Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)

1991. augusztus / 1. szám

NAGYCSARNOK Mi lesz veled, Nagycsarnok? Ezt, az akkor a maga költőisé- gében megválaszolatlanul marad kérdést Rácz Judit tet­te fel, a Magyar Nemzetben, 1984. január 4-én megjelent, szép es szakszerű írásában. Már ebben a hét esztendővel ezelőtt megjelent írásban is, mint élesen aktuális város­mentő feladat merült fel a Nagycsarnok teljes felújítása, hiszen akkor már hetedik éve az „aládúcolás” tartotta élet­ben Budapest e szépséges és életfontosságú épületét... Közben lezajlott ugyan a Di­mitrov, azóta ismét: Fővám térre néző főhomlokzat „Po- temkin-fal” jellegű tatarozá­sa, ez azonban csak afféle épí­tészeti plasztikai műtét volt. Az 1897-ben megnyílt, Pecz Samu műépítész, műegyetemi magán-, majd ugyanott ren­des tanár, udvari tanácsos, festő és grafikus által tervezett és kivitelezett Nagycsarnok vo- luminózus vasszerkezetének hatalmas ablakműveinek, a Dunával párhuzamos, hosszan­ti irányú „főhajójának”, az energikus oldalvilágítást bizto­sító „kereszthajÓK öntöttvas tartópilléreinek, a galériákra vezető kovácsoltvas korláttal díszített lépcsősoroknak teljes felújítása, korrózióvédelme, nemkülönben a csarnoktér alatti hatalmas raktár- és hűtő- házrendszer süllyedésének megállítása, ugyanígy a főtető­gerinc acélszerkezetének re­konstrukciója időhúzást, halo­gatást nem tűr, halaszthatatlan­ná vált! A Nagycsarnok nem csupán a Ferencvárosé, hanem az egész Budapesté! Budapest legszebb, legeurópaibb épüle­te: a Duna! Sokszor írtam er­ről, mikor versben, mikor pró­zában, a BUDA-DUNA-PEST című ciklusban, nem feledve azt sem, hogy a budapesti Du- na-partok építészeti látképe, bármily eklektikus is, Európa, ha ugyan nem az egész világ egyik legszebb folyamvárosá­nak vedutáját ajándékozza a város lakóinak, s külföldi ven­dégeinek. A Nagycsarnok, mely a Fővám téri hídfőben áll, egyike a budapesti Duna-par- tok legvonzóbb épületeinek. 1991. március 2-án zárták be, teljes felújítás céljából. A csar­nok standsorai, boltjai, üzletei: a ferencvárosi Közraktárakba költöztek-hurcolkodtak át... A Közraktárak még a Nagycsar­noknál is régebbi - a maguk korában igen korszerűnek szá­mító - épületek, melyek a „má­sodik Széchenyi”: Baross Gá­bor minisztersége idején épül­tek a Vámház és a Boráros tér között feltöltött 780 m hosszú, 14

Next

/
Thumbnails
Contents