Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. szeptember / 9. szám
Pályázatunkra érkezett Figyelem: FEGYELEM! Az iskolában a tanulás mellett a fegyelem is örök téma. Ez ügyben megkérdeztünk néhány diákot: Budai Szilvia: A fegyelem az iskolában közepes. Hogy fegyelem legyen, a tanároknak össze kellene fogniuk. Csengődi Aranka: A tanároknak szigorúbbaknak kellene lenniük. Adu Mónika: Nincs fegyelem az iskolában. Ne legyen egy tanár túl engedékeny, de ne is legyen nagyon szigorú. Nagy Ferenc: Rossz vagyok, mert a tanárok nem figyelnek oda. Azt csinálunk, amit akarunk. Általában az óra anyaga sem érdekel. Én nem szoktam jó lenni. Varga András: Azért nincs fegyelem, mert a gyerekek rosszak. Én sem szeretek tanulni. Hogy jó vagyok- e? Olyan nincs. Lakatos Géza: A fegyelem pocsék, mert a tanárok nem elég szigorúak. A gyerek órán akkor rossz, amikor unatkozik, ideges, verekszik és játszik. Ha érdekli az óra, akkor jó. Balázs Szilvia: A fegyelem azért rossz, mert a szünetben nem lehet szaladgálni. Aki unatkozik az órán, az beszélget. Jó vagyok, mert hittanra járok. Falkay Réka: Néha jó vagyok, néha rossz. Azért vagyok jó, mert félek a tanártól. Ha nem félek, akkor rosszabb vagyok. Verebes László: Azért vagyok rossz, mert nagy a fülem, és ezért csúfolnak. Joó Tamás: Nem szeretek tanulni, sokat beszélgetek, ezért gyakran rám szólnak. Megjavulnék, ha nem kellene iskolába járnom. Kulcsár Róbert: Nem is vagyok rossz! Csak gyorsan bepörögnek a tanárok. Igaz, sokat veszekszem és veszekszem,... kérdezzétek meg a Vadász Tamást! Vadász Tamás: Órán elég sokat beszélgetek (ó, ne légy ilyen szerény, Tomi! - a szerkesztőség megjegyzése), és amikor a tanár rám szól, és csak beszélgetek tovább. Vaskó Nikolett: Rossznak és jónak lenni? Két ellentétes fogalom. Én inkább az utóbbit választom. 2x2 a rosszak szerint lehet 5, de a jók szerint csak 4. Jó és rossz vonzzák egymást mint általában az ellentétek. Rádó Gábor: Miért vagyok rossz? Mert például, ha leviszem a kutyát, és az ablakból kiordít egy idegen, hogy miért kakái a kutya az ablak alá, akkor nagyon ideges tudok lenni. Megjavulnék, ha nem ordibálna. Kiss Tamás: Mindig hülyéskedek és a tanárokat idegesítem. De megváltoznék, ha kapnék egy törpe „buss- mant”. Kálmán Péter: Néha hülye vagyok az órán, ezért egy-két tanár utál. Ha jobban viszonyulnának hozzám, akkor én is jobb lennék. Szijjártó Ágnes: Az emberek alapvetően jók, azonban ez különböző formában nyilvánul meg, vagy még nem bontakozott ki. Tehát semmit sem szabad egyértelműen rossznak ítélnünk. Csuti Melinda: Azért vagyok jó, mert annak születtem. * * * Hát igen. A fegyelem az igen gyér lábakon áll nálunk. Most már csak az a kérdés, hogy ki lehet az oka? A tanárok? A diákok? Netán mindkét fél? Az iskolarendszer? A túlterhelés? A nemtörődömség? Az otthoni körülmények ilyen vagy olyan hatása? Számtalan kérdés - válasz azonban nem nagyon akad. Mit tud az ember a szemével? Bámészkodni. Utcai jelenetekben gyönyörködni, karambolokat, rosszulléteket szemlélgetni. (Ahelyett, hogy segíteni próbálna. Nem illik.) Forgatni. Korunk az őszinteség kora. Ez a sport kiment a divatból. Kukucskálni. Kulcslyukon, ablakon belesni „tapintatból”, mielőtt bekopognánk, nem szabad. Lesütni. Ezt viszont kizárólag tapintatból tehetjük - szerénységből, szeméremből nem szokás. Mit tud az ember az orrával? Felhúzni. Van, akinek az orra rugóra jár. Ő a sértődött. Nem tudod elkerülni, hogy meg ne bántsd. Hiába mondjuk, hogy felhúzni nem illik - a mimózának megtiltani nem lehet. Fintorogni. A nemtetszést, a lebecsülést szokták így kifejezni és ezzel kényes ízlésünket a világ tudtára adni. Ne tegyük, a világ ezt nem szereti. Mindenbe beleütni. Kerüld el, így magadat is megkíméled a rossz szagoktól, és embertársaid sem orrolnak meg rád. Trombitálni vad elefántra emlékeztetőén, tilos. Ez nemcsak a hallgatóknak kellemetlen, hanem neked is, mert az erőkifejtéssel a füledbe juttatod azt, amit a zsebkendőbe kellene. S ez túl nagy büntetés neveletlenségedért. Tüsszenteni hangosan, dallamosan. Hapci-h-á-áá... az utolsó hangokat kitartani sem illendő. Szipákoini. Nem való. Ehelyett a zsebkendőt ajánljuk. r ; ^ Tehetségkutatás Amatőr népdal és nótaénekesek tehetségkutató versenyt rendez a Ferencvárosi Művészek és Művészetkedvelők Baráti Köre. BENEVEZHET: MINDEN BUDAPESTI AMATŐR ÉNEKES. JELENTKEZÉS 1992. SZEPTEMBER 20-IG MUNKANAPOKON 13-17 ÓRÁIG A Ferencvárosi Művelődési Központban A BARÁTI KÖR TITKÁRSÁGÁN. A VERSENY MENETE: Válogató versenyek szeptember 28-tól október 10-ig, elődöntők: november 1 -8-ig. középdöntők december 6-án és 13-án. Döntő december 26. A ZSŰRI TAGJAI NÉPSZERŰ, KIVÁLÓ MŰVÉSZEK. A VERSENY GYŐZTESEINEK DÍJA: I. díj 30 000 Ft II. díj 20 000 Ft III. díj 10 000 Ft A VERSENYT AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR IX. kér. FIÓKJA SZPONZORÁLJA V __________________________________________________) 8
