Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. szeptember / 2. szám
Anyakönyvi tájékoztató A belügyminiszter 25/1990. (IX.12.) BM rendeletével módosította a személyi igazolványról szóló korábbi rendeletét. Eszerint 1991. április 1 -jétól az új személyi igazolvány a tulajdonos következő adatait tartalmazza: családi és utónevét, valamint - nőknél - a házasságkötés után viselt nevét; születési helyét és személyi számát; anyjának leánykori családi és utónevét; magyar állampolgárságét; állandó és ideiglenes lakcímét; személyi igazolványának érvényességi idejét; a személyi igazolvány különleges bejegyzések oldala a bíróság által kiszabott kitiltását és (a fiatalkorú kivételével) pártfogó felügyeletét. A régi személyi igazolvány „Anyakönyvi rész” rovatai ez időponttól nem tekinthetők hitelesnek. A személyi igazolványról szóló módosított jogszabály szerint tehát a személyi igazolvány nem tartalmazza az apa családi és utónevét, a családi állapotot, a házas- társ családi és utónevét, születési helyét, személyi számát, házasságkötésének helyét és idejét, valamint a gyermekek családi és utónevét, születési helyét és személyi számát, ezért az At. 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál anyakönyvi okirat fogadható el az anyakönyvi eljárásban. Az anyakönywezetó nem hívhatja fel az ügyfelet olyan okirat (anyakönyvi okirat, népességnyilvántartási igazolás) bemutatására, amelyet az önkormányzati hivatal nyilvántartása (anyakönyvi és népességnyilvántartási) tartalmaz. Ilyen például házasságkötés esetén a házasulók születési bejegyzése. Nem kell csatoltatnia a népességnyilvántartás igazolását, ha az anyakönyvi esemény helye megegyezik az állandó lakóhellyel. A családi állapot igazolására lehetőleg 30 napnál nem régebbi anyakönyvi okiratot, illetőleg népességnyilvántartási igazolást lehet elfogadni. A családi állapot igazolása a következők szerint történik: Nőtlen és hajadon személy esetében a lakóhely szerint illetékes népességnyilvántartás által kiállított igazolással; házasnál házassági anyakönyvi kivonattal; özvegynél halotti anyakönyvi kivonattal; elváltnál jogerős bírói ítélettel; záradékolt házassági anyakönyvi kivonattal. Amennyiben az okirat beszerzése akadályba ütközik - külföldről kell beszerezni -, ez esetben az okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető. Az anyakönyvi eljárásban az At. 41. §-ában foglaltakat a jövőben úgy kell alkalmazni, hogy az anyakönyvvezető a régi formátumú személyi igazolvánnyal rendelkező hajadon családi állapotú nőnél a házasságkötés után viselt nevet bejegyzi a tulajdonos személyi igazolványába és a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságot az „Adatlap személyi igazolványhoz” című nyomtatvánnyal értesíti a szokásos módon. A régi formátumú személyi igazolvánnyal rendelkező elvált vagy özvegy nő figyelmét fel kell hívni a házasság- kötés utáni személyi igazolvány cserére. Az új formátumú személyi igazolvánnyal rendelkező nőknek házasságkötés után személyi igazolványt kell cseréltetniük. Az igazolványcsere díjmentes. Az új igazolvány kiállításához a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitánysághoz házassági anyakönyvi kivonatot, adatlapot, illetve két darab szabvány méretű fényképet kell a tulajdonosnak magával vinnie. A letelepedett külföldi állampolgárok személyi igazolványába történő bejegyzések tekintetében azonos módon keli eljárni. KINEVEZÉSEK Az Önkormányzat megszűntette a korábbi osztályokra bontott tanácsi hivatalt, és új szervezeti, működési szabályzattal az osztályok helyett irodákat alakított ki. Az irodavezetői állásokat megpályáztatta, és a pályázatok, valamint a bizottsági vélemények alapján az irodák élére a következő személyeket, vezetőket nevezte ki: ACZÉL ZOLTÁN, közgazdász Pénzügyi Iroda vezetője ACZÉLNÉ AN DA KATALIN építészmérnök Kerületfejlesztési Iroda vezetője dr. ALBRECHT MÁRIA jogász Közigazgatási Iroda vezetője BAKURA JÁRÓ ÁGNES igazgatásszervező Szervezési Iroda vezetője KÉZDI TAMÁS üzemmérnök Vállalkozási Iroda vezetője TÓTH ANTAL tanár Humánszolgáltató Iroda vezetője Mit kell tudni a lakásbérlőknek? Sűrűn teleírt papírlapok: panaszok