Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)

1991. november / 4. szám

FERENCVÁROSI ASSISI SZENTFERENC FŐPLÉBÁNIA (Bakátstér 13.) A templomi szolgálat és Is­tentiszteletek rendje: vasárnap és ünnepnapokon szentmisék: reggel 1/ 8 óra­kor; 9 órakor gyermekek, fiatalok és családok részére; déli 1/2 12-kor és este 1/2 6 órakor. hétköznapokon: reggel 7 és 8 órakor; este 5 órakor; szom­baton este 1/2 6 órakor va­sárnapi előmise. Felnőttek részére Bibliaórát tart a templomban minden hétfőn este 6 órakor Dr. Je­leníts István piarista tarto­mányfőnök. Híveink részére fogadóórát tartunk a plébá­nia-hivatalban hétfőtől pén­tekig de. 10-12, du. 14-16 óráig. Felnőttek és felnőtt fiatalok részére keresztség- re, szentségek vételére, kü­lönösen házasságkötés előtti felkészítésre két hónapos kurzusokat tartunk minden hétfőn este 6 órakor a plébá­nia irodahelyiségében. Iskolai hitoktatáson kívüli hittanórák (a plébánia hit­tantermében): hétfőn du. 3/4 6-tól (HI.-IV. osztály) kedden du. 3/4 6-tól (VII- VIII. osztály) szerdán du. 3/4 6-tól (haladó elsőáldozók—n. év) csütörtökön du. 3/4 6-tól (kezdő elsőáldozók—I. év) este 1/2 7-től (V.-VI. osz­tály) pénteken este 6-tól (közép- iskolások) December 2-tól ADVENT (Karácsonyvárás) hétköz­napjain reggel 1/2 7 órakor „RORATE” szentmisét mutatunk be. December 24-én délután 2 órakor karácsonyi misztéri­umjátékot adunk elő gyer­mekek és fiatalok közremű­ködésével. 25-én, karácsonykor ünnepi miserendet tartunk. 31 -én, az év utolsó napján „Szent Szüveszter pápa ün­nepén” du. 5 órakor szent­mise keretében hálaadást tartunk. EGYHÁZI HÍREK KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET Hittan tanítási rend az 1991-92-es tanévben: 1. osztályosok: hétfő du. 5 órakor 2. osztályosok: kedd du. 5 órakor 3. osztályosok: kedd este 1/4 7 órakor 4. osztályosok: kedd du. 3/4 5 órakor, vagy csütörtök este 1/4 7 óra­kor 5-6 osztályosok: péntek du. 3/4 5 órakor, vagy péntek es­te 6 órakor Konfirmációi előkészítő — 1. év: péntek este 7 órakor Konfirmációi előkészítő — 2. év: kedd du. 1/2 5 órakor Ezeket a hittanórákat gyüle­kezeti termeinkben tartjuk. (TörökPálu.2.—a templom mögött.) Gyermekistentisztelet min­den vasárnap de. lOórakora Török Pál teremben. Karácsonyi Istentiszteletek: December 24-én du. 3 óra­kor 25-én és 26-án de 10 és 12 órakor, valamint du. 6 óra­kor. Karácsonyi koncertek December 14-én 18 órakor — Ökumenikus adventi ze­nés est Fellép a PRETORIUS Kó­rus, a LUTHERÁNIA Kó­rus és a DEBRECENI KÁN­TUS 15-én 18 órakor — Emléke­zés Mozartra a zeneszerző halálának 200. évforduló­ján. 17-én 18órakor—AFilhar- mónia hangversenye: Ad­vent és Karácsony a zene- művészetben. Fellépnek: Kovács Endre zongoraművész és Ardó Mária énekművész. STRINDRERG BEMUTATÓ A DOMINÓ SZÍNPADON Az Iparművészeti Múzeum és társintézményeinek programja november — december hónapokban; Iparművészeti Múzeum állandó kiállítás: Művészet és mesterség időszaki kiállítások: Az európai iparművészet stíluskorszakai sorozat: — Barokk és rokokó — a kalsszicizmustól a bie­dermeierig november 15 — december 15: Kozma Lajos iparművész- ösztöndíjasok kiállítása december 5-től: A KIS CSOMAG kiállítás, díszcsomagolás, gyerekfoglalkozás: december 7,14,21. szomba­tokon. Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum állandó kiállítás: India és Hátsó-India művé­szete időszaki kiállítás: A buddhizmus művészete I. —Lamaista szobrászat december 6-tól: VAJANG Jávái báb- és ámyjáték Ráth György Múzeum állandó kiállítások: Kína művészete Japán művészete Valóságos testi-lelki pár­harc zajlik a színen, két ember csatája, August Strindberg Jú­lia kisasszony című drámájá­ban, melyet október 29-én mu­tatott be a Dominó Színpad. A darab 1888-ban született, ab­ban az idóben, amikor a svéd író az erósödó nómozgalom ha­tására óképpen adott hangot közismert nógyűlöletének: „Fel­hívom a törvényhozók figyel­mét, gondolják meg, milyen kö­vetkezményekkel jár, ha állam- polgári jogot adnak a nőknek, ezeknek a félmajmoknak, ezek­nek az alacsonyabb rendű em­berszabásúaknak.” Strindberg - akár a kor nagy lélekrajzolói — valotta, hogy ér­telem, érzelem és akarat kibo­gozhatatlan egység, a lélekben a legellentétesebb dolgok is megférnek egymás mellett, s ugyanaza dolog kétféle jelen­tésű is lehet. Léleklátásának egyik alaptörvénye, hogy szere­tet és gyűlölet igen közeli szom­szédok, s egyik gyakran átcsap a másikba. S amikor a szeretet benne is gyűlöletté változott, rendkívüli agresszióval for­málódott a Júlia kisasszony, a férfi-nó ellentét, amely a társadalmi, vagyoni különböző­ségek hangsúlyozásával to­vább mélyül a darabban. A dráma alaptörténete igen egyszerű. Szentiván éjszakáján Júlia grófkisasszony elcsábítja a kastélyban szolgáló inast, akit ré­gi, titkolt vágy fűz a ház kisasz- szonyához. Miközben egyre kö­zelebb kerülnek egymáshoz, an­nál piszkosabb aljasságokat fe­deznek fel egymás lelkében. A színpadon egy arisztokrata és egy plebejus — egy férfi és egy no. Az egyik lefele tekint, és lezu­han, a másik fölfele tör, s egyre emelkedik. Személyiségűk legfőbb közös vonása az, hogy magukban hor­dozzák a végleteket. Jean és Jú­lia egyszerre férfi és nő, gróf és szolga, s egyikük se jobb vagy rosszabb a másiknál. E végletes­ség izzítja fel és sodorja a két hőst a tragédia felé Szentiván éj­szakáján. Bálint Márta valóságos strind- bergi figura: épp oly intenzitás­sal játssza el Júlia szerepét, ahogy Strindberg a maga életét élte. A valóság lépésről-lépésre feltáruló rettenete a múlt gyötrel- mes képeinek visszaidezése, igaznak hitt értékek, eszmék vé­gérvényes elvesztése, s az ezek­ből sarjadó tragikus magány, vé­ül az öngyilkossághoz vezet, riási drámai erővel, mély átélés­sel. Szakácsi Sándor (Jean) egy­szerre mágus és vásári mutatvá­nyos. Gátlástalan karrierista, aki­nek legnagyobb tragédiája, hogy nem tud elszakadni gye­rekkori nyomorúságától, amely még a legelvadultabb pillana­tokban is képes meggörbíteni a hátát, ha a gróf úr csenget. Venczel Vera a szakácsnő, Krisztin szerepében éiethű rajzo­lata bármely skandináv paraszt- asszonynak: higgadt, hideg, a realitások embere. Nincsenek érzelmei, vagy ha vannak is, tit­kolja őket. A rendezés, a díszlet, valamint a jelmez kimunkálása mind­mind a strindbergi naturalista drámaelmélet szerint való: egy­szerű, végzetes nyugalmat árasztó. A befejezés illik az írói, rendezői felfogáshoz: miközben a színfalak mögött a grófkis­asszony a halálba menekül, a szentivánéjra virradó hajnal a pacsirták dalától hangos. Blaha Márta 14

Next

/
Thumbnails
Contents