Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. március / 3. szám
Templom a Bakáts téren A templom építésére 1866-ban írtak ki pályázatot. A pályázatra két munka érkezett, s bár Steindl Imre gót stílusú tervei nagyobb tetszést arattak, a díjat mégis Ybl vitte el, mert elképzeléseinek megvalósítása kevesebb pénzt igényelt. Az építkezések körüli szakértői „huzavonák’ ’ azidőtájt is ismertek voltak. Említésre méltó, hogy a templom tornyával kapcsolatban már az alapozáskor heves viták támadtak. Ybl és Wágner János építőmester az alapozáshoz, a kőalap elkészítéséhez megfelelőnek találta az agyagréteget, a városi főmérnök azonban ragaszkodott a betonozáshoz, mire a fővárosi tanács szakértői vizsgálatot rendelt el. A négytagú bizottság közül ketten megfelelőnek tartották a talajt, ketten nem. Két hónapig tartó vita után Wágner építőmester megunta a várakozást, és 1867. május 18-án, negyven kőművessel és napszámosokkal, hajnali órán kivonult a helyszínre, s néhány óra alatt elkészítette a torony alapját. De ellenőri jelentésre a munkát fel kellett függeszteni... Később az alapot kívülről mégiscsak megerősítették ölnyi vastagságú fallal, s ezzel ki védték a betonozást, ami tízezer forintba került volna... Nem kis pénz volt ez akkoriban. Danubiuskút A Kálvin tér korabeli érdekessége ma már nem található eredeti helyén. Ybl Miklós és Fessler Leó közös művét, a Danubius-kutat 1883-ban állították fel a téren. A kút négy nőalakja a Dunát, a Tiszát, a Drávát, a Szávát jelképezi. Az alkotást a fővárosnak ajándékul szánta a Pesti Hazai Első Takarékpénztár -, az OTP e jeles elődje Ybl-vel építtette meg a Kálvin téri bérpalotáját is. A kútra 1880-ban pályázatot írtak ki, s az a terv győzött, melyet Fessler Leó készített Ybl rajza alapján. Magát a művet Brestyánszky Béla faragta kőbe. Ybl célja az volt, hogy a kúttal kiegészítse azt a harmóniát, amelynek saját tervezésű négy- emeletes palotája és a Nemzeti Múzeum voltak fő részesei. 10
