Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. április / 4. szám
Gondolatok Pál Tibor "dolgozatához" Március végén, a ferencvárosiak, postaládájukban egy különös újságot találhattak, szerzője az önkormányzati képviselőtestület tagja, Pál Tibor. Bírálja a testület munkáját - úgy is, mint az MSZP-frakció egyetlen tagja. A testület munkájára vonatkozó állításokat dr. Gegesy Ferenc polgármester megválaszolta - szórólap formájában. A továbbiakban két képviselőnk véleményét tesszük közzé. Megértem, hogy Pál Tibor MSZP-s képviselőtársamnak - korábbi tanácstagnak - fáj, hogy az önkormányzat nem a helyi tanácsi apparátusból választott polgármestert és jegyzőt. Röpiratának már ez a bevezető gondolata egyértelműen demonstrálja indítékait. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy polgár- mesterünk kétdiplomás közgazdász, államigazgatási (Tervhivatal, Statisztikai Hivatal) gyakorlattal, és eddig közmegelégedésre látja el hivatalát. Tibor barátunk tehát egy általa is elismert jó döntést kérdőjelez meg mondvacsinált okkal. Sajnos, a továbbiakban is következetlen, és finoman szólva kissé szabadon kezeli a tényeket. Igaz, hogy a köztársasági megbízott néhány - nem nagyon lényeges - döntésünket formai okból megvétózta, de a több százas adat a főváros egészére vonatkozik, beleértve a Fővárosi Közgyűlést is, ahol pedig olyan régi, nagytapasztalatú főjegyző őrködik a törvényesség felett, mint dr. Szegvári Péter. De a megtámadott határozatok közt van olyan is, mely kimondottan a lakók védelmét szolgálná: úgy határoztunk, hogy nem engedjük a bérlők "feje fölül" eladni a lakásokat. Remélem, nem ez fáj az MSZP képviselőjének! Az önkormányzat szerepével kapcsolatban is tévedésben van képviselőtársunk. Az önkormányzati képviselők testületé a törvény szelleméből kifolyólag laikus testület; a polgárok önigazgatási tevékenységét megvalósító választott személyek. Tudjuk, hogy a régi rendszerben kevesebbet üléseztek és vitatkoztak a tanácstagok, flot- tabbul ment a szavazás. Remélem, nem ezt kívánja vissza az MSZP! Lehet, hogy szakszerűségünk még hagy maga után kívánni valót, de mint ő is észrevette, kezdünk beletanulni a dolgokba. Bízom abban, hogy soha nem fogjuk azt az egységet elérni, amit Tibor a tanácsi rendszerben megszokott, és nem fog a testület irányított szavazógépként működni. Tévedés - remélem csak tudatlanságból fakadó, és nem szándékos - az, amit a lakásüggyel kapcsolatban ír. Folyik a lakásértékesítés, olyan határozott koncepció alapján, mely a korábbival azonos feltételekkel teszi lehetővé a lakosság részére a lakások megvásárlását. Örülök, hogy ez megegyezik az ő elképzelésével is. A más kerületekben folyó MSZP pártpropaganda itt tehát teljesen okvesztett. Lakáspolitikánk kialakításához közvéleménykutatást is végeztettük (ő is megkapta, olvashatta volna), mely befolyásolta koncepciónk végleges kialakulását. Szociális koncepciónkat is megismerhetné a képviselő Úr, ha akarná. El kell sajnos utasítanom az MSZP-s képviselő szerteágazó, de teljesen megalapozatlan ötleteit, melyekre az jellemző, hogy hol azt rója fel, hogy nincs koncepció, hol pedig a programok kidolgozása helyett "érzés" alapján költené el a pénzt (környezetvédelem). Azt javaslom neki, fordítson legalább akkora energiát a választott tisztségével összefüggő javaslatok, koncepciók kidolgozására, mint amekkorát e tévedésektől, szándékos feledékenységtől hemzsegő "röpcsire" fordított. Önálló indítványok benyújtásával (eddig még egyet sem terjesztett be), érdemben is javítani, segíteni tudná az önkormányzat munkáját. Hubert Béláné SZDSZ-képviselö