Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. február / 2. szám
A neoreneszánsz- tól a historizmusig Főműve az Operaház Ybl Miklós Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérvárott. Osztrák eredetű családja a XVIII. század elsőfelében telepedett le Magyarországon. Édesapja jómódú kereskedő, aki a városi kereskedőcéh irányításában is részt vesz. Nagyon fiatalon, már 11 éves korában Bécsbe kerül, itt a Polytechnikum két reáliskolai, majd négy felsőbb osztályát végzi el. 1831-ben hazatérve megkísérli, hogy az Országos Építészeti Igazgatóságnál hivatalhoz jusson, de elutasítják. A modernebb mérnöki iskolázottság ekkor még nem elegendő az építőmesteri jog elnyeréséhez, a megkívánt gyakorlati ismereteket a hagyományos céhes képzés keretei között kell megszereznie. Ezért 1831 és 1832 fordulóján a klasszicizmus legkiválóbb pesti építőművészéhez, Pollack Mihályhoz szegődik inasnak. 1832- ben a céhes szabályok szerint legénnyé válik, és egészen 1836. februárjáig itt működik rajzolóként. A céhes képzés részeként előírt vándorlást Bécsben kezdi meg, ahol Heinrich Koch irodájában először rajzoló, majd az építész megbízásából közel négy éven át a prágai Kinsky-palota építésvezetője lesz. 1840. februárjában Münchenbe utazik, ahol a Képzőművészeti Akadémián folytat tanulmányokat 1841. áprilisáig. Ekkor indul első itáliai tanulmányütjára, melynek három hónapja alatt Észak- Olaszországot és Toszkánát járja be. Vándorlását befejezvén, 1841-ben Pesten kérelmezi az építőmesteri jogot, ám ekkor még nem sikerül elnyernie. Céhtagsága hiányában olyan társat keres, akinek mesterjoga neki is lehetővé teszi a szabályos működést. Pollack Ágostonnal, első mesterének fiával társulva Építészeti Intézetet hoz létre. Az ötvenes-hatvanas évtized fordulóján kezdtek Ybl számára megsokasodni a feladatok. Megrendelői többnyire arisztokraták, (akik fővárosi palotáik és vidéki kastélyaik), takarékpénztárak és bankok, (amelyek székházaik), s hirtelen meggazdagodott gyárosok, nagyiparosok, (akik bérházaik) felépítését bízzák rá. A hatvanas években a fóti templom gazdag, érett romantikájától fokozatosan eljut a historizmusig. Bécsi kapcsolatai mindvégig személyesek és szorosak, a legújabb építészeti és technikai eredményeket valószí- nűleg ezen az úton ismeri meg, de tapasztalatait az 1860-as évek közepén angliai és franciaországi utazással is bővíti. A hatvanas évtized végétől, s még inkább a hetvenes évek elejétől fellendülő budapesti városépítés új szerepet kínált Ybl számára. Ő lett a legjelentősebb épületek tervezője, azoké, amelyek az uralkodói, egyházi és városi reprezentáció legtisztább megnyilatkozásai: ilyenek a Vámház, a Várbazár, a királyi palota, a Ferencvárosi templom, a Bazilika és a főmű, az Operaház. Épületeinek műfaji köre széles, a nagy bankok, hivatali középületek, színház, templomok mellett foglalkozik pavilonok, vendéglők, fürdők, és környezetük, a parkok, kertek valamint egész építészeti együttesek tervezésével Úgy tűnik, hogy Ybl Miklós azok közé a ritka alkotók közé tartozik, akiknek minden sikerült. A magyar történelem egyik legerősebben felfelé ívelő szakaszában működött, az építészet szinte minden műfajában sok és jelentős megbízást kapott. És ami talán a legfontosabb: alkotásai jórészt ma is állnak és meghatározó szerepük van elsősorban Budapest, de az ország számos más városa és vidéke képének kialakulásában is. Nem ismerünk róla szóló rosszindulatú megnyilatkozásokat, se írásban, se szóbeszédben keringőket; látszólag a konfliktusokat inkább kerülő, semmint kiváltó jellem volt. Amennyire életét a magánember oldaláról ismerjük, megtestesítője lehetett az európai értelemben vett patríciusnak. is. Legszebb ilyen munkája a margitszigeti fürdőtelep lett volna, ha teljes egészében megvalósul. A hatalmas, sokszor több évtizeden át húzódó építkezések irányításában is meghatározó szerepe volt. O döntött a vállalkozók, műiparosok, művészek megbízásai fölött, választása garancia és referencia volt. Bár formális hatalmi pozícióra nem törekedett, valószínűnek látszik, hogy megrendelései és kapcsolatai révén ő volt a maga korában az egész budapesti építőipar legfontosabb személyisége. Gyakran alkalmazott új építési szerkezeteket és díszítőtechnikákat, művészekkel, műiparosokkal, gyárakkal és mesteremberekkel együtt törekedett ezek meghonosítására. Irodájának munkatársai között volt a következő építészgeneráció több kiváló mestere, így Schickedanz Albert és Schmahl Henrik. Tekintélye haláláig csorbítatlan. Az 1882-ben, működésének félévszázados évfordulóján rendezett ünnepség a kortárSajnos mindezek ellenére tény, hogy Ybl Miklós alkotásai nem élnek a kulturális emlékezetben, nem élő részei annak a társadalmi tudatnak, amely egyes kiválasztott alkotóira büszkeséggel és hűséggel emlékezik. Ez a körülmény, pontosabban ez a hiányérzet váltotta ki, - elsősorban az épí- tészettörténészek egy lelkes kis csoportjából - azt az elhatározást, hogy ezen a hiányon segítsenek. A kiállításon főleg terv- és fényképanyag segítségével vonul el előttünk Ybl jelentős és gazdag életműve és ezzel ösztönzést nyújt a mélyebb megismeréshez... A Budapesti Történeti Múzeumban (E. épület) rendezett kiállítás még márciusban is váija a látogatókat. Ybl Miklós emlékére Kiállítás a múzeumban 6
