Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. július / 7. szám
Tisztelt Főszerkesztő úr! A „Ferencváros” 1993. májusi számának vezércikkében megemlíti, hogy az 1993. április 7-én megtartott közmeghallgatáskor a színházterem kongott az ürességtől. Ez nem a rossz előkészítést, hanem a képviselőtestület, de kiváltképp a pökhendi polgár- mester és a lakók közötti tátongó űr miatt van. Mint ott is kiderült, a népet elsősorban nem a hosszútávú koncepciók, hanem a napi égető gondok megoldása érdekli. A városházához vezet a Ráday u. A polgármesternek látnia kellene nap mint nap az ott folyó autós pankrációt. A busz naponta elakad a szabálytalan parkolók miatt. Gyalog csak lapjával lehet elmenni a járdán. A Kálvin téri áruház körül az agresszív árusoktól és az ugyancsak agresszív parkoló autóktól se egy gyerekkocsit, se egy rokkantkocsit eltolni nem lehet. Mondja, Uram, mit tett a polgármester? Nehogy azt mondja, hogy ez nem az ő asztala. Az egész hivatalos Pestet telekürtölte azzal az eredménnyel, hogy a Török Pál u. kultúr és sétáló út lett. Hát nem. Ez az utca egy új kiváltságos réteg magánparkolója lett. Kérje meg a polgármestert, hogy úgy délelőtt 9-11 óra között méltóztasson elfáradni^ vagy a sok samesza közül néhányat elugrasztani, és nézze meg, igazat írok-e? Ónagyméltósága azt nyilatkozta, hogy hozzá be lehet jutni. De, ugye, aki nem mond igazat, az hazudik? Már több mint egy éve hadakozom a polgármesterrel és újabban a Humánszolgáltató Iroda vezetőjével is, hogy a Lónyay u. 18/b. sz. házra tegyék ki a „Nyugat” c. folyóiratot méltató táblát, összefogtam a Magyar Nemzet legtehetségesebb újságírójával, Vathy Zsuzsával, és a tábla elkészítésének költségeit is vállaltam. Azt hittem, majd szentté avatnak. Tudja, mi történt? Még csak nem is válaszolt a polgármester Öméltósága. Hát mekkora úr, inkább mekkora hatalma van ennek az embernek? Ezt a levelet azért önnek írom, mert a történtek után a Polgármesteri Hivatalt csak különböző adók és egyéb embert nyomorító intézkedések meghozatalára tartom alkalmasnak, de Ön talán, mint toltforgató, legalább azt el tudja érni, hogy sok-sok bűne közül korrigáltatni tudja azt az egyet, hogy a táblát tegyék ki. Én a polgármesterrel nem állok szóba. Tisztelettel Dr. Palugyay Ernő 1093. Bp. Lónyay u. 1$/b. Tisztelt Szerkesztőség! A lap minden sorát figyelemmel olvasom, s mint tősgyökeres ferencvárosinak, a kerület építése, szépítése és rend- bentartása nekem is szívügyem. Sajnos valóban rengeteg az utcákon a szemét, amit alig lehet kerülgetni. E kerületben, ebben a házban születtem, majd ide kerültem vissza 1958-ban, ahol is leválasztottam egy lakást, 15 éven át nyögtem az OTP terheket, ahol is három gyermekemet felneveltem. A házért és annak rendjéért, csendjéért hosszú éveken át dolgoztam. Most megdöbbent, hogy a rendet sokan semmibe veszik, és ellenséges hangulat uralkodik egymással szemben. A házban még a házfelügyelő házaspár két gyermekkel rendet és tisztaságot tart, erejükhöz mérten. 109 bérlemény, majdnem egy falu lakosságát teszi ki, ösz- szetömörítve, mely nem kis feladat! Tudom, az Önkormányzatok helyzete anyagilag nem éppen rózsás, de látom a tenni akarást, az erőn felüli munkát, hogy a kerület minden téren megtartsa ferencvárosi patináját és történelmi szerepét, mely lapjukban minden skálán megjelenik és tapasztalható! A rendelő újjáépítésénél Stromfeld Aurél tábláját keresték, remélem, hogy nem tűnt el, hiszen történelmi szerepe nem volt negatív, sőt! Köszönöm, hogy az önkormányzat kikéri a véleményünket s hangot is ad lapjukban, megválaszolva. Ha közösen összefogva - és nem széthúzva - kellő hittel, s egymás megbecsülésével munkálkodik, mindannyiunk javára válhat e nehéz gazdasági helyzetben is. Üdvözlettel Dinnyés Pálné IX. Mester u. 33-35. Tisztelt Szerkesztő Úr! Herceg Árpád! Örömmel olvastam lapjukban, hogy 1993. IV. 28-án átadták az István Központot. Ezen örömömben írtam a központnak levelet, hogy akkor mikor kapunk telefont. Legna? yobb megdöbbenéssel olvastam a válaszlevelet, melyet >nnek most idézek: j „Sajnálattal állapítom meg, hogy a központ teljesen telített, ezért kérését jelenleg nem áll módomban teljesíteni. Az irányadó műszaki egységen igényét előjegyzésbe vettem. Időrendi sorrendben a 2-ik várakozó." Kérdésem, ha egyszer 8000 új vonalat átadtak a lakosság részére, akkor miért kell még félévet várnom, vagy ki tudja mennyit, mi fog a műszaki helyzeten változtatni. A júniusi számukban ismét csak azt írják, hogy 8000 vonalat adtak át. Természetesen válaszoltam a levélre, megköszöntem udvarias válaszukat, de akkor sem értem, ha átadták a 8000 vonalat, miért kell még Isten tudja mennyit várni a telefonra, mint második igénylő? Rengeteg gond és probléma van, de gondolom a kerületben máshol is szükség lenne a telefonra. Az utcákról képtelenség telefonálni, s ami borzasztó, hogy még az Üllői úti postahivatalban sem működik a telefon. Az egyik már azt hiszem egy hónapja rossz, és a másik sem tökéletes. Elnyeli a pénzt, nem ad vonalat, van amikor 30-40 Ft is benne marad az automatában, és telefonálni nem lehet. Megírtam a központnak, hogy a házban két lakásból elvették a telefont, egyiket a közvetlen szomszéd lakásból. Megírtam, hogy türelmes vagyok, de számomra akkor is érthetetlen ez az egész. Vagy megint a lakosság kábítása a 8000 új vonal. A környéken rengeteg új házat szanálnak, biztos, hogy szabadul fel vonal, kik kapják? Nincs rokonom, sem ismerősöm, aki esetleg tudna segíteni, mert biztos, hogy akkor lenne „kiskapu". Csak egy egyszerű kérelmező vagyok, aki azonnal kifizetné a 12 000.-Ft-ot a telefonért. Ne értsen félre, nem vagyok milliomos, bérből és fizetésből élek, a havi rezsim kb. 8000.-Ft, és havonta 12 000.- Ft-ból élek egy beteg idős édesanyával. Azért ennyi a havi rezsim, mivel sajnos a lakás komfort nélküli volt, és az OTP- től vettem fel építési kölcsönt, aminek havi törlesztése 3460.-Ft, ehhez jön még a többi kiadás, villany, gáz, stb. Leírtam panaszomat, nem tudom, hogy mennyiben tudnak segíteni, mivel gondolom, nem én vagyok az egyedüli, aki a telefonhelyzetet nem érti. Köszönöm 10 Horák Istvánná Bp. IX. Viola u. 37/a.
