Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. szeptember / 9. szám
Az idén is arat a vízi halál Riport a vízi rendőrséggel T avaly nyolcvan, az idén augusztusig száz ember fulladt a Dunába. Augusztus első hétvégéjén több mint húszán lelték halálukat az ország vizeiben. A tragédiák okai között első helyen szerepel a felelőtlenség, a fegyelmezetlenség. A könnyelmű magatartás. A figyelmetlenség a szárazföldön is okozhat végzetes bajt, de a vizen csaknem törvényszerű a végzetes következmény.-Miképpen lehetne megelőzni, vagy legalábbis csökkenteni a tragikus balesetek számát? - teszem fel az első kérdést Barnátcz István őrnagynak, a BRFK Dunai Vízi Rendészeti Kapitányság (IX. Haller u. 7-9) osztályvezetőjének.- Kapitányságunkhoz tartozik a Duna teljes magyarországi szakasza, amely a mellékágakkal együtt 700 kilométer hosszú. A Dunai Vízi Rendészet összesen 40 kishajóval rendelkezik - amelynek fele általában javító műhelyben van - és ha minden rendőr egyidőben szolgálatban lenne, 7 km-es folyószakasz felügyelete jutna egy emberre. Persze egyszerre nincs mindenki szolgálatban, és egy hajóban legalább két főnek kell szolgálatot teljesíteni. Meglehetősen nagy partszakasz jut tehát egy-egy járőrre, és feladataik közé nem csak fürdőzők megfigyelése tartozik - noha természetesen az életmentés a legfontosabb hanem a hajók ki- és beléptetése a határ- állomásokon, a vízi járművek műszaki állapotának ellenőrzése és a Hajózási Szabályzatban előírtak betartatása. A tragédiák megelőzéséhez önmagában kevés a fokozottabb rendőri jelenlét, elsősorban a Duna menti 160 önkormányzat tehetne jóval többet és persze a propaganda, az állampolgárok figyelmének felhívása á veszélyekre rendkívül fontos. Ez utóbbiban várjuk a sajtó segítségét.- Mit tehetnének az önkormányzatok?- Először fürdőhelyeket kellene létesíteni, hogy az emberek ne kényszerüljenek a tilosban fürdeni. Jelenleg 32 kijelölt dunai strand van, ami a 700 km-es partszakaszra vajmi kevés. A kijelölt fürdőhelyek persze pénzbe kerülnek, mert bólyákat kell telepíteni, amelyeket a vízjárásnak megfelelően állandóan át kell helyezni, szakképzett vízimentő személyzetnek szükséges a für- dőzőkre felügyelni, és célszerű öltözőket, illemhelyiségeket is létesíteni. Ha a költségeket összehasonlítjuk az évente fürdés közben vízbefulladtak számával, - még ha kicsit morbidnak tűnik is az efajta mérlegelés - inkább a kiadásokat kéne vállalni. Ne felejtsük el, hogy ebben az évben 11 gyermekkorú, ebből három 10 éven aluli gyermeket ragadott örökre el a víz.-A kijelölt fürdőhely kevés, mégis a kánikulai hétvégéken több százan, vagy ezren mártóznak meg a Duna habjaiban. Milyen szabályokat kell betartaniuk a fürdőzőknek, mi mindenre kell figyelniük biztonságuk érdekében?- Nem ártana ha mindenki ismerné a Hajózási Szabályzat alapvetően fontos előírásait. Az utcai közlekedés szabályait már az általános iskolában tudniuk kell a gyerekeknek, jó lenne a vízi közlekedés, a fürdőzés szabályait is megismertetni velük. A Duna budapesti szakaszán (a két vasúti híd között) tilos a fürdés. Másutt kísérő nélkül, a legjobb úszó se menjen a vízbe, mert a folyó változó mélysége miatt erős különbségek lehetnek a víz hőmérsékletében, ami görcsöt okozhat, és ilyenkor jó, ha közel van a segítség. Aki nem tud úszni, lehetőleg tartsa távol magát a Dunától, de ha mégis bemerészkedik, legyen a közelében több jó úszó, és így se menjen beljebb 1,20 méteres vízmélységnél. Hajóútban, kikötőben, lekötőhely, hajóállomás és műtárgyak közelében szigorúan tilos a fürdés. Gyermekek kizárólag úszni jól tudó felnőtt kíséretében menjenek a folyópartra. A folyóvíz meglehetősen kiszámíthatatlan. Lehet, hogy ahol tegnap még csak derékig ért a víz, ma már két méter 10
