Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. április / 4. szám

Olaj a soroksári Duna-ágon Szennyes világ E lőször a horgászok jelezték febru­ár elején, hogy a soroksári Duna- ágon olaj úszik a vízen. Néhány nap múlva a soroksári alpolgármester értesítette ugyanerről ferencvárosi kol­légáját. Néha annyira megnövekedett a szennyeződés, hogy a kifolyónál húsz centi magasságban meglátszott a parti növényzeten. Frankó Gábor alpolgármester immár a Környezetvédelmi Felügyelőség szakembereivel a helyszínen szemlélte meg a jelenséget. Megkezdődött a vizsgálat, amely kiderítette, hogy az olajszennyeződés az ÉPTEK területé­ről (amely ma már a Kordax Rt tulaj­dona) indulva, egy elzáródott csator­nán át szivárog a Dunába. A kárelhárító csoport a csatorna megtisztítása és a víz leválasztása után még sok hordónyi olajat talált a csator­na olajfogójában. Szétfolyó származékok A hír lényege röviden ennyiben összefoglalható. Ha azonban az okokat mélyebben kutatjuk, napjaink számos problémájával találjuk szembe magun­kat. Visszamehetnénk a történetben odáig, hogy megszűnt a hazai olajfor­galmazás monopóliuma, s mivel nyil­vánvaló, hogy az olaj nagy üzlet, ért­hető, hogy több élelmes vállalkozó eb­ben a profilban próbált szerencsét. Ám akik elkezdték az olajimportot, nem készültek fel szakszerűen a tevékeny­ségre, ott láttak neki a beérkező üzem­anyag lefejtésének, ahol tudtak. Összefügg az olajproblémával a ma­gyar ipar összeomlása és a privatizáció is. E jelenségek egyik eredménye, hogy az ÉPTEK privatizációs pályáza­tát a Kordax Rt nyerte meg és törté­netesen éppen ezen a telephelyen fejti le a tartálykocsikból a kőolajszármazé­kot. Ám a technológia nyilván nem hi­bátlan. Ma még csak feltételezhető, de ha jön a jó idő, és a környezetvédők talaj­mintákat vehetnek a telephelyen, be is bizonyosodhat, hogy olajelfolyások nyomai találhatók a földben. Vagy a vezeték repedt meg, vagy a régi tartály lyukadt ki, vagy a lefejtéskor csöpög az olaj. A bajt tetézi, hogy ezen a területen igen erős a talajvíz mozgása, néha té­len még a betonút felett is átüt a talaj­víz, sok patakocska folyik a soroksári Duna-ágba. Amikor a Környezetvédel­mi Felügyelőség szakemberei felis­merték a veszélyt, elrendelték a har­madfokú védelmet. A volt ÉPTEK te­lephelyen leállították a lefejtést. Azt persze nem lehet tudni, hogy mennyi olaj maradt még a földben és mikorra tisztul ki teljesen. Szakemberek szerint évekig is eltarthat, hiszen az olaj sok­kal erősebben kötődik a földhöz, mint­sem hogy a víz egyszerűen ki tudná mosni. A megoldás ilyen esetekben a talajfrissítés volna, vagyis a szennye­zett földet (ki tudja, hány köbméter?) egyszerűen fel kellene szedni és elszál­lítani semleges helyre és kitisztítani - ha lehet. Szétfolyó felelősség Ám az olaj szakmában, mint a Dal- las-sorozat óta tudjuk, nagy pénzek fo­rognak. Ha így nem megy, próbáljuk meg úgy. A helyszín változik, ezúttal a soroksári rendezőpályaudvaron foly­tatja intenzíven az üzemanyaglefejtést a Full Kft és a Kordax. Itt is megjelent a Környezetvédelmi Felügyelőség, de mert nem tudott ta­lajmintát venni, nem állíthatta le azon­nal a lefejtést. A ferencvárosi alpolgármester ezút­tal a fővárosi főjegyzőhöz, mint a tűz- rendészeti hatóság illetékeséhez for­dult. Ő aztán teljes megalapozottsággal tilthatta be az „olajcserét”, miután az 500 méteres vagonsor mellett tapasz­talt „leletek” egyetlen szikrától tekin­télyes tüzet okozhattak volna. Áz érintettek egymásra mutogatnak - és szabályozásra várnak. A MÁV nem érzi illetékesnek magát az áruki­rakodás ellenőrzésében. A friss olaj- vállalkozók azt mondják, nem ellensé­gei önmaguknak, hogy fölöslegesen el­folyassák a drága olajat, és egyébként is megfelelnek az európai előírások­nak. A magyar szabályozás hézagos vagy többértelmű. A szigorú előírások­nak megfelelő fejtőberendezése vi­szont egyelőre csak a MÓL Rt-nek van. A kerületi alpolgármester levelet írt a közlekedési-, hírközlési és vízügyi miniszternek, valamint a környezetvé­delmi miniszternek, hogy intézkedje­nek a szabályozások finomítása érde­kében. Válasz még nincs. Ha már eny- nyi hatóság találkozik egy cseppnyi olajügyben, azt gondolhatnánk, már csak az Állami Vagyonügynökség hi­ányzik a körből. Nos, nem hiányzik. Ugyanis a kiindulópontul szolgáló ÉP­TEK telephelyen tartott hatósági bejá­ráson az ÁVU is részt vett, miután a területet el akarja adni a privatizációs pályázatot megnyert Kordax-nak. A polgármesteri hivatal levélben is tájé­koztatta azóta az ÁVÜ-t, hogy a szóban- forgó terület nem alkalmas az eddigi te­vékenység folytatására. A kerület rende­zési tervében ugyanis ez a terület nem ipari, hanem lakóövezetként szerepel. Érheti tehát még meglepetés a Kor- daxot, ha a vételi szerződés aláírása után megtudja, hogy mégsem folytat­hatja megszokott tevékenységét, vagy profilt vált és építkezési vállalkozóvá válik. Persze ha az ÁVÜ anélkül adja el a területet, hogy erről a fejleményről tájékoztatná a vevőt, akkor peres eljá­rásnak is helye lehet. Ezt valószínűleg nem a soroksári horgászok fogják kezdeményezni. Ők csak egyszerűen nem szeretik az „ola­jos” halat. G. L. 21

Next

/
Thumbnails
Contents