Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. május / 5. szám
Hol, mikor, hogyan SZAVAZZUNK? Elózó' lapszámunkban megjelent cikkünk nyomán sok-sok kérdést címeztek olvasóink a választási bizottságnak, így a témára vissza kell térnünk. Egyik ilyen kérdés, hogy a választópolgároknak nem feltétlenül kell ott szavazniuk, ahol laknak. Az 1989-es választójogi törvény ezt csak pártlistás szavazás esetében engedte meg, egyéni jelölt esetében nem...- Miképpen? - kérdeztük dr. Kígyóssy Lászlót, a Ferencvárosi Önkormányzat jegyzőjét.- Bárki bárhol szavazhat, akárhova utazik ezen a napon az országban. De ezzel a könnyítéssel a törvény bizonyos szigorításokat is bevezetett, elkerülendő a kettős szavazásnak még a lehetőségét is. Az állandó lakóhelyen kívüli szavazás módja az úgynevezett igazolással történő szavazás. Tehát, ha valaki máshol akar szavazni, vagy máshonnan jön hozzánk szavazni, ezt csak igazolással teheti meg.- Mi van abban az esetben, ha az állampolgárnak a szavazást megelőző na- pokban-hetekben változott az állandó lakhelye?- Egy nagyon fontos időpontra kell felhívnom a figyelmet. A népességnyilvántartó hivatal 1994. március 7-éig tudta nagy biztonsággal regisztrálni az állandó lakosokat. Ők rajta vannak a választói névjegyzéken. Aki március 7-e után költözött bárhová, innen el vagy máshonnét ide, az már kellően nem volt regisztrálható. Ilyen esetben a szavazópolgár szintén csak igazolással szavazhat.- Meddig és hol szerezhető be az igazolás?- Az a választópolgár, akinek március 7- e után változott az állandó lakóhelye, vagy állandó lakóhelyén kívül kíván szavazni, a választás előtti napig, tehát május 7-én 16 óráig kérhet igazolást a helyi polgármesteri hivatalban. Hangsúlyozom, ezekben az esetekben mindenképpen csak igazolással lehet szavazni. Ezt az igazolást kéri és elveszi a választási bizottság. Ez a dokumentum a biztosítéka annak, hogy egy ember két helyen nem szavazhat. Tehát ezáltal még a tévedés lehetőségét is kiküszöbölte a törvény.- Milyen gyakorlati dolgokra kell még figyelnünk a szavazáskor?- Szavazni csak személyesen lehet, senki semmilyen oknál fogva nem küldheti el maga helyett például a gyerekét, unokáját, akárkit. Lehetőség szerint mindenki vigye magával az úgynevezett kopogtatócédulát, félreértés ne essék, a kopogtatócédula nem azonos az ajánlószelvénnyel! A kopogató- cédula az a kis kártya, ami bizonyítja, hogy az illető választópolgár, és a névjegyzékben szerepel.- És ha a kopogtatócédulám elveszett? Vagy éppen a fentebb említettek okán magától értetődően nincs?- Természetesen, a választópolgár személyigazolványával is igazolhatja magát. De személyigazolvány helyett más igazolványt nem fogadhat el a választási bizottság. A személyazonosság igazolására alkalmas volna egy útlevél, vagy akár bérletigazolvány is. Azonban nem a személy- azonosságunkat kell hitelt érdemlően igazolnunk, hanem az állandó lakhelyünket. S itt mondanám el, hogy például nincs személyigazolványa annak az állampolgárnak, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, mondjuk éppen pár nappal a választás előtt. Útlevele ettől még lehet. Ugyanakkor a választási bizottságok birtokában van egy lista a szavazástól eltiltott személyekről. De ez a lista is csak március 7-ig regisztrálta ezeket az embereket. Tehát az állandó lakhely igazolására és a választójogosultságból történt kizárás ellenőrzésére csak a személyigazolvány alkalmas.- A személyi számnak nincs szerepe?- Szavazáskor nincs. De meg kell mondanom, hogy a személyi szám körül sok vita volt. Az 1989-es választójogi törvény a jelöltajánlásnál a többes jelölés kizárása miatt kötelezővé teszi a személyi szám használatát. Később, amikor megszületett az adatvédelmi törvény, erről elfeledkeztek, és kimaradt a törvényből, hogy ... „kivéve választások esetében...”