Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. április / 4. szám
A sikerközpontúság, mint módszer A „porosz iskolának” - sommásan - az volt a lényege, hogy belé- sulykolták a gyerekemberbe, mi mindent nem képes elsajátítani-elvégez- ni, és „buta vagy fiam, de azért tovább mehetsz, tűnj a szemem elől...” Az iskolákban - így az általános iskolákban is - az utóbbi években sokirányú mozgás figyelhető meg: új ötletek, tervek születnek, vagy éppen elfelejtett pedagógiai módszerek felújítása-alkalmazása kap szabadabb teret. Levelet kaptunk a Lenhossék utcai Általános Iskolából: „az újság januári számában téves információ jelent meg; mi sikerközpontú általános iskolává kívánunk válni.” A Lenhossék utcában Flautner István igazgatóval és Ősz Szabó Gé- záné igazgatóhelyettessel beszélgetünk: mi a siker? Mi a siker a gyermek számára és mi a siker a pedagógus számára? Miképpen lesz egy iskola sikerközpontú - hogyan lesz a gyermek és majdan a felnőtt élete sikerközpontú? * * *- Hogyan lehetne átformálni a magyar iskolákról kialakult általános képet?- Ez az, ami minket is érdekel, és szándékunkban áll - mondja Flautner István. - Az átformálás egyik lényeges elemének tekintjük az okta- tásban-nevelésben azt a pozitív hozzáállást, amit sikernek is nevezhetünk. Tulajdonképpen régi tapasztalat, hogy a gyermek is, a felnőtt is jó érzéssel megy az iskolába, a munkahelyre, ha azt hallja ott, hogy ő mi mindent tud, mire képes, milyen nagyszerű ember, s nem azt sulykolják belé, mit nem végzett el már megint. A sikeres tevékenység dicsérete természetesen pontos, tisztázott követelményeket feltételez, s a követelményekhez képest igenis tisztázható, hogy mi a siker. Es így, az apró sikerek láncolata során egyre nagyobb sikerekig, egyre több sikerélményig juthatnak el a diákok.- Arról van szó tehát, hogy a gyermek értékeire kell figyelni...- Valóban, az a célunk, hogy ne a gyermek hibáit ostorozzuk, ne kudarcélményeit erősítsük, hanem vegyük észre azt, ami nagyszerű benne, és nekünk ezt kell erősítenünk. Mert hiszen végeláthatatlan mindaz, amit egy gyerek nem tud... Nomármost, felvetődik, hogy csupán a dicséret visszájára is fordíthatja a kívánt eredményt. Nekünk a megfelelő „ösvényeket" kell megtalálnunk elmarasztalás és dicséret között. Minden gyerekben vannak értékek, minden gyereknek vannak erősségei, nekünk erre kell figyelnünk. •- Milyen szempontoknak kell megfelelniük azoknak a gyermekeknek, akik Ide akarnak járni?- Különleges szempontokat nem akarunk teremteni, mert hiszen könnyű volna eredményeket elérni a „kiválasztottak” egy-egy csoportjával. Módszerünk csak akkor lehet igazán jó, ha véletlenszerű kiválasztódás nyomán tudunk eredményeket felmutatni. De tekintettel arra, hogy sikert komoly szándék és munka nélkül nem lehet elérni, természetesen azért felvételi követelményeket fogunk megfogalmazni, úgy, hogy a jelentkezők irányultságát nézzük. Azt, hogy kinek milyen képessége van például a sportban, a mozgásművészet, az idegen nyelv vagy az informatika területén.- A sikerközpontúság gondolatánál elsősorban éppen abból indultunk ki - veszi át a szót Ősz Szabó Gézáné - hogy a tanításban jelenlevő túlzott intellektuális elemeket próbáljuk valahogy oldani. Célunk, hogy azok a gyerekek se érezzék magukat értéktelennek, akiket a tanulásban sorra kudarcok érnek, hanem keressük meg azokat a területeket, tevékenységi formákat, ahol ők is sikert érhetnek el. Mint például a képzőművészetben, a sportban, a táncban. a zenében, ésígytovább. És ha KRÍZISHELYZETBEN Az önkormányzat március ne- gyediki, emberjogi bizottsági ülésének témája a Lenhossék utcai Általános Iskolán belül megvalósítandó ifjúsági krízisotthon létrehozása és működésének koncepciója volt. A bizottság és a jelenlévő vendégek az otthon működésének kettős funkciót tudnak elképzelni. Egy „szociális elsősegély nyújtó” és egy szociális szolgáltató szerepet. A bizottság fontosnak tartja, hogy az otthon minél hamarabb megvalósuljon, ezért felkérte a jelenlevőket, hogy április elejéig készítsék el az otthon létrehozásának és működésének vázlatát, amelyet április 15-i bizottsági ülésen széles körben, az összes érdekelt bevonásával kíván újratárgyalni. ezeken a területeken a gyerek tud produkálni, sikerélménye lesz - abban a pillanatban már jobban érzi magát az iskolában, jobb lesz a hozzáállása az intellektuális követelményekhez. Sajnos, a társadalom továbbra sem értékeli a gyakorlati tevékenységben megnyilvánuló tehetséget, kevesebbre becsüli a szejlemi értékeknél.- Milyen képességű, helyzetű gyermekek és családok élnek a környéken?- Nagyon sok a leromlott állagú lakásban és nagyon rossz körülmények között élő család. Az elmúlt tíz évben nagyon sokan költöztek a környékre vidékről, többnyire a vidéken is kudarcot szenvedett családok. Nagyon sok a hátrányokkal sújtott gyermek - és ez nem csupán a különösen rossz helyzetben lévő cigányokra vonatkozik. Működtetünk empátiás osztályokat, ahol kislét- számú csoportokban jóval nagyobb lehetőség van a gyerekekkel történő egyéni foglalkozásra.- De felmerül a kérdés: vajon homogén csoportokra van-e szükség, valamilyen szempont szerinti elkülönítésre, vagy Inkább együtt- nevelósre...- Ez lényeges kérdés, hiszen az úgynevezett életben sem homogén csoportokban élünk. Mi a jövőben igyekszünk megkeresni a lehetőségét annak, hogy miképpen lehetne kialakítani olyan heterogén közösségeket, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányait valamilyen egyéni foglalkozás keretein belül korrigáljuk.- A januári információ arról szólt, hogy az iskolában cigány nyelvi tagozat indul...- Mi nem tervezünk ilyet - mondja Flautner István - de a dolog lényege nem ez, hanem hogy vajon a cigányok maguk szeretnék-e, igény- lik-e, hogy külön cigány osztályok szerveződjenek, legyen-e anyanyelvi oktatás. S ha igen, akkor melyik nyelven...? A legyen vagy ne legyen számunkra nem etnikai kérdés - számunkra minden gyerek egyformán gyerek. A sikerközpontúság, mint módszer és cél ugyanúgy motiválhatja a cigány gyerekeket is, hogy kiemelkedjenek akár az énekben, akár a táncban, a sportban, amire képességük van. A feladatunk ennek a lehetőségét megteremteni. A cigány kultúrára mi építeni kívánunk.- Köszönöm a beszélgetést. 19
