Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. július / 7. szám
FERENCVÁROSI HÍREK — LAPSZEMLE — FERENCVÁROSI HÍREK Magyar Nemzet A ferencvárosi Duna-parti terület mintegy 70 ha, aminek az értéke most, a vasúttal együtt, körülbelül 3,5 milliárd forintra tehető. A rekonstrukciós beavatkozás induló telekingatlan-értéke, a terület-előkészítés után, minimum 15.000 Ft/négyzetméterrel számolva, körülbelül 10,5 milliárd forint. A főváros fejlődési követelményei, az érintett ferencvárosi területek rekonstrukciójának, illetve a csepeli mezőgazdasági területek városi célú hasznosításának hosszú távon elkerülhetetlen magvalósulása új, egyedi, mert soha nem volt karakterű városnegyedek kialakítását teszi lehetővé. Nevezhetnénk e két új városnegyedet - egyfelől a pesti oldalon a Duna-parttól a ferencvárosi pályaudvarig terjedő területet - Újferenc- városnak, illetőleg másfelől a csepeli szigetcsúcsot Csepelcsúcsvárosnak. Az új városi régió elnevezése pedig lehetne: Pesti Víziváros. * * * Esti Hírlap A részletes rendezési terv elfogadása után a IX. és a XI. kerületben először is feloldották az 1990-ben elrendelt építési tilalmat. Meghosszabították a Lágymányosi Duna-híd építési engedélyét, amelyet a tanács adott ki 1989- ben. A Hídépítő Vállalat kérelmére tavaly novemberben engedélyezték a parti pillérek építésének megkezdését, s hozzájárultak, hogy a budai alsó rakpart egy része munkaterület legyen. A Duna két partján egyes épületekre kiadták a bontási engedélyt, a bérlőknek pedig más lakásokat utaltak ki. A MÁV pályaudvar azóta sík tereppé vált, csak két épület maradt meg - felvonulási célokra. A világkiállítás IX. és XI. kerületi helyszínein a telekrendezés megtörtént. * * * Népszabadság Előfordulhat, hogy a Közraktár-telkek eladásából - bármennyire is számítanak rá Budapest vezetői - egyetlen fillér nyeresége sem lesz a fővárosnak. Információink szerint a telkek eladása a Fővárosi Önkormányzaton belüli pozícióharcra vezethető vissza. A Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága úgy döntött, hogy a Nagyvásárcsarnok felújítása miatt ezeken a telkeken árusítóknak szeptember 30-ig el kell hagyniuk a területet, hiszen Budapest értékesíteni kívánja azt. A Kereskedői Kamara képviselői kinyilvánították: a Nagyvásárcsarnok újbóli üzembehelyezéséig a Közraktár utcában kívánnak árusítani, egy újabb átköltözést már nem tudnak elfogadni. * * * VILÁGGAZDASÁG A Világkiállítási Programiroda versenytárgyaláson értékesíti a Boráros téri HÉV-végállomástól a déli összekötő vasúti hídig terjedő, mitegy 18 hektáros területet a tervezett Duna-parti város- központ felépítésére. A kialakított 15 telken szállodák, lakóépületek, irodaházak, kulturális bevásárlóközpont, létesítmények építhetők. A 18 hektárnyi terület tulajdonviszonyai tiszták, korábban az állam birtokolta az ingatlant, most pedig a Világkiállítási Ingatlantársaság kezeli. A IX. kerület polgármestere közölte, az említett 18 hektár szomszédságában, tehát a Soroksári út keleti részén, további 5 hektárnyi telket vásárolhatnak az érdeklődők, amelyre 70 százalékban lakásokat, a fennmaradó háromtizednyi területre pedig irodákat, szállodákat, üzletközpontokat húzhatnak fel. Ezt az 5 hektáros telket az OTP Bank ás egy francia pénzintézet által alapított részvénytársaság kezeli. * * * Kereskedelmi Élet Alig esik már szó arról, mikor és mennyiért készül el a főváros régi Nagyvásárcsarnoka s mi lesz a jövője? Az igazán aktuális ügy az, hogy a Közraktár utcába kitelepített pótvásárcsarnokot hogyan lehetne mielőbb felszámolni, s megszabadulni az egyszer már átköltöztetett kereskedőktől. A Fővárosi Önkormányzat mindenképpen, mint később kiderül, szinte rögeszmésen értékesíteni kívánja ezt az építményt, pontosabban a helyét. A becsült érték hárommilliárd forint, csakhogy a kereskedők szeretnék legalább az ideiglenest ideiglenesen megtartani. Köztársaság Még az elmúlt rendszerben, a Főváros és a IX. kerületi tanács gondozásában, állami pénzeszközök bevonásával a középső Ferencvárosban három lakótömböt rehabilitáltak. Az akkori színvonalas tervezőmunkát Gyüre Zsolt és építészcsapata végezte, s ma bárki megtekintheti az eredményt a Tompa utca-Tűzoltó utca, illetve a Liliom ut- ca-Bokréta utca által határolt területen. E rehabilitáció révén a gyakorlatilag zöld terület nélküli régióban 14 ezer négyzetméteres nyugalmas, parkos rósz jött létre, eltűnt a 303 fürdőszoba nélküli lakás, 356-ra nőtt a gépkocsi-parkolóhelyek száma, a lakások száma 533-ról 743-ra nőtt, a lakások alapterülete az átlagos 41-ről 57,5 négyzetméterre emelkedett. Az új épületekben 52 üzlet és 6100 négyzetméternyi irodaterület teszi lakhatóbbá a rehabilitációs tömbök életét. E három tömb azonban csak üdítő sziget manapság a korábbi pusztulás sivárságának közepén. A SEM IX Rt.munkájában bízva tavaly nyáron határozott úgy a ferencvárosi önkormányzat, hogy városfejlesztési akciót indít a középső Ferencvárosban, mégpedig a Tompa utca Ferenc körút és Ferenc tér közötti szakaszán. Ez az utcaszakasz azért kiemelten fontos, mert összeköti a Franzstadt hagyományos központjának számító Bakáts teret és az újonnan kialakuló oktatási centrumnak számító Thaly Kálmán utcai területeket. Summa summárum: mi pénzt mozgathat meg a Tompa utca és környéke 2000-ig? A SEM IX Rt. tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódva mintegy 1,5 milliárd forintot, vállalkozók invesztícióit is bekalkulálva, bevételeket és kiadásokat is összesítve pedig végül mintegy 4 milliárd forintot. Ami sok pénz. De a Franzstadtnak lehetőség az újrakezdésre. 3