. De a választási bizottságok a jelöltajánlásnál csak a személyi szám alapján tudták azonosítani az állampolgárokat. így szűrték ki azokat a manipulációkat, amikor egy személy többször ajánlott egy jelöltet, és olyan is előfordult, hogy valaki több pártot ajánlott. Lehet, hogy a személyi szám alapján történő ellenőrzés alkotmányjogilag vitatható, de csak ezt a módszert tudtuk alkalmazni. Itt kell megemlítenem, hogy sok polgármesteri hivatal hibásan járt el, amikor a hétszázötven ajánlás beérkezése után leállt az ellenőrzéssel, miközben mondjuk ezret adtak le. Az Országos Választási Bizottság felhívta a figyelmet, hogy minden ajánlási szelvényt be kell azonosítani. Hiszen a hétszázötven és az ezer között kétszázötven a különbség, és ez utóbbiak lehetnek kettős jelölések.- Szavazni a körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet. Mikor érvénytelen a szavazat?- Az előző választási törvény megengedte, hogy vitás esetekben a szavazatszámláló bizottság megállapítsa a szavazat érvényes vagy érvénytelen voltát. Ma ez a jog nincs meg, tekintettel arra, hogy amit egyik bizottság érvényesnek mondhat, azt egy másik bizottság érvénytelennek találhatja. Félreértés ne essék, a törvény szigorítása nem a szabadság korlátozását jelenti, hanem a szavazás egyértelművé tételét szolgálja. A körben elhelyezett egymást metsző két vonal azt jelenti, hogy a metszésvonalnak mindenképpen a körben kell lennie. De egy név aláhúzása, kipipálása, vagy a többi név kihúzása, a karika bekarikázása, bármilyen név, szöveg ráírása a szavazócédulára automatikusan érvényteleníti a szavazatot. Érvénytelen a szavazat, ha kettős szavazás történt, ha a szavazócédula nincs lebélyegezve; ez utóbbit a választópolgárnak ellenőriznie kell!- Mi van akkor, ha valamilyen gyakorlati dologban tanácstalan vagyok?- Ha bárkinek dilemmái vannak, forduljon bizalommal a bizottsághoz. Például, ha valaki rosszul lát, a bizottságnak kötelessége segíteni az olvasásban, de anélkül, hogy utalást tennének bármire is. Aki mondjuk teljesen vak, annak kérésére a bizottság jelenlévő tagjai közül egyik rávezetheti a kezét a választópolgár által megnevezett jelölt mellett álló körre. Sőt, kérésére helyette el is helyezheti a két vonalat. De bármit sugalmazni, a választópolgárt félrevezetni tilos. A fenti, vagy hasonló esetekben a szavazáskor a bizottság minimum két tagjának kell jelen lennie. Ugyancsak legalább két bizottsági tagnak kell jelen lennie a mozgóurnás szavazásnál. Mozgóurna annak jár, aki fizikai állapota miatt akadályoztatva van. A mozgóurnás szavazás általában a délutáni órákban történik. Itt hívom fel a figyelmet, hogy ne kérjen mozgóurnát az, aki nem egészségi állapota, mozgáskorlátozott volta miatt nem tudja felkeresni a szavazóhelyiséget, hanem, mert mondjuk sokat ivott, vagy fáradt.- S ha figyelmetlen vagyok és elrontom a szavazócédulát?- Rontott cédulát senki ne dobjon az urnába, azt a bizottság egy ízben kicseréli.- Meddig lehet szavazni?- A választás reggel 6 órától 19 óráig tart. A polgároknak tudniuk kell, hogy ellentétben az előző szavazással, most időhosszabbításra nincs lehetőség. Azonban, aki 19 órakor a helyiségben tartózkodik, szavazhat, mégha olyan sokan vannak is, hogy mondjuk nyolc óráig tart a szavazás. Ezután kezdődik a bizottságnak az a munkája, amiről szeretném tájékoztatni a választópolgárokat. Megszámolják a leadott szavazatokat, és külön a listás, külön az egyéni szavazólapokat összehasonlítják, melyek az érvényesek, melyek az érvénytelenek. A szavazatok eredményét adatlapon rögzítik, ami számítógépes feldolgozásra kerül. De ez még nem a szavazás eredménye, hanem a tömegkommunikáció és a választópolgárok mielőbbi, előzetes tájékoztatását szolgálja. A végeredmény megállapítása egy hosszabb procedúra, és erre csak a késő esti vagy a hajnali órákban kerül sor. Az előzetes jelentés úgy kilencvenöt százalékos biztonsággal sejteti a végeredményt. A bizottsággal kapcsolatban itt hangsúlyoznám, hogy annak tagjai esküt tett emberek, biztos vagyok benne, hogy felkészülten és törvényesen végzik munkájukat. Én úgy gondolom, hogy a magyar demokrácia eljutott arra az érettségi fokra, hogy az előző választásokkal ellentétben nem tesznek különbséget választott tag és delegált tag között. Akkor a delegált tagok szinte csak azt érezték feladatuknak, hogy ellenőrizzék a bizottság hivatásos tagjait. Nem volna kívánatos, ha most is érezhetek lennének a bizottság tagjai között a pártközi ellentétek. Herceg 4