és kérelmek. Mindenki segítséget vár, de nem tudja pontosan, kiben reménykedhet. Az alábbiakban - a leggyakoribb lakossági bejelentések alapján - arra próbálunk választ adni, hogy a kérelmezőnek mely hivatalhoz kell fordulnia különböző esetekben. Az utóbbi időben megnövekedett azok száma, akik különféle önkormányzati támogatásban reménykednek, ezért legelőször is azt kívánjuk tisztázni, kik jogosultak ezek bármelyikére. Szociális segélyre adhatja be igénylését az önkormányzat szociálpolitikai csoportjához az a személy (vagy család), akinek havi jövedelme - család esetében az egy főre jutó havi kereset - nem haladja meg a 7 000 forintot. Egyszeri és rendszeres nevelési segélyért szintén a szociálpolitikai csoporthoz kell fordulni, melynek címe: IX. Ráday u. 57. Szociális bérlakásra jogosultak, valamint ön- kormányzati bérlakást igénylők a lakásügyi csoporthoz nyújtsák be kérelmüket. önkormányzati bérlakás kiutalására lakásigénylés alapján az a személy is jogosult, akinek van ugyan lakása, de az műszaki vagy egészségügyi szempontból - számára - nem megfelelő. Lakbércsökkentési kérelemmel az Ingatlankezelő Vállalat megfelelő osztályát keressük fel. A havi lakbér mértéke csökkenthető, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen - például a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves. Ilyen címen a lakbérmérséklés legfeljebb ötven százalékos lehet. Sokunkat foglalkoztató téma az ön- kormányzati bérlakások megvásárlása. A vételi szándékot az IKV Elidegenítési Csoportjához (Tompa u. 12.) kell benyújtani. Ha az önkormányzati tulajdonban lévő lakóház nem szerepel a kerületi elidegenítési tilalmi címjegyzéken, az épület elidegeníthető. A bérlemények megvételéhez a bérlőknek együttesen (lakásonként) nyilatkozatot kell tenniük. Abban az esetben, ha a lakóházból több ember kéri bérleménye elidegenítését, az IKV az elidegenítés előkészítési munkálatait megkezdi, és az épület elidegenítésre való kijelölését az önkormányzat képviselő-testülete elé terjeszti. Másik alapvető probléma a lakások visszaadása. A bérlő a lakást, valamint a lakásberendezéseket a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg a lakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni. Ha a lakás burkolatai vagy a lakás berendezése a bérleti jogviszony fennállása alatt elhasználódtak, és azok cseréjét a bérlő nem vállalja, az elhasználódás arányának megfelelő költségtérítést kell a bérbeadó részére fizetnie. Kerületünkben igen sokan hágják át a köz- tisztasági előírásokat. Számos bejelentés érkezett olyan lakásokkal vagy nem lakás céljára használt helyiségekkel kapcsolatban, melyek tisztántartása nem megfelelő, és állapotuk a közegészségügyi előírásokkal ellenkezik. Ilyen esetekben a bejelentő a KÖJÁL kerületi képviselőjéhez fordulhat. A FERENCVÁROS augusztusi számában „A szegények képviseletében” címmel cikk jelent meg a családsegítő központról. Ebben szó esik egy fiatalasszonyról, „aki fizikailag és lelkileg meglehetősen leromlott állapotban” érkezik meg három gyermekével a családsegítőkhöz, miután napok óta az utcán kóborol és pályaudvarokon tölti az éjszakát. A Polgármesteri Hivatal lakásügyi csoportjának dolgozói a következő kiegészítést tették az üggyel kapcsolatban:- lehet, hogy az eset valóban ilyen megindítóan zajlott le, az előzményekhez azonban az is hozzátartozik, hogy az illető asszony már kapott a hivatal elődjétől, a IX. kerületi tanácstól egy kívül-belül felújított 2 szobás lakást. Ezt bizonyos idő eltelte után egy vidéki házra cserélte, majd amikor a férje visszaköltözködött Budapestre, ő is utána jött a három gyerekkel;-lehet tehát, hogy az utcán kóborolt, ezúttal azonban saját elhatározásából. Majd elfoglalt önkényesen egy szoba-konyhát, ami viszont másnak volt kiutalva. A karhatalom innét kitette, ekkor ment el a családsegítő központhoz. Nemes dolog tehát, mondják a lakásügyi dolgozók, ha a családsegítő központ segít a valóban hajléktalanokon, túlzás azonban hajléktalannak nevezni valakit, akinek - tanácsi segítséggel - jelenleg is van egy vidéki háza. Summa summarum: a kerületben, sajnos valóban vannak hajléktalanok, - de az illető nem az. 2
