Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. június / 6. szám
r Ferencváros ~i 1993. június A KERÜLET POLGÁRAINAK LAPJA III. évfolyam 6. szám Alapította az Önkormányzat A tartalomból A gödör Mit gondol az Önkormányzatról? Istvány a központ Telefontitok Ünnep után Kedves Olvasó! Májusi számunkban azt írtam: a demokráciát ki kell követelni. Most sem mondhatok mást, bár néhány olvasónk vitába szállt velem. A demokráciát, bizony, nem lehet adományként felfogni, attól függővé tenni, hogy éppen „jó" emberek ülnek-e fenn, az ország, a település vezetésében, vagy „rosszak". A vezetők számára a demokrácia csak nyűg és kölönc. Éppen ezért, ha csak adományként fognánk fel, soha nem kapnánk azt meg. A demokrácia mindenkori választottjaink számára kényszer, olyan kötelezettség, melyet kénytelen-kelletlen tudomásul kell venniök. Ez a megállapítás egyébként valamennyiünkre vonatkozik, ha bennünket választanának meg vezetésre, mi is nézetet változtatnánk. Mert vezetni, irányítani, dönteni demokratikus szabályok, kényszerek nélkül ezerszer könnyebb, még azt is megkockáztatom: ideig-óráig eredményesebb, hisz a demokráciához a kompromisszum is hozzátartozik, mely esetleg nem teszi lehetővé adott pillanatban a legjobb döntés meghozatalát. A demokrácia tehát még költségesebb is, mint az önkényuralmi berendezkedés. Mégis - és százszor is mégis - csak demokráciában érdemes élni! Vállalnunk kell a kínokat, a gyötrődést, míg szerves módon (tehát kikényszerítve és nem a „jóságos" vezér adományaként az ölünkbe poty- tyantva) működőképes demokráciánk lesz. Ha szubjektív alapon képzeljük el a demokrácia létrejöttét, akkor ebbe az is beletartozik, hogy bármikor meg is vonható, az adományozó kénye-kedve szerint. Ismétlem tehát önmagamat: hol vannak az állampolgárok, a civilszervezetek, a demokrácia kikényszerítői? Somogyi Zoltán Boráros tér - 1940 (írások az 5. és a 14. oldalon)
