Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. november / 4. szám
A kárpótlási igényekről Olvasóink kérdezik Az 1991. évi XXV. törvényben foglaltak értelmében azon állampolgárokat kárpótlás illeti meg, akiknek magántulajdona az állam által sérelmet szenvedett. A kárpótlási igény benyújtásához csatolni kell a jogosultságot igazoló okiratot, vagy annak másolatát, vagy hivatkozni kell az egyéb bizonyítási eszközökre. Kereskedők és iparosok esetében ilyen egyéb bizonyítási eszköz lehet az iparlajst- rom-kivonat, amely igazolja az ipargyakorlás tényét, valamint a tevékenységre vonatkozó főbb adatokat. (Ezek pl.: az iparos, kereskedő neve, tevékenységi köre, telephelyének címe, és a megszűnésig történt fontosabb változások.) Az iparlajstrom kivonatot a Polgármesteri Hivatal Ipari-Kereskedelmi csoportja adja ki, amellyel kapcsolatos pontos információkat az 1172-400-astelefononaól, 66 és 67. sz. melléken kaphatnak az érdeklődők. Megjegyezzük, hogy az adatok megkereséséhez feltétlenül szükséges az iparigazolvány vagy kereskedői engedély kiváltásának éve! Miként vélekedik a rendőrség az önvédelmi csoportok létrejöttéről? Elejét ve- hetik-e az ehhez hasonló lakossági kezdeményezések az éjszakai randalírozások- nak, hogy egyre gyakrabban a lakók, a tulajdonosok szeme láttára verik szét, rongálják meg az autókat, lakóházakat az utcán garázkálkodók? Mivel tudja támogatni a rendőrség ezeket a csoportokat? Az olvasók kérdéseire Han- gyási Sándor bűnüldözési alosztályvezető válaszolt. — Akadtak már jelentkezők önvédelmi csoportok alakítására, de az a tapasztalatunk, hogy ezeket a szerveződéseket sokan összetévesztik a volt önkéntes rendőri csoporttal. Jogszabály hiányában nem tudunk rendőri jogokat biztosítani a lakosság számára, nem adhatunk semmiféle igazolást, s még kevésbé fegyvereket. Egy önvédelmi csoport bűn- cselekmény esetén állam- polgári jogon visszatarthatja az elkövetőt a rendőrség érkeztéig, de semmi többet nem tehet. Sokkal komolyabban csak akkor foglalkozhatunk ezzel a kérdéssel, ha a kapitányság és az ön- kormányzat együttműködéséből létre jön az az alapítvány, mely anyagilag támogatja az Uyen irányú lakossági kezdeményezéseket. Ebben az esetben a rendőrség felvállalja a csoportok szakmai felkészítését, s rendszeresen tájékoztatjuk őket az adott területek bűnügyi fertőzöttségéről. Nem szakmai vélemény egy kulturális beruházás tervezetéről Már azt is elképesztő ötletnek tartottam, hogy némelyek a tervezett VUágki- állítás előkészületei során Budapestből ripsz-ropsz New-York-ot akarnak csinálni. Arra a hírre azonban, hogy a Lónyay utcában kis Pompidou Center épül, s ilyenténképpen a Ferencváros Párizs hasonmásaként fog a továbbiakban működni, hangosan felnevettem. Kezemben a HUMÁN Szolgáltató Iroda vezetőjének véleménye egy leendő kulturális beruházásról. Ebből megtudható, hogy a rövid ideje működő NA-NE Galériát a jövő évvégére bemutatótermekkel, színházzal, klubhelyiséggekkel, eszpresszóval, bárral, étteremmel és egyéb kisebb termekkel ellátott európai jelentőségű művészeti centrummá kívánják bővíteni. A terv az Intellrobot Rt-től származik. A siker garantált, hiszen a NNG ma is olyan művészeket tudhat maga mögött, akik „sokszor arattak zajos nemzetközi sikert komoly körökben”. Most már csak az a kérdés, mi a zajos és mi számít komoly körnek? De van itt még valami. ,A NA-NE Galéria példaképe, a párizsi Pompidou Center ma évi 25 ezer látogatót fogad.” Szerencse, hogy a világ más tájain még nem szereztek tudomást a ferencvárosi hasonmásról, különben olyan nyüzsgés lenne itt a Bakáts tér környékén, hogy megnézhetnénk magunkat. Végezetül még annyit: igazán nagyra tartok minden olyan elképzelést, amely kulturális életünk bármely területét próbálja fejleszteni. Ám, amit leírunk, vegyük komolyan. A NA-NE Centrum tervezett beruházási költségei papíron 60-65 mü- lióra rúgnak. Ebből kellene a földalatti parkolót, a 300 személyes színházat, a mű kincskereskedést és a zenei stúdiót létrehozni. Elképzelhető ez? Nem. Ötszöröse- tízszerese inkább. Elismerem, maga a terv igen tetszetős, de talán fel kellene mérni, a realitásokat és azt is, mit szólnak hozzá a kerület lakói? Hiszen értük is történik mindez, nemde? Blaha Az önkormányzat lakásügyi csoportjának képviselői a Családsegítő központ és a SZETA (Szegényeket Támogató Alap), valamint a Szociális és Emberjogi Bizottság munkatársai között megbeszélésvolt a kerületi önkéntes lakásfoglalókról. Mindenki egyértett abban, hogy a probléma megoldását vagy legalábbis orvoslását az üres lakások mihamarabbi kiutalásával lehet elérni. Ezzel elintézhetnénk azt, hogy megállítsuk újabb önkényesek kerületünkbe való beáramlását. Mivel azonban a lakásügyi csoport szerint egy lakás kiutalásához — a kiürüléstől számítva—legalább 3 hónapra van szükség, ezért a 3 hónapnál rövi- debb ideje itt lakó önkényeseknél a méltányosság megítélésénél a hivatal nagy szigorral járna el. Az üres lakások fel töltéséig a hivatal csak azokkal az új önkényesekkel foglalkozik, illetve azokkal a már régebben itt lakókkal, akikkel szemben a lakók panasszal élnek. Miután a hivatal nyüvántartása az üres lakásokról pontatlan, ezért a jelenlevők vállalták, hogy első lépésként a Közép-Ferencváros területén részt vesznek az üres lakások felderítésében. 3