Pál Tibornak, az MSZP képviselőjének a lakossághoz írt tájékoztatóját a napokban kapta kézhez a kerület lakossága. Mivel magam is ellenzéki képviselő vagyok az MDF frakciójában, szükségesnek tartom, hogy néhány kérdésben megjegyzéseket fűzzek az érintett cikkhez, mielőtt az ellenzék szerepében ugyanazon megítélés alá esnék a képviselőtársam által megvalósított ellenzéki magatartással. Nem feladatom, hogy az említett írás szembetűnő valótlanságait cáfoljam, megteszik ezt helyettem arra avatottabbak. Én itt, írásom keretében néhány gondolatot szeretnék rögzíteni a képviselői szerep jellegéről és az ellenzéki magatartás etikájáról, mert e kérdések kapcsán ragadható meg az a mélyreható különbség - mondhatni genetikai összeférhetetlenség - ami gondolkodásmódunkat és ellenzéki magatartásunkat meghatározza. Pál képviselő úr tudom, hogy meghallgat majd, mert ő sokat ad a szakértelemre, és én, úgy érzem, mindkét kérdésben szakértő vagyok. Anélkül, hogy alkotmánytani vagy jogtörténeti fejtegetésbe kezdenék, fel kell hívni képviselőtársam figyelmét arra, hogy minden európai típusú államberendezkedés képvisleti jellegű, vagyis alapjában véve laikus. Ebben az ókortól kezdve napjainkig az a társadalmi érdek fejeződik ki, amely a döntéshozatalban a közakarat érvényesülését tartja elsődlegesnek és a szakmai szempontokat a végrehajtás szférájába utasítja. Ilyen a demokrácia. Az ún. szakértői kormányok - nem véletlenül - mindig féllegitim körülmények között jönnek létre, amikor a szakmai autentikusság lenne hivatott pótolni a közmegegyezés hiányát. (Lásd: Németh-kormány, 1989). Nos, képviselőtársam ilyen irányú nosztalgiáját a történelem cserben hagyta. Vigasztalásul szolgáljon neki, hogy ennek ő is élvezi előnyét, mert bár másfél éves együttlétünk alatt nem sikerült meggyőződnünk arról, hogy Pál képviselő úr milyen szakértelemmel bír, mégis két biottságban működik. Ugyancsak szakértőként térek ki képviselőtársam ellenzéki magatartásának ellentmondásaira. írásának végén az a sejtetés, látens utalás olvasható ki, hogy őhiába képviseli véleményét, kisebbségben marad, a többség leszavazza. Megvallom, én a képviselő úr véleményéről most értesültem először, pedig közös bizottságban vagyunk. Természetesen nem azt kérem számon rajta, hogy nem csatlakozik az ellenzék véleményéhez, elvégre lehet valakinek külön véleménye. De nem erről van szó. Sajnos tanúsíthatjuk, hogy Pál Tibor képviselő úr semmilyen véleményt nem szokott képviselni, ahogy mondani szokás, se hideget, se meleget nem fúj. Nem volt még olyan helyzetben, hogy kisebbségben maradjon a véleményével. Ilyen előzmények után igencsak olcsó propagandafogás, ha valaki kritikai véleményét egyenesen a nyilvánosságnak mondja, kikerülve a megméretés lehetőségét, mintegy feljelenti az Önkormányzatot a közvéleménynek. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a leírt dolgokat nem is képviselhette volna a testület előtt, mert olyanokkal szemben, akik tisztában vannak a tényekkel, valótlanságokat nem lehet képviselni. Az ilyen ellenzéki magatartás nem szerepel a demokrácia etikai kódexében, politikailag szalonképtelen. Meggyőződésem, hogy a képviselő úr csak magának ártott ezzel. Sajnos kínálja magát a történelmi analógia egy pártról, amely szintén nem pazarolta energiáit dilletáns parlamanti vitákra... Nem mentesíti őt eszközeinek megválasztásában az a tény sem, hogy egyedül van frakciójában. Tapasztalatból mondható, egy ember is képes döntő tényező lenni egy testületben, csak ennek feltétele érdekes módon nem a szakmai, hanem az emberi hitelesség. Lázár Pálma MDF-képviselő
