Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. július / Próbaszám
IGAZI GAZDA AZ ONKORMANYZAT A cél: szolgálat és szolgáltatás Az október helyhatósági választások idején bevett politikai szólam volt, hogy a rendszer igazi (hétköznapi) változása a közigazgatás átalakulásával kezdődhet el. Ma, 1991 nyarán még mindig tanácstalanok az önkormányzatok, s minduntalan visszatér a panasz: „joghézagos időket élünk”. Hiányoznak a közigazgatási-önkormányzati lét szükséges törvényi keretei. Annak ugyan örülhetünk, hogy a „tanács-talanítás” megtörtént, hisz a közigazgatásról többségünknek elsőre a bürokrácia jutott eszébe, leginkább az ügyintézésnek az aktatologató, fensőbbséges stílusa, amitől a mezítlábas állampolgár egyszeriben törpének, kiskorúnak szokta érezni magát. A választáskor abban reménykedtünk, hogy ezentúl minden másként lesz, holott nyilvánvaló volt, hogy nem új hivatalnokokat választunk, hanem egy érdekeinket képviselő testületet, s ügyeinkben továbbra is magunknak kell eljárnunk. Az új testületre csak annyit bízhattunk, hogy emberségesebb, törvénytisztelőbb munkára késztesse a hivatalnokokat. 1991. júniusában a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal jegyzőjével, dr. Kigyóssy Lászlóval arról beszélgettünk, hogyan lehet egy - az önkormányzati akarathoz és a meglévő vagy várható törvényi előírásokhoz igazodó - apparátust teremteni a tanácsi rendszer előzményei után. Egyetlen jogi személy a polgármester- Ahhoz, hogy az önkormányzat igazi gazdája lehessen a kerületnek, nem elég csupán a lakosok érdekeit és véleményét ismerni. Az okos képviselethez olyan hivatali szervezetet kellett létrehoznunk, mely egyértelmű, áttekinthető és irányítható. A korábbi kerületi tanácsi szervezet osztott közigazgatási rend szerint működött, ami azt jelentette, hogy a különböző szakterületek osztályvezetői önálló jogi személyként döntöttek, intézkedtek, rendelkeztek, s épp ezért az ügymenetben a tanácselnöknek meglehetősen korlátozott szerepe volt. Az új közigazgatási rend immáron egységes: most a polgármester, mint egyetlen jogi személy a képviselőtestület döntése alapján határozza meg a teendőket, s a jegyző személyén keresztül gondoskodik a feladatok végrehajtásáról.- Mi lett az osztályvezetőkből e trónfosztás után ? Milyen pozícióból irányítják az egyes szakterületeket?- Az ágazatok vezetői most az irodavezetők, de ez nem egyszerűen csak névváltoztatás, mert az elvégzendő feladatok természetének megfelelően az új szervezetben kialakult irodák sem azonosak a régi osztályokkal. A polgármesteri hivatalnak több, egymástól elkülöníthető, sőt elkülönítendő tevékenységi kört kell ellátnia. Az állampolgár, mint egyszerű ügyfél mindennapos ügyeinek intézése közepette legtöbbször a közigazgatási iroda előadóival, ügyintézőivel találkozik. Ez az iroda szolgáltatói funkciója szerint államigazgatási, hatósági ügyekben intézkedik. Foglalkozik az anyakönyvezéssel, a népesség-nyilvántartással, a szabálysértési ügyekkel, de feladata többek között az építési, gyámügyi, szociális, lakásügyi hatósági feladatok ellátása is. Az önkormányzat összehangolt működését hivatott szolgálni a pénzügyi iroda. Arról gondoskodik, hogy az egyes szakterületek (irodák) a képviselőtestület által elfogadott költségvetésnek és a törvényes előírásoknak megfelelően gazdálkodjanak. Törvényekre várva- Melyik iroda szolgálja a kerület egészének fejlődését, a közösségi célokat, az öntevékeny kezdeményzéseket?- Meghatározott végrehajtható feladatköre egyenlőre csak a Humán- szolgáltatói irodának van. Ők gondozzák és segítik a kerület oktatási, művelődési és sport-tevékenységét, s felelősei az önkormányzat szociálpolitikájának is. A kerületfejlesztési iroda koncepcionális kérdésekkel foglalkozik majd, a képviselőtestület illetékes bizottságával együttműködve segíti és gondozza az építészeti, környezetvédelmi tervek kidolgozását és megvalósítását. Az iroda teljesértékű működésének ma még számos akadálya van; a kerület fejlesztésének terve csak akkor készülhet el, ha tudjuk, mi lesz a világkiállítással, és ha tisztázódnak a tulajdonjogi viszonyok. Hasonlóan bizonytalan a mozgástere a vállalkozási irodának. Elképzeléseink szerint az lesz majd a feladata, hogy kezelje-forgassa, vállalkozásokkal gyarapítsa az önkormányzat törzsvagyonát. De amíg nem tudjuk, mi lesz az önkormányzaté, csak azt tervezhetjük meg, milyen szakemberekre van szükségünk a munkához. A hivatalnok nem „boszorkány”- Alkalmasak-e a hivatal dolgozói az újszerű feladatok ellátására? Hányán mentek el a régi tanácsi apparátusból?- Munkatársaink többsége szakmailag képzett, s törekszünk a szakmai színvonal emelésére. Véleményem szerint a hivatalnoknak az a dolga, hogy az intézményt kiszolgálja, s azt a dolgozót, aki ma képes az önkormányzati célokhoz igazodva végezni a munkáját, nem küldjük el csak azért, mert a tanácsrendszerben is hivatalnokvolt. Nálunk nincs, és nem is volt politikai „boszorkányüldözés”. A Polgármesteri Hivatal megalakulása óta 170 dolgozó közül 20 cserélődött ki (közülük 3 osztályvezető, 5-6 pedig csoportvezető volt). A képviselőtestület, mely végül is a politikai hadszíntéren nyerte el a lakosság bizalmát, a szakapparátussal szemben ma még kissé bizalmatlan. Magam nem tartom szerencsésnek, hogy a politikai rendszerváltást mindenáron összekössük a szakember-váltással. Mellesleg: a váltás semmiképpen sem lehetne „teljes”, hisz az egyes munkakörökre csak közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkező pályázót érdemes felvenni, s ezt a gyakorlatot mindenki csak a régi tanácsi apparátusban szerezhette meg.- Az örökölt apparátusban azért csak akadnak alkalmatlanok. Ez hogyan derül ki?-A hivatali munkában ezt egyszerű ( megállapítani. Mérhető például, hogy egy dolgozó adott időszakban hány ügyiratot intézett el, mennyi a „hátraléka”. A notórius aktatologa- tónak mindenképpen mennie kell. Az új jelentkezők mindegyikét szerződéssel vesszük fel, s ha nem alkalmasak, búcsút veszünk tőle. E szabály alól kivételek az irodavezetők, ők viszont csak pályázattal tölthetik be állásukat. Személyükről esetenként a képviselőtestület dönt. Hogy tiszta lappal induljunk, valamennyi irodavezetői munkakört megpályáztattunk. Mire ez az újság megjelenik, az irodavezetők már megkapták kinevezéseiket. Ha a képviselőtestület a vezetőket maga választhatja ki, talán biztosabb lábon, a hivatal dolgozóival egy közösségben vészeli át az önkormányzatra nézve „joghézagos”, bizonytalan időket. Örszigethy Erzsébet 12
