Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. június / 6. szám
Közterületeink névadói Boráros János 1775-1834 Boráros János (1775-1834) görög származású magyar jogász. Pest vármegye táblabírája, Pest főbírája, a pesti polgárőrség ezredese. 1803-1807 és 1827-1829 közt helyettes polgármester. A város fejlesztésének lelkes támogatója. 1794-ben ő nyitotta meg a Városligetet a nagyközönség számára. Számottevő vagyonát szociális célokra hagyományozta. A hiedelemmel ellentétben a tér nem azért Boráros tér, mert itt valaha bort árusítottak volna (noha Varga Imre szobrászművész itt felállított „borárusító” szobra is erre utalhatna). Varga Imre szobrával egyidőben állították fel díszítő elemként az átrendezett Boráros téren a Múzeum krt. - Rákóczi út sarkán állt egykori Nemzeti Színház 2 klasszicista oszlopát. Domborműves emléktábla állít emléket a névadónak a tér 4. sz. épületének falán. A Boráros tér nagyforgalmú közlekedési csomópont a Ferenc krt., Soroksári út és a Közraktár u. találkozásánál. A XV.-XVII. sz.-ban Szentfalva település határai állottak itt, amelyek a török uralom idején megsemmisültek. A tér neve - tűzifát árusítottak itt - 1875-ig Fa tér volt. Ekkor kapta mai nevét Boráros Jánosról. Itt épült 1933-1937 között a Lágymányost a Boráros térrel összekötő Horthy Miklós híd: utódja a mai Petőfi híd. Az első híd budai térfelén tengerész emlékmű is állt. A tér Közraktár utcai vonalán közvetlenül a híd mellett állt egy hatalmas raktárépület, az ún. Elevátor, mely a II. világháború idején elpusztult, helyén a Duna hidak újraépítése idején a Ganz Mávag Hídgyár működött, majd 1966-ban a területet parkosították. A Boráros tér átépítése 1983-ban történt. A tér belsőferencvárosi oldalán álló épületek 65-85 éve épültek. Xantus János: Ferencvárosi évszázadok 1883 Átadásra kerül a Duna-parton az Elevátor. Ez a szemlélődésre érdemes, és szép látványt nyújtó létesítmény sajnos már nincs meg. A város tanácsa pályázatot írt ki ezen gabonaraktárak megépítésére. Több külföldi cég jelentkezett, de terveik nem feleltek meg az előírt kívánalmaknak. Ezért újból meghirdették. A beérkezett pályázatok közül a két változatot kínáló „Salus patriae" (haza jóléte) és a „Módszer Ulrich" jeligét fogadta el a közraktári bizottság 1880. április 16-án. A három tervező: Flattich, Zipperlin és Ulrich. A víz melletti terület képlékenysége miatt eddig tömegében nem látott cölöpözést kellett elvégezni. 4217 db 7 m hosszú cölöp kerül leverésre. A munkálatok utászcsapatok segítségével a legnagyobb pontossággal, tapintattal és szakértelemmel készültek. Egy gyors számítás: 4217 x 7 = 29 491 méter, tehát az így levert cölöpök hossza meghaladja a Budapest - Gödöllő közötti távolságot. Az Elevátor 290 tartályának űrtartalma 36 046 köbméter. A kivitelezők között a magyar ipartörténet néhány kiemelkedő személyének neve szerepel: Schlick és Gregersen, Mechwart és Zipernovszky, a vas, fa- és építési anyagok és munkák kapcsán. A kőfaragómunka Hauszmann Sándor nevéhez fűződik (ő építette mellesleg a Fehér Kereszt Lelencházat is). Az egész köz raktári telep, párhuzamosan a Dunával 740 m hosszú, ái lagszólessóge 70 méter. A malmok fokozatos leállásával, a gabona más irányokba történő szállításával az Elevátor sorsa megpecsételődött. A kegyelemdöfést a II. világháború adta. Az egykori Elevátor, ha még állna, jeles ipartörténeti műemlék lehetne. A tervező Ulrich Keresztély bécsi építész. Budapestre költözött 1881-ben, hogy felépítse az Elevátort, ezzel egyidejűleg a nagykörút több reprezentatív küllemű bérházát is. Megtanult valamelyest magyarul, hogy jobban irányíthassa a munkálatokat. Ulrich Keresztély osztrák ember volt, de szíve a magyarokért is dobogott. Prof. ingeniur Cristian Ulrich a bécsi temetőben nyugszik 1909. január óta. Legalább gondolatban illesse sírját néhány szál magyar virág! Az Elevátorhoz közel, a Boráros téren kávéház is viselte nevét. A Ferencvárosi Torna Club kibérelte 1923-ban a kávéházat, majd a Széchenyi kávéházból átköltözve, zártkörű kaszinóklubként működtette. Ahogy az Elevátor már a múlté, úgy a róla elnevezett kávéház is az lett. Ki tudja, hány üzlet, barátság, szerelem kötődött a haboskávé vagy konyak mellett a falai között? 14
