Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. szeptember / 2. szám
A kerület lakosságának szolgálatában... 1991. júliusától Gémesi István rendőr alezredes a IX. kerület rendőrségének a kapitánya. A Haller utcai épületben, dolgozószobájában fogad, arcát, ahogyan mondani szokták, egy tömbből faragták, - ha bún terhelné a telkemet, nem szívesen találkoznék vele a vallató asztalnál. Apám rendőr volt - mondja el magáról - a második, aztán a tizedik kerületben laktunk. Rendőr szeretnék lenni, álltam az apám elé, de ő azt mondta, előbb szerezzek egy polgári szakmát. Végigcsináltam, aztán megint előálltam a kérésemmel. Akkor már beleegyezett. A tizennegyedik kerületben lettem nyomozó őrmester, következett a rendőrtiszti iskola, majd mint tiszt kerültem vissza a kerületbe, utána alosztályvezető, osztályvezető voltam a Belvárosban. 19 évet „húztam le” a bűnüldözési osztályokon.- Melyek azok az intézkedések, változtatások, amelyekkel elkezdte működését?- Tartom magamat a pályázatomban leírtakhoz. A legnagyobb gond - nemcsak a Ferencvárosban, hanem másutt is -, hogy a legénységi és a parancsnoki állomány között óriási életkorbeli szakadék tátong. A legénység - ők közrendőrök - általában 24-25 évesek, szinte még gyerekek. Zömmel vidékről toborozzák őket. A kiképzés Budapesten történik, utána kikerülnek a szolgálatba, az utcára. Hiányzik egy teljes korosztály, amelyiktől tanulhatnának, akik bevezetnék a fiatalokat a szakmába. A másik gond, ami szintén vidéki származásuk következménye, hogy nagyrészt rendőrszálláson, gyakran vegyes munkásszálláson laknak. Intézkedtem, hogy akik Óbudán kaptak szállást, kerüljenek közelebb, itt a Pénzverde mellett szereztünk nekik helyet De így is huszonnégyen távoztak el tőlünk az idén. A szervezési feladatokról. Nem hiszem, hogy van még Budapesten olyan kerület, ahol a közbiztonsági állomány és a kapitányság külön volna. A mi rendőreink kinn, a Börzsöny utcában vannak, rossz technikai ellátottsággal, a rádiójuk például gyenge, a József Attila lakótelepen járőröző kocsikat alig tudják értesíteni. Ezen az állapoton mielőbb változtatni fogok. De említhetném a körzeti megbízott szolgálat kérdését. Éppen tegnap délután ellenőriztem két körzetet. Egyenlőreők „saját vezérléssel” dolgoznak, ez azt jelenti, hogy saját maguk osztják be a saját szolgálatukat. Az ellenőrzés alkalmával senkit nem találtam a megjelölt szolgálati helyeken. Vizsgálatot indítottam, ha kell, szigorítok, és ezentúl központi vezénylés alapján folyik majd a szolgálat. Visszás dolgok bőven akadnak. Őrzünk például a Ferencvárosban több olyan objektumot, többek között egy ruharaktárai a Tagló utcában, amely nem igényel rendőri védelmet- intézkedtem, hogy ezt a feladatot adják át polgári szerveknek.- Mit var ezektől a szervező intézkedésektől?- Mindenekelőtt azt, hogy a legfőbb lakossági gondon enyhítsünk, és ami az én rövidtávú célom is: több rendőr legyen az utcán. Hogy éjszaka, vagy kora hajnalban nyugodtan végig lehessen menni a Mester utcán. Azt várom, ami minden rendőrség legfontosabb feladata: a lakosság biztonságérzetét megadni, egyszóval a köz- biztonságot megszilárdítani.- Sok az elbizonytalanodottan intézkedő rendőr. Kapnak-e valamilyen eligazítást erre vonatkozóan, tudnak-e pszichikai megerősítést adni nekik?- Nem azért, mert új seprő jól seper, de igen komoly hangsúlyt fektetek arra, hogy kijárjak a nap minden szakában az eligazításokra, tehát ott vagyok, amikor a járőröket útnak indítják. Ragaszkodom ahhoz - miután igen fiatal állományról van szó, hogy a napi feladatok kijelölésekor világosan mondják meg nekik: intézkedjenek határozottan, ne menjenek el szó nélkül semmiféle szabálytalanság, rendbontás mellett.- Mi a véleménye az egyre inkább elterjedő szervezett bűnözésről, az úgynevezett maffiákról?- Létrehoztak most az ORFK-on a szervezett bűnözés és a kábítószerkereskedelem ellen egy szolgálatot, kifejezetten erre szakosodtak. Vannak jó munkakapcsolataim, ha ilyen bűneset merülne fel, jeleznénk egymásnak. Arról, hogy a kilencedik kerületben ilyen bűnügy előfordult volna, nem tudok, de ha felbukkanna nálunk, nem érne bennünket készületlenül.- Hogy lehet kezelni a ferencvárosi szurkolók rendbontásait?- Ez egy picit idegen terület számomra, az első néhány alkalommal ráhagyatkoztam a tapasztalt közrendvédelmi parancsnokokra. A jövő héten tárgyalunk a Ferencvárosi Klubbal, ismerkedünk, pályabejárást tartunk, ismertetjük az MLSZ előírásait. Egy 50-200 fős létszámról van szó, akik csak a „balhé” kedvéért járnak a meccsekre, a szurkolók többségének megbotránkozását kiváltva. Megint csak azt kell mondanom, hogy ha azt látjuk, hogy a lakosság érdekeit kell védenünk, azokét, akik tényleg az FTC sikeréért szurkolnak, tényleg a sport szépségéért jönnek ki a stadionba, akkor határozottan és szigorúan fogunk intézkedni Nem fogjuk eltűrni hogy közterületen töijenek-zúzzanak- Mi most a helyzet az ifjúságvédelemmel?- Komoly probléma ez, mert megszűnt az ifjúságvédelmi osztály, egy előadó foglalkozik velük, de azt látom, hogy ez nem elegendő. Megoldást kell találni rá.- Sokan azt mondják, azért volt nagyobb rend, kevesebb a bűnöző és a bűneset régebben, mert a pártállam politikai rendőrségének sűrű hálóján fennakadtak a bűnözők, és csak átszóltak a bűnüldözőknek a politikaiak Igaz ez?- Szerintem ez nem igaz. Tizenkilenc év alatt egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy jelzést kaptunk volna tőlük. Pedig, ha nekünk olyan felszerelésünk, lehetőségeink lettek volna, mint nekik... A kapitány még elmondja, hogy egy nyaklánc-tépő banda után nyomoznak éppen, reméli, hogy mire a lap megjelenik, az elkövetők lakat alatt lesznek. A beszélgetés végeztével a kapitány úrral lemegyünk a pincébe, megmutatja a fogdát. Amúlt század cári börtöneit idéző cellákban - a kapitány utasítására - már nem tartanak őrizeteseket. Valami itt lent is megváltozott. Horváth F. Miklós 5
