Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. május / 5. szám
Xantus Zoltán: Ferencvárosi évszázadok Híre jár, hogy Kelet-Európábán felütötte fejét a kolera. Óvatossági rendszabályként a Helytartótanács a Galícia felől közeledő vész megelőzésére, december 30-án lezáratja az ország északkeleti határát. Sok eredménye a védekezésnek ennek ellenére sincs, ezért Pesten is kolerakordont vonnak a járvány terjedésének megállítására. Mégis 1831-32 között az országban félmillióan megbetegednek, és csaknem minden második beteg meghal. 1831 A vesztegzárban a diákok fellázadnak és július 7-ón Buda felé kitörnek, mire a katonaság tüzet nyit. Halottak maradnak a Szénapiacon. Haldoklók hörgésétől és vérző sebesültek jajgatásától hangos a tér. A felbőszült tömeg a Két Oroszlán vendéglőbe is betör, és összezúzza a berendezést. 1832 Békés és furcsa látványnak szemtanúja a pesti nép. A város terjeszkedése következtében a távolságok egyre nagyobbak, holott a később kiépülő körút vonalától kifelé még kukoricatáblák zöld színét mutatja a határ. Július elsején megjelenik az utcán az első „társaskocsi”, a későbbi lóvasút illetve omnibusz hírnökeként. A vállalkozás jövedelmezőségéről nem szól az akkori krónika. Új színfoltot jelentett a városban. Lényeg az, hogy dicsérhették, bírálhatták, beszélhettek róla. * * * A budai lankákon ebben az időben élénk szőlőművelés folyik. A polgárok szeretik a hegy levét, tesznek is róla, hogy teremjen, és ne is kevés. Fő, hogy állandóan legyen, mert a szomjúságra inni kell! 1834 A szeszes ital gyártásának első hírnöke a Ferencvárosban Prückler Ignác úr, aki a jelenleg Ráday utca 32. sz. alatt álló épület helyén rum-, likőr- és pezsgőgyárat alapít. A pezsgő eddig Magyarországon ismeretlen fogalom. A hautervillersi bencés apátság pincemestere találta fel, valamikor 1670 körül. Gyártását az apátok sokáig titokban tartották, majd a XVIII. században már Champagne városban is készítették. Nem tudni, hogy Prückler honnan és hogyan szerezte meg a receptet. Ő gyárt először pezsgőt az országban, negyvenhét évvel megelőzve az európai hírű Törley Józsefet. Most már csak az a kérdés: kik fogyasztanak pezsgőt ez idő tájt hazánkban? Nyilván nem a pórnép, akik a mai Bokréta és Liliom utcák táján zöldséget és virágot termesztenek a piacra. A parasztok tehenet tartanak, hogy a frissen fejt és sokszor vízzel is „nemesített" tejet a milimári (Milch és Mari) feleségek eljuttassák a nagyságához. Utcáink névadói TÓTH KÁLMÁN (1831-1891) 1831. március 30-án született Baján. Szülei papnak szánták, de 15 éves korában megszökött a papneveldéből. Jogi tanulmányokat folytatott, mint ifjú jogász lírai verseket írt 1848-ban Petőfi, a forradalom fő szószólója, az irodalom központi alakja nagy hatással volt az ifjú Tóth Kálmánra, akit magával ragadott a Petőfi-imádat. Eszményét verseiben formailag utánozta, epigonjává vált A szabadságharc kitörésekor jelentkezett a honvédségbe. 1849 januáijában Mészáros Lázár hadügyminiszter rövid életű Honvédségi Hadi Főtanodájának (Ludovikának) a növendéke lett. Néhány hónapi oktatás után az iskola megszűnt, Tóth honvéd hadnagyként vett részt a szabadságharc küzdelmeiben. A szabadságharc bukása után, hogy elkerülje a kényszerbesorozását, bujdosni kényszerült. 1851-ben Pestre jött, ahol újságírással foglalkozott, a Hölgyfutár című népszerű lap segédszerkesztője, majd 1856- tól 1861-ig szerkesztője volt. 1854-ben jelent meg Szerelmi vadrózsák című ver- seskptete. Gyulai Pál elmarasztaló éles kritikájára Tóth Kálmán sértő levéllel válaszolt, mire Gyulai párbajra hívta ki. A párbajban Tóth megsebesítette a kritikust a bokáján. 1856-ban megnősült, feleségül vette Majthényi Flórát, aki költőnőként a hazai gyermekirodalom úttörői közé tartozott. Házasságukból született fiuk Tóth Béla, aki később neves publicista és anekdotagyűjtő lett. 1860. június 4-én megindította a Bolond Miska című élclapot. A lap politikai mondanivalója miatt 1861 szeptemberében börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után népszerűsége növekedett, lapjánál főmunkatársként szerepelt, a lap szerkesztője Szokoly Viktor lett. Cikkeiben Deák és Tisza Kálmán politikáját támogatta. Ó fedezte fel a kor híres karikaturistáját, Jankó Jánost. A Bolond Miskát 1863-ig szerkesztette. Úttörője volt a múlt század humoros-szatirikus verses krónikáinak. 1864- ben megalapította a Fővárosi Lapok című szépirodalmi napilapot, amelyet 1867-ig szerkesztett. Mindhaláláig hivatásának érezte a forradalom és szabadságharc eszméinek fenntartását a nemzetben. A közönség lelkesen olvasta hazafias verseit amelyeknek nagy része Petőfi-utánzás volt. 1850 és 1860 között a legnépszerűbb költő, Petőfieskedőknek az irodalomtörténetben főalakjává vált. A Kisfaludy Társaság tagjává választotta, az MTA meghívta levelező tagjának. 1865- ben szülővárosa Baja, megválasztotta képviselőnek, tevékeny tagja volt a parlamentnek, Deákot tisztelte, de politikájával nem tudott megbarátkozni. A Habsburg császárt nem kívánta királyának, még a kiegyezés előtt többször vitába szállt Deákkal. A kiegyezés után kormánypártiból ellenzékivé vált, 1878- ig maradt képviselő. Novellákat és karcolatokat is írt, amelyek összegyűjtve 1877-ben Irka- firka címmel jelentek meg. Több népdal formájú verse nótaszöveggé vált, dalait ma is ismerik, bár azt sem tudják, ki volt Tóth Kálmán. Ilyen dalai voltak: Hegedülnek szépen muzsi kálnak, Felleg borult az erdőre, Fütyül a szél, Befútta a hó, Temetőben láttalak meg legelébb stb. Hazafias verseiben a szabadságharc honvédéinek állított örök emléket: Előre, Kik voltak a honvédek, Ki volt a nagyobb. 1858-tól sikeres történelmi és társadalmi darabokat írt: Egy királyné 1858, A ki rály házasodik 1863, A nők az alkotmányban 1871. Sikeresebb művei voltak még a Harmadik magyar király és a Dobó Katicza. Tóth Kálmán életében újabb asszonyok tűntek fel, ezért 1868-ban elvált feleségétől, aki külföldre utazott. A népszerű költő, a kuruckodó ellenzéki politikus, az ünnepelt humorista, a nők között sikeres férfi életét élte, mint irodalompolitikus harcolt Gyulai Pál akadémikus konzervatív törekvései ellen. 1879-ben, 48 éves korában agy vér zést kapott, magatehetetlen béna lett. Majthényi Flóra azonnal hazautazott és ápolta haláláig. Ötvenéves korában 1881. február 3-án hunyt el Budapesten. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték nyugalomra nagy pályatársai közé. Emlékét utcanév őrzi a Ferencvá- rosban. Pilinyi péter 9
