Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. február / 2. szám
Kérdések Deszatnik Péterhez és Keresztúri Andráshoz JÖTTEK-MENTEK Következő számainkban olyan sportolókat szeretnénk - lehetőség szerint párhuzamosan - bemutatni, akik elmentek a Ferencvárosból, illetve akik másik egyesülettől érkeztek a klubhoz. Első párosunk két labdarúgó, Deszatnik Péter és Keresztúri András. Külön-kü- lön tettük fel nekik a következő kérdéseket: • Hogy sikerült beilleszkedned az új csapatba? Deszatnik: Meglepően könnyen ment. Az egyik lényeges összetevője, hogy nagyon jó közösség volt itt kialakulóban, a másik az, hogy az edzőmérkőzéseken sikerült Jó játékkal, góllal bemutatkoznom. Úgy érzem, hamar megszerettek a fiúk. Keresztúri: Azt hiszem, fél év elég volt arra, hogy beilleszkedjem, megismerjem a társakat, ki milyen játékos, milyen ember. Végül is meg vagyok elégedve, mert jó helyre kerültem.- Milyen taktikai feladatokat kaptál a mérkőzéseken? Deszatnik: Mivel új fiú voltam, nem én kaptam a legnehezebb taktikai feladatot. Egyszerű volt a dolgom: ha három csatárral játszottunk, akkor felfutni a szélen, széthúzni az ellenfél védelmét és lehetőség szerint mögéjük kerülve beadni a labdákat. Tehát sima feladat volt, amit bármelyik szélsőnek meg kellett oldania. Keresztúri: Mást kellett játszanom, mint annak idején a Ferencvárosban. Az MTK általában defenzív védekezésből igyekszik támadni és gólokat rúgni. Mindenekelőtt a biztonságos védekezés a cél. A Fradinál ez pont fordítva történt. Mindig le kellett támadni az ellenfelet, hiszen ez volt a közönség elvárása a csapattól. Ennek következtében valamivel szabadabban lehetett játszani. Az MTK-ban fontosabb szerepe van a taktikának, a fegyelmezettségnek, ha támadást vezetünk, nem szabad üres embereket hagyni, le kell váltani a szélsőhátvédeket vagy a beállóst. Mivel a csapatban sok a támadóbb felfogású középpályás, én inkább védekező jellegű feladatokat kaptam. Volt olyan félidő, amikor többet voltam hátul, mint elöl.- Elégedett vagy őszi teljesítményeddel? Deszatnik: Ősziteljesítményemből a gól, illetve a még több gól hiányzott. A kupamérkőzéseken háromszor találtam az ellenfelek kapujába, viszont a bajnoki találkozókon mindössze egyszer voltam eredményes, és ugye ez utóbbit jegyzik inkább. A csatártól a gólt várják, az a nézők számára teljesen mellékes, ki hogy mozog a pályán, és mennyire hajtja végre a rábízott feladatot. A pályán a gól minősíti a támadót. Keresztúri: Nem vagyok száz százalékig elégedett, többet vártam magamtól. Talán a kelleténél jobban megviselt az átigazolási hercehurca, épp ezért téli alapozásnál igyekszem maximálisan rákapcsolni, hogy a tavasz jobban sikerüljön.- Melyik volt legemlékezetesebb mérkőzésed az ősszel? Deszatnik: A Szófia elleni kupa- mérkőzéseket említeném, valamint a si- őfoki Feyenoord elleni meccset, amire még a bajnokság előtt került sor. Ez volt a hivatalos bemutatkozásom a Ferencvárosban, s nem volt mindegy, milyen teljesítményt nyújtok. Keresztúri: Az utolsó, a BVSC elleni, ahol a győztes gólt tudtam rúgni, emellett, úgy érzem, jól is játszottam. No meg, talán a Veszprémmel szembeni találkozó, ahol két gólt szereztem, bár ott a csapat is jól „termelt”.- Szereztél már barátokat az új társak között? Deszatnik: Szeder Józsiékkal gyakran összejárunk, neki is, nekünk is kisgyerekünk van. Telek Andrissal meglepően jó a kapcsolatom, és ez azért furcsa, legalábbis nekem, mert én vidékről mindig felnéztem ezekre a nagy játékosokra - András pedig az, már tavaly is remek volt a sajtója -, egyszóval kellems meglepetést keltett közvetlenségével. Lipcsei Petit még Barcikáról ismertem, de jó haver lett Balogh Tonó, Nagy Zsolt - végül is felsorolhatnám az egész csapatot. Remek a társaság, nincs olyan, akire azt mondanám, hogy nem mennék el vele, mondjuk szórakozni. Keresztúri: Bognár Zolit említeném, akivel többször meglátogatjuk egymást, aztán Vancsa Mikit, de jóban vagyok a többiekkel is - nem puszta kollegális viszony szintjén.- Miben különbözik a régi és az új edződ? Deszatnik: Előre szeretném bocsá-, tani, hogy mindkét edzőmmel - Varga Zoltán Kazincbarcikán és jelenleg Nyilasi Tibor - maximálisan jó kapcsolatot tudtam kialakítani. Nyilasi részéről megvan a bizalom és a türelem, ami Barcikán, ahol a csapat legjobbjai közé tartoztam inkább a vagányság, csibés- zség egyfajta elnézése volt meg irányomban. Különbséget tenni nem tudok, bár véleményem szerint az első osztályban egy edzőnek jobban kell értenie a játékosok nyelvén. Nyíl, aki maga is nagy futballista volt, tudja, hogyan kell bánni a játékosokkal. Ugyanúgy kikéri a véleményünket például egy sorozatterhelés előtt, mint előző edzőm. S zakmailag a két edző között éppen any- nyi a különbség, mint a két osztály között. Keresztúri: Nyilasi annyival volti nehezebb helyzetben, hogy nem törőd- * hetett annyit a taktikával, mint például Verebes József. A Fradival szembeni elvárás szükségképpen leszűkítette a taktikai repertoárt. Az MTK nyugodtan játszhat kontrákra, megteheti ezt akár otthon is, ha a mester így érzi helyesnek.- Mit vársz a csapattól tavasszal? Deszatnik Péter (FTC) Keresztúri András (MTK) 14
