek megoszlásában? Egyáltalán, milyen feltételekkel adható bérbe egy ilyen múltú telep? Reménykedjünk, hogy minden kérdésre mielőbb megszületik a válasz. Hogy végre tiszta víz kerüljön a Dunába.

G.L.